"Szót érteni egymással"

Fülszöveg

Jelen kötet anyaga annak a konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA- ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2012 májusában „Szót érteni egymással" - Hermeneutika, tudományok, interkulturalitás címmel, Budapesten került megrendezésre. Ahogy a konferencia témája, úgy már a Hermeneutika Kutatócsoport 2012-es megalakulása is ahhoz a fordulathoz kapcsolódik, amely az európai filozófiában - elsősorban Martin Heidegger és tanítványa, Hans-Georg Gadamer munkássága nyomán - a múlt század utolsó negyedében ment végbe. E fordulat eredményeként azóta nemzetközileg elfogadottá és szokásossá vált hermeneutikai filozófiáról, avagy filozófiai hermeneutikáról - mint egy új filozófiai irányzatról - beszélni.
A budapesti konferenciánk mottójául szolgáló s a jelen kötet címében is megőrzött „Szót érteni egymással" fordulat - jól érzékelhető módon - a dialógus ama fogalmát szólaltatja meg, mely a filozófiai hermeneutika Gadamer által kifejtett vázlatában játszik központi... Tovább

Fülszöveg

Jelen kötet anyaga annak a konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA- ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2012 májusában „Szót érteni egymással" - Hermeneutika, tudományok, interkulturalitás címmel, Budapesten került megrendezésre. Ahogy a konferencia témája, úgy már a Hermeneutika Kutatócsoport 2012-es megalakulása is ahhoz a fordulathoz kapcsolódik, amely az európai filozófiában - elsősorban Martin Heidegger és tanítványa, Hans-Georg Gadamer munkássága nyomán - a múlt század utolsó negyedében ment végbe. E fordulat eredményeként azóta nemzetközileg elfogadottá és szokásossá vált hermeneutikai filozófiáról, avagy filozófiai hermeneutikáról - mint egy új filozófiai irányzatról - beszélni.
A budapesti konferenciánk mottójául szolgáló s a jelen kötet címében is megőrzött „Szót érteni egymással" fordulat - jól érzékelhető módon - a dialógus ama fogalmát szólaltatja meg, mely a filozófiai hermeneutika Gadamer által kifejtett vázlatában játszik központi szerepet. Kötetünk első fejezetében az ehhez kapcsolódó tanulmányokat adjuk közre. A második fejezetbe a hermeneutikai-fenomenológiai tradíció egy-egy fontosabb témakörével foglalkozó tanulmányokat sorolüik. A harmadik fejezet írásai a filozófiai hermeneutika egyéb szakterületek (irodalomtudomány, társadalomtudományok, szociológia, jogelmélet, teológia) vonatkozásában mutatkozó relevanciáját domborítiákki. Vissza