Szombathely - Püspöki palota

Előszó

Részlet:

"Méltóságos uram!
"...Elsősorban örülök a nagyszerű püspöki palotának, amelyet ott építtetett, s a legutóbbi napokban elavatott... Azt is örömmel hallom, hogy összegyűjteni szándékozik a feliratokat és régiségeket, amelyek a város és a falvak különféle helyein szétszórva vannak. Most tehát valamennyit összegyűjtve létesít egy régiségi múzeumot, mely a püspöki palota díszét fogja emelni..." írta 1784. április 14-én Garampi bíboros, pápai nuncius, korának neves történésze Bécsből Szily János szombathelyi püspöknek. az elismerő sorok a város egyik legjelentősebb műemlékének, a barokk városképet meghatározó püspöki palotának szóltak.
A palota építéstörténete
Az antik Savaria romjain felépült középkori Szombathely nem tartozott az ország jelentős települései közé. Fejlődése a 18. század második felében indult meg, amikor 1777. február 17-én Mária Terézia megalapított a szombathelyi egyházmegyét. Az alapító oklevél Szombathelyet tette meg a püspökség székhelyének, és első püspökévé Szily János győri kanonokot nevezte ki. Amikor 1777. augusztus 20-án a püspök ünnepélyesen elfoglalta székét, a középkori vár még állt. Düledező állapotban ugyan, de lakható volt. Ebbe az egyszerű várba költözött Szily János és itt is lakott az új püspöki rezidencia felépítéséig. Ebből az időből ered, hogy a mai, egyáltalán nem várszerű püspöki palotát a város lakói még napjainkban is püspökvárnak nevezik." Vissza