A jugoszláv működő tőke a Dél-Alföldön

Előszó

Az 1990-es évek elején kapcsolatban a Pál Ágnes vezetésével folyó határ menti kutatáshoz. Ez a kutatás a Dél-Alföld határ menti gazdasági és társadalmi kapcsolat részletekbe menő feltárását tűzte ki célul, ennek megfelelően külön figyelmet fordított a határ túloldalán lévő települések vizsgálatára. Egy korábbi közlekedésföldrajzi vonzáskörzeti vizsgálatom eredményét felhasználva az országhatár mindkét oldalán kijelöltem, hogy mi tartozik a határ menti területhez. Az így kapott határ menti tér magyar oldalon 68 települést, köztük 4 várost és 64 községet foglalt magába, a román határ mentén 24 települést, a jugoszláv határ közelében pedig 14 település tartozott a vizsgált térhez. A közös kutatás a terepbejárással és a gazdaság és társadalomföldrajz témaköreit érintető kérdőíves felméréssel választ adott az elmúlt 10 év legfontosabb folyamataira. Ezek közül a települések demográfiai viszonyait vizsgáltam, többek között egy igen fontos kérdést, mint a hosszú évekig tartó népességcsökkenés hatását a lakosság szerkezeti átalakulására. Az elöregedés mértékét kutatva extrapoláris népességelőreszámolást készítettem a Szeged környéki falvak jövőbeli népességének változására. A külföldiek bevándorlása hazánk területére 1989-ben kezdődött el, mely a térségben sok település népességi viszonyait módosította. A külföldi bevándorlásra, mint kutatási témára dr. Becsei József professzor hívta fel a figyelmem. A külföldiek elsőként a városokat keresték meg, de a határ mentén a rurál területein is kimutatható volt a külföldiek bevándorlása. A téma aktualitása és újszerűsége miatt a 90-es évek elején számos magyar kutató [Dövényi Z. (1997), Rédei L. M. (1997), Illés S. (1995), Sík E. (1992), Tóth Pál P. (1996), Juhász J. (1994), Eke P-né (1999) figyelme a külföldi migráció felé fordult. Számomra azért volt fontos e kutatás, mert e vonatkozásban különösen érintett a Dél-Alföld régiója (1. ábra). A keletről és délről jövő menekültek, bevándorlók, a rövidebb vagy hosszabb ideig hazánkban tartózkodók közül sokan érthető okok miatt a határ közelében kívántak maradni, ugyanis ily módon megvan a remény a visszatelepülésre és az otthon maradottakkal a kapcsolat állandó fenntartására. Vissza