Fülszöveg
mmmmm 'A A mennyek ajándéka
¦ u^^^H Tisztelt Olvasó!
¦ i^^^^Hl^^^fl A legrégibb zenekultúrában, Kínában nevezték így a zenét: „a ' ' { C ; j mennyek ajándéka", amelynek elméletét, társadalmi rendeltetését
[ * ii: -í Confutius: Si-King (Dalok könyve, Kr.e. 6. század) foglalta össze,
IT^^H majd később létrehozták az Állami Zenehivatalt is. Úgy tartották, a r ; ff Wn^^F ^^H zene megsértése egyúttal az államrend megsértése is, ezért azt ^^^^ V ^^^ I szigorúan büntették.
g Európához hasonlóan, a magyar katonazene története is a hadi
f á k zenészekkel, a „hangászok" zenei tevékenységével kezdődött, akik
f 9 kürt jelekkel vettek részt a hadicselekményekben. (Egyes források
szerint maga Lehel vezér is kürtjével adta meg a jelet Ulrik püspök
_ Augsburg-i várának bevételére.) Az államalapítás utáni években a
a hadi trombitások, kürtösök, dobosok tevékenysége már jóval szerteágazóbb; az udvartartások ünnepségeinek, királyi látogatásoknak, koronázási ceremóniáknak lettek állandó...
Tovább
Fülszöveg
mmmmm 'A A mennyek ajándéka
¦ u^^^H Tisztelt Olvasó!
¦ i^^^^Hl^^^fl A legrégibb zenekultúrában, Kínában nevezték így a zenét: „a ' ' { C ; j mennyek ajándéka", amelynek elméletét, társadalmi rendeltetését
[ * ii: -í Confutius: Si-King (Dalok könyve, Kr.e. 6. század) foglalta össze,
IT^^H majd később létrehozták az Állami Zenehivatalt is. Úgy tartották, a r ; ff Wn^^F ^^H zene megsértése egyúttal az államrend megsértése is, ezért azt ^^^^ V ^^^ I szigorúan büntették.
g Európához hasonlóan, a magyar katonazene története is a hadi
f á k zenészekkel, a „hangászok" zenei tevékenységével kezdődött, akik
f 9 kürt jelekkel vettek részt a hadicselekményekben. (Egyes források
szerint maga Lehel vezér is kürtjével adta meg a jelet Ulrik püspök
_ Augsburg-i várának bevételére.) Az államalapítás utáni években a
a hadi trombitások, kürtösök, dobosok tevékenysége már jóval szerteágazóbb; az udvartartások ünnepségeinek, királyi látogatásoknak, koronázási ceremóniáknak lettek állandó szereplői. Mai értelemben vett katonazenekarról az első adat 1717-ből található, amikor Pécsett, Xavéri Szent Ferenc ünnepi miséjén az ott állomásozó ezred zenekara működött közre. Természetesen (amint a kontinens más országaiban) a katonazenekarok nyomán alakultak meg a rendőrzenekarok, s talán az elsők között nálunk is, mégpedig 1923-ban.
Szőnyi Lajos kutatómunkája egyedülálló, olyan hiteles forrás, amely a Magyar Rendőrség történetiségéhez ezer szállal kötődő Rendőrzenekar kezdetét és jelenét ábrázolja; a teljesség igényével, szakmai alázattal, „platóni" törvényességgel. A kétségtelenül hiánypótló kötetben a szerző — szigorú kronológiát követve — még arra is ügyelt, hogy a bemutatott korabeli dokumentumok harmóniában legyenek az időrendben jól nyomon kísérhető tényekkel, eseményekkel, s ezzel mintegy külön „repertoárként" megelevenítse a múltat. Tudjuk, maga is zenész, trombitaművész, zenetanár és nem utolsó sorban rendőr, tehát „sajátos lelkivilágú", amint — ez a könyv végén kiderül —, általában a muzsikusok. Zenei sokoldalúsága (klasszikus, szimfonikus, fúvószenekarokban és színházi együttesekben trombitál) mellett, újabb tehetségéről tett tanúbizonyságot, immár a zenetörténet krónikásaként.
A Rendőrzenekar, megalakulását követően szédületes tempóban fejlődött, mind kedveltebb lett a nagyközönség előtt s miközben repertoárját folyamatosan bővítette, fikarcnyit sem engedett a művészi igényességből. Talán ennek is köszönhető, hogy olyan kiválóságok komponáltak műveket, kimondottan a zenekar számára, mint Hidas Frigyes, Tomsits Rudolf vagy Benkó Sándor, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az együttes népszerűsítésében is. Vagy a legendás dirigensek; Szőllősy Ferenc, Róna Frigyes, Vavrinecz Béla és Eltér János, mind-mind elsőrendű, nemzetközileg elismert művészek, akik munkásságukkal nagyban hozzájárultak a zenekar európai hírnevéhez.
Kedves Olvasó!
Tudom, hogy a könyvajánló olyan műfaj, mint a nekrológ; kíméletlenül dicsérni kell. Mégis, számomra megtiszteltetés, hogy e sorokkal csinálhatok kedvet Szőnyi Lajos kiváló munkájához. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a magyar klasszikus zene előkelő helyet foglal el az egyetemes kultúrákban, olyan zseniális tehetségek fémjelzik, mint Erkel, Liszt vagy Lehár, akik valamennyien komponáltak katonazenét, műveiket rendszeresen előadja Rendőrzenekarunk is. Úgy vélem, a Magyar Rendőrség teljesítményét tekintve szintén kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját, jó hírünket a világban a Rendőrzenekar külföldi szereplései csak öregbítik, amihez — reményeim szerint — ez a kötet is hozzájárul.
Jó szórakozást!
Vissza