Előszó
A Honvéd Hagyományőrző Egyesület 1993. augusztus 10-én a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségéhez fordult, kérve a néhai vitéz Szombathelyi Ferenc volt vezérezredes ellen a Budapesti Népbíróság Nb. XX. 655 (1946) 7. sz. elsőfokú, majd a Népbíróságok Országos Tanácsa, a NOT I. 3162 (1946) 11. sorszámú ítéletének felülvizsgálatát, illetve semmissé nyilvánítását.
A Legfőbb Ügyészség a kérelemnek helyt adott, és 1993. december l-jén a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának javasolta, hogy a népbírósági ítéletét helyezze hatályon kívül és a Be. 291. § (3) bekezdés alapján hozzon a törvényeknek megfelelő határozatot; Szombathelyi Ferencet az ellene emelt vád alól a Be. 214. § (3) bekezdés a) pontja alapján - mert a vád tárgyává tett bűncselekményeket nem valósította meg - mentse fel. A Legfelsőbb Ügyészség megállapította, hogy a népbírósági ítéleteket a büntetőjog megsértésével állapították meg.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1994. március 16-án kelt ítéletében, a fent említett népbírósági ítéleteket hatályon kívül helyezte, és Szombathelyi Ferenc volt vezérezredes terheltet az ellene háborús bűntett miatt emelt vád alól felmentette, mert a terhére rótt bűncselekményt nem követte el.
Ki volt Szombathelyi Ferenc? A Magyar Királyi Honvédség legtragikusabb sorsú tábornoka. A Győr belvárosi katolikus plébánia parókiáján őrzött anyakönyv szerint Knausz Ferenc cipész és felesége, Szombathelyi Anna, Győr, Káposztás köz 3. szám alatt lakó szülők törvényes gyermekeként, 1887. május 17-én született.
Apja német hangzású neve szerint sváb származású, de ő mindig magyarnak vallotta magát, akárcsak az aradi tizenhárom legtöbbje, vagy Petőfi Sándor is.
A fiatal Knausz Ferenc gyermekéveiről nem tudni sokat. Annyi tény, hogy a vidéki kis cipész fia a legalsóbb szintről verekedte fel magát a csúcsra tehetségével és szorgalmával.
A négy polgári iskola elvégzése után, tizenöt éves korában, 1902 őszétől a pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendéke lett. Pécsett négy évet töltött, ahol 1906. augusztus 18-án hadapród tiszthelyettessé (zászlós) avatták és szolgálattételre a nyitrai 14. honvéd gyalogezredhez osztották be. A nyitrai ezrednél közel öt esztendőt töltött, s eközben 1907. november 1-jén hadnaggyá léptették elő.
Vissza