kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 907 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
I. kötet: | |
Előszó | |
A szőlőfélék származása és törzsfejlődése | 7 |
A szőlőnemzetségek megjelenése a földön | 7 |
A Vitis nemzetség földrajzi fajcsoportjainak kialakulása | 9 |
A kerti (sativa) szőlő kialakulása | 11 |
A szőlőfélék botanikai leírása | 16 |
A szőlőfélék családja, nemzetségei és azok általános jellemzése | 16 |
A Vitoideae alcsalád nemzetségei | 17 |
A Vitis (Tournef.) L. nemzetség | |
A Muscadinia Planch. alnemzetség | 18 |
Az Euvitis Planch. alnemzetség | 18 |
Az Euvitis Planch. alnemzetség amerikai fajai | 20 |
A szőlőnövény alaktani leírása | 53 |
A magról kelt növény | 54 |
A vegetatív úton szaporított szőlőnövény alkata | 54 |
A gyökérzet | 57 |
A gyökerek képződése, a gyökerek hosszanti tagolódása, elágazása, terjedési iránya | 57 |
A fiatal tőkék gyökérzetének növekedése és terjedése | 61 |
A gyökérrendszer alakulását meghatározó legfontosabb tényezők | 65 |
Faji és fajta-sajátosságok hatása a gyökér fejlődésére | 65 |
A tenyészterület hatása a gyökér alakulására | 66 |
A talaj sótartalmának hatása a gyökértömeg alakulására | 67 |
A köztes növények hatása a gyökérzet alakulására | 67 |
A talajművelés, trágyázás hatása a gyökérzet alakulására | 68 |
A gyökérzet és a föld feletti tőkerészek összefüggése | 68 |
A szár | 70 |
A szár általános alkati bélyegei | 71 |
A szárrendszer kialakulása | 70 |
A hajtásszár részei és morfológiai bélyegei | 71 |
A hajtástengely szerveződésének elmélete | 75 |
A vessző morfológiai bélyegei | 77 |
A kialakított tőke részei | 78 |
A szár oldalszervei | 79 |
A levél | 79 |
A rügy és a hónaljhajtás | 91 |
A virágzat | 97 |
A virág | 99 |
A kacs | 112 |
A termés | 115 |
A szőlőnövény anatómiai felépítése | 123 |
A gyökérzet | 123 |
Tenyészőkúp | 123 |
Elsődleges szerkezet | 123 |
Oldalgyökér-képződés | 124 |
Járulékos gyökérképződés | 124 |
Másodlagos vastagodás | 125 |
Kóros szöveti elváltozások | 127 |
A vegetatív hajtás | 127 |
Hajtástenyészőkúp | 127 |
Levélszerkezet | 131 |
A szár másodlagos vastagodása | 135 |
Az érett vessző szerkezete | 137 |
Az oltásforradás szövettana | 144 |
A szárszerkezet változásai a második és további életévekben | 147 |
A kacs és a rügy szöveti szerkezete | 150 |
A reproduktív hajtás szerkezete | 151 |
A virágzat- és virágkezdemények fejlődése | 151 |
A virágtípusok és típusváltozatok anatómiai sajátosságai | 155 |
A termés kialakulása | 163 |
A szőlő citológiai jellemzői | 168 |
A szőlő anyagcseréje | 171 |
A szőlő szervetlen táplálkozása | 171 |
A levelek CO2 asszimilációja | 184 |
A szénhidrát-anyagcsere | 186 |
A szőlőlevél szénhidrát-anyagcseréjéről | 187 |
A szőlőhajtás és a szőlővessző szénhidrát-anyagcseréje | 190 |
A vesszőérettség és a szénhidráttartalom viszonya | 194 |
A szénhidrátok változása többéves karokban | 196 |
A gyökerek szénhidrát-anyagcseréje | 197 |
A szőlőtőke metamer szénhidrátváltozásai | 197 |
A vessző keményítő- és cukorváltozásának biokémiai magyarázata | 198 |
A szőlő fehérje-anyagcseréje | 198 |
A másodrendű vegyületek anyagcseréje - Szerves (alifás) savak anyagcseréje | 202 |
A szőlőbogyó anyagcseréje | 205 |
Szín- és csereanyagok | 211 |
A szőlőtermesztés ökológiai tényezői | 214 |
Éghajlati tényezők | 214 |
Fényviszonyok | 215 |
Hőviszonyok | 218 |
A szőlő tenyészetének kardinális hőviszonyai | 218 |
Magyarország hőviszonyai | 226 |
Káros hőmérsékleti hatások | 230 |
A nedvességviszonyok | 231 |
A szőlő vízforgalma | 231 |
A fiziológiai nedvesség mennyiségének hatása a szőlőre | 236 |
A szőlő szárazságtűrése | 237 |
A levegő és a talaj nedvességének alakulása | 239 |
A csapadék különböző formái és azok ökológiai hatása | 240 |
Hazánk csapadékviszonyai | 241 |
A környezet vízviszonyainak és a növények vízforgalmának szabályozása agro- és fitotechnikával | 242 |
A fény-, hő és nedvességi viszonyok együttes értékelése | 243 |
A levegő mint ökológiai tényező | 244 |
A levegő széndioxid-tartalma | 244 |
Az oxigén | 245 |
A szél | 245 |
A klimatikus tényezők kialakulását módosító környezeti hatások | 246 |
Földrajzi szélesség | 246 |
A tengerszint feletti magasság | 247 |
Az ültetvény expozíciója (kitettsége) és a lejtő foka | 248 |
A tenger, tavak és erdők közelsége | 249 |
Az emberi létesítmények | 249 |
A talaj | 250 |
A szőlőtalaj származása | 250 |
A mészmentes vagy kevés meszet tartalmazó talajokat kialakító kőzetek | 250 |
Meszes jellegű talajokat képző kőzetek | 251 |
A homok | 253 |
A szőlőtalajok vázalkatrészek szerinti összetétele | 255 |
A talaj rétegezettsége | 256 |
A talaj kötöttsége | 256 |
A talaj mésztartalma | 258 |
A talaj sótartalma | 261 |
A talaj vízkapacitása | 261 |
A talaj hőviszonyai | 262 |
A talaj tápanyagtartalma | 265 |
A különböző származású talajok hatása a bor jellegére és minőségére | 265 |
A szőlőültetvény állományklímája | 267 |
Az állományklíma alakulására ható tényezők | 267 |
Az ültetvény fényviszonyai | 268 |
Az állomány hőviszonyai | 270 |
A növény szerveinek hőmérséklete | 275 |
Az ültetvény talajhőmérséklete | 276 |
Az állomány levegőjének relatív páratartalma | 278 |
A szőlő élő környezete | 280 |
A szőlő életszakaszai, évi biológiai ciklusai és vegetációs fázisai | 282 |
Életszakaszok és biológiai ciklusok | 282 |
A vegetációs fázisok | 284 |
A könnyezés | 284 |
A rügyfakadás | 289 |
A hajtás növekedése | 291 |
A virágzás | 294 |
A virágnyílás | 294 |
A megporzás és a megtermékenyülés | 299 |
A virágok kóros lehullása, "elrúgása" | 304 |
A zöld bogyók növekedése | 305 |
A termés érése | 307 |
A hajtások beérése | 311 |
A szőlő nyugalmi ideje | 313 |
Irodalomjegyzék | 317 |
II. kötet: | |
A szőlőtermesztés története | |
Az ókori szőlőtermesztés | 5 |
Szőlőtermesztés a középkorban | 8 |
A szőlőtermesztés továbbterjedése az újkorban | 9 |
A lisztharmat, a filoxéravész és a peronoszpóra hatása a szőlőtermesztésre | 10 |
Nemzetközi együttműködés a szőlő termesztésben | 12 |
A világ szőlőtermesztésének jelenlegi helyzetképe | 12 |
A magyar szőlőtermesztés kialakulása és története | 20 |
A szőlőtermesztés hazánk területén a honfoglalás előtt | 20 |
Szőlőtermesztésünk a honfoglalástól a mohácsi vészig | 21 |
Szőlőtermesztésünk a török hódoltság idején | 22 |
A kuruc szabadságharcok hatása szőlőtermesztésünkre | 23 |
Szőlőtermesztésünk Mária Terézia és II. József uralkodása idején | 24 |
A reformkor hatása szőlőtermesztésünkre | 24 |
Szőlőtermesztésünk a szabadságharc bukásától a filoxéravészig | 25 |
Szőlőtermesztésünk a filoxéravésztől az első felújítás befejezéséig | 27 |
A peronoszpóra megjelenése hazánkban | 28 |
A csemegeszőlő-termesztés fejlődésének megindulása | 29 |
Szőlőtermesztésünk a két világháború között | 29 |
Szőlőtermesztésünk a második világháború után | 31 |
A korszerű nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulása | 33 |
Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzetképe, fejlesztésének irányelvei | |
Általános helyzetkép | 37 |
Termesztési körzetek beosztása | 42 |
A termesztési körzetek ismertetése | 45 |
Borvidékek | 45 |
Alföldi borvidék | 45 |
Badacsonyi borvidék | 47 |
Balatonfüred - csopaki borvidék | 48 |
Balaton melléki borvidék | 48 |
Bársonyos - császári borvidék | 49 |
Egri borvidék | 49 |
Mátraalji borvidék | 49 |
Mecseki borvidék | 50 |
Móri borvidék | 51 |
Somlói borvidék | 51 |
Soproni borvidék | 51 |
Szekszárdi borvidék | 52 |
Tokajhegyaljai borvidék | 52 |
Villányi - siklósi borvidék | 54 |
Borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyek | 54 |
Bortermőhelyek | 56 |
Csemegeszőlő-termesztési körzetek | 56 |
Termesztésre javasolt csemegeszőlő-fajták | 57 |
Termesztésre javasolt egyéb minőségi borszőlő-fajták | 57 |
A szőlő szaporítása | |
Szaporítás magvetéssel | 59 |
A vetőmag begyűjtése és eltartása | 59 |
A magvak előkészítése vetésre | 60 |
A magágy elkészítése és a vetés | 61 |
A magoncok tűzdelése és első évi nevelése | 64 |
A magoncok további nevelése a termőrefordulásig | 66 |
Vegetatív szaporítási módok | 67 |
Bujtás | 67 |
Tőkepótló bujtás | 67 |
Porbujtás | 68 |
Fejbujtás | 69 |
Kör- vagy sugarasbujtás | 70 |
Kínai bujtás | 70 |
Feltöltéses bujtás | 72 |
Zölbujtás | 72 |
Kosaras és cserepes bujtás | 72 |
Döntés | 73 |
Dugványozás | 75 |
A dugványozás és változatai | 75 |
A dugványvessző és -hajtás előállítása | 75 |
A vesszők megszedése | 76 |
A vesszők feldolgozása, válogatása, osztályozása | 78 |
A sima- vagy dugványvesszők kötegelése, megjelölése | 85 |
A dugványvesszők csomagolása, szállítása | 86 |
A dugványok vermelése | 87 |
A dugvány- vagy gyökereztető iskola területének megválasztása és iskolázásra előkészítése | 92 |
A dugványok előkészítése iskolázásra | 94 |
A vesszők átválogatása és talpalása | 94 |
A vesszők áztatása | 94 |
Növekedésszabályozó anyagok alkalmazása a dugványozásban | 96 |
A szőlődugványok kezelésére alkalmazott anyagok | 96 |
Az iskolázás | 99 |
A bakhátas iskolázás | 100 |
A bakhát nélküli iskolázás | 106 |
A gépesített dugványozás | 107 |
Az iskolázási műveletek megszervezése | 110 |
A dugványiskola művelése | 111 |
A dugványiskola felszedése | 119 |
A gyökeres dugványok válogatása, osztályozása, kötegelése | 121 |
A gyökeres vessző csomagolása, szállítása, átvétele | 123 |
A gyökeres vessző vermelése | 125 |
A kétéves iskola művelése | 126 |
Az egyéves dugványiskola évi munkaszükséglete | 127 |
Különleges, ritkán alkamazott dugványozási módok | 127 |
Műanyagfóliák alkalmazása és talajfűtés a szabadföldi dugványozásban | 127 |
Rügydugványozás | 127 |
Dugványozás szabadföldben | 128 |
Dugványozás hideg- vagy melegágyban | 130 |
A nagyüzemi rügydugványozás | 131 |
A szőlő oltása | 134 |
Az oltványkészítés biológiai alapjai | 134 |
A kompatibilitás és az affinitás | 134 |
Az alany és a nemes rész közötti biológiai kapcsolatok | 136 |
A szőlőoltványok forradását meghatározó legfontosabb tényezők | 136 |
Az oltási összetevők közti élettani viszonosság | 139 |
Az oltási módok csoportosítása | 143 |
A kézben oltás | 144 |
A hajtatott oltvány készítése | 144 |
Az oltványkészítő és előhajtatóház berendezése | 144 |
Az oltványkészítéshez szükséges felszerelések és anyagok | 147 |
Az oltványok készítésének és hajtatásának ideje | 148 |
Az alany- és oltóvesszők megszedése, válogatása, osztályozása, vermelése | 149 |
Az alany és a nemes oltócsapok előkészítése oltásra | 149 |
Az oltványok serkentőszeres kezelése | 152 |
Az alanyvesszők oltás előtti hajtatása | 154 |
Az oltás | 154 |
Az oltások csoportosítása a metszlap vágás szerint | 155 |
A kézi oltás | 157 |
Az oltás gépesítése | 158 |
Az oltványok ellenőrzése | 160 |
Az oltványok beládázása | 161 |
Az oltványok tárolása, hajtatása | 165 |
Az előhajtatott oltványok edzése | 169 |
Különleges és újabb hajtatási eljárások | 169 |
Az oltványok iskolázása | 170 |
Az oltványiskola művelése | 176 |
Az oltványiskola felszedése, az oltványok válogatása, osztályozása, vermelése, csomagolása, szállítása | 179 |
A sározott oltvány készítése | 185 |
A gyökeres alanyok oltása és hajtatása | 185 |
A helyben oltás | 185 |
Zöldoltás | 185 |
Hasítékos oltás | 187 |
Nyerges oltás | 192 |
Párosítás | 193 |
Héj alá oltás | 194 |
Szemzés | 195 |
Fásoltás | 198 |
Tőkenyakba oltás | 198 |
Gyökértörzsbe vagy tőgyökérbe oltás | 201 |
Lebegőoltás | 201 |
Zöldre-fásoltás | 203 |
Fásra-zöldoltás | 204 |
Szőlőültetvények létesítése | |
Szőlőtelepítések állami szabályozása | 205 |
A terület megválasztása szőlőtelepítésre | 206 |
Az ültetvény üzemi formája, jellege, és szerkezete | 208 |
A telepítés megszervezése | 210 |
A terület felmérése, térképezése | 210 |
A terület talajának vizsgálata | 211 |
A helyi klímaviszonyok tanulmányozása | 212 |
A terület rendezése, telkesítés, telepítési alapokmány | 212 |
Tereptisztogatás, terepegyengetés | 214 |
Bokorirtás, tuskó-, gyökér- és kőszedés | 214 |
Területegyengetés, planírozás | 215 |
A talajok előkészítése szőlőtelepítésre homokon | 217 |
Telkesítés, területrendezés a hegyi szőlőkben | 218 |
A hegyi szőlőterületek telkesítésének szükségessége | 218 |
Az erózió kártétele | 219 |
A teraszosítás célja, lehetőségei | 220 |
A teraszok elemeinek méreteit és kölcsönös viszonyát meghatározó geometriai összefüggések | 221 |
Terasztípusok | 225 |
Mikroterasz | 225 |
Lejtős teraszok | 226 |
A vájt - töltött lépcsőzetes teraszok | 227 |
A rézsűk és teraszfalak | 233 |
Utak, csatornák és vízgyűjtők | 236 |
Üzemi épületek és építmények elhelyezése | 238 |
A szőlőültetvények belső szerkezete | 239 |
A parcellák, táblák és tagok | 239 |
A tenyészterület meghatározása | 242 |
A gyökérzet tenyészterülete | 243 |
A lombozat tenyészterülete | 244 |
A tenyészterület komplex hatása az ültetvény vegetációjára, a termés mennyiségére és minőségére | 245 |
A tenyészterület alakjának hatása a növények növekedésére, a termés mennyiségére és minőségére | 248 |
A művelési rendszer hatása a tenyészterület meghatározására | 250 |
Rendeletek a hazai nagyüzemi ültetvények tenyészterületére vonatkozóan | 251 |
A tőkeszám alakulása különböző sor- és tőtávolság esetén | 251 |
A talajelőkészítés telepítésre | 251 |
A talaj megjavítása | 253 |
Pihentetéssel és zöldtrágyás vetésforgóval való javítás | 253 |
Trágyázás | 254 |
Forgatás | 255 |
Forgatás robbantással | 257 |
A telepítési anyag megválasztása és telepítésre előkészítése | 259 |
Fajtamegválasztás | 259 |
A termőhelyi viszonyok hatása a termőfajták megválasztására | 259 |
A technikai adottságok és a művelési rendszerek hatása a termőfajták megválasztására | 260 |
Az alanyfajták megválasztása | 260 |
A fajtamegválasztás általános üzemi irányelvei | 261 |
A telepítés ideje | 265 |
A parcellák kitűzése és a tőkehelyek kijelölése | 265 |
Az ültetési anyag előkészítése telepítésre | 268 |
Az ültetés | 269 |
Kézi ültetés | 270 |
Ültetés géppel | 274 |
Az új ültetvények gondozása a termőrefordulásig | 279 |
Köztes-termesztés a fiatal szőlőültetvényben | 282 |
A szőlőtelepítések leltározása | 284 |
A szőlőültetvények támaszberendezése | 284 |
A szőlő gyalogművelése | 285 |
A szőlőtámaszok | 286 |
Élőfa | 287 |
Karó | 287 |
A hasított szőlőkaró | 288 |
A fűrészelt szőlőkaró | 289 |
Egyéb karók | 291 |
A karók leállítása | 291 |
A karók tartósítása | 290 |
A huzalos támasz | 292 |
A huzalos támaszberendezések csoporotosítása | 293 |
Egysíkú, függélyes huzalos támaszrendszerek | 293 |
A páros ferdesíkú huzalos támasz | 308 |
Az ereszes támaszrendszer | 308 |
A szőlő metszése | |
A metszés biológiai alapjai | 312 |
A metszés kialakulása | 312 |
A metszés célja | 313 |
A polaritás szabályozása | 313 |
A rügyek biológiai sajátosságai | 314 |
A tőkék terhelése | 316 |
A terhelés hatása a tőkék vegetációjára | 316 |
A terhelés hatása a termés mennyiségére és minőségére | 318 |
A terhelés és a szervezet egysége | 320 |
A metszés formai elemei | 320 |
A metszés ideje | 321 |
A metszés eszközei | 322 |
A szőlőtőke alakító metszése | 324 |
A tőkeművelésmódokról általában | 324 |
A különböző tőkeművelésmódok | 326 |
A fejművelésű tőke alakító metszése | 326 |
A bakművelésű tőke alakító metszése | 327 |
A legyező alakú tőke alakító metszése | 328 |
A Kosztka-féle vagy mély tőkeművelés | 330 |
A combművelésű tőke alakító metszése | 331 |
A kordonművelés | 334 |
Az alacsony és középmagas kordon alakító metszése | 334 |
A váltott négykarú kordon alakító metszése | 338 |
A magas kordonművelésű tőkék alakító metszése | 338 |
A vegyes törzsmagasságú kordonművelési rendszerek | 342 |
A lugastőkék alakító metszése | 344 |
A tőkék lugasműveléséről általában | 344 |
Legyező alakú lugas tőkealakító metszése | 345 |
Kordonlugas alakító metszése | 346 |
Szárnyaslugasok alakító metszése | 346 |
Ernyős lugas | 348 |
Füzérlugas alakító metszése | 349 |
A lugasok alkalmazása | 351 |
A gyorsított tőkekialakítás | 354 |
A termőremetszés | 355 |
A termőremetszés alapelvei | 355 |
A tőketerhelés megtervezése és beállítása | 356 |
A metszési módok | 358 |
A kopaszmetszés | 358 |
A rövidcsapos metszés | 358 |
Fejművelésű tőke rövidcsapos metszése | 358 |
Bakművelésű tőke rövidcsapos metszése | 359 |
A kordon- és lugastőkék rövidcsapos metszése | 361 |
Hosszúcsapos metszés | 361 |
Fejművelésű tőkék hosszúcsapos metszése | 361 |
Bakművelésű tőkék hosszúcsapos metszése | 361 |
Kordon- és lugastőke hosszúcsapos metszése | 362 |
Szálvesszős metszés | 362 |
A soproni fejművelésű tőkék szálvesszős metszése | 363 |
A Guyot-metszés | 365 |
A venyige összegyűjtése | 366 |
A szálvesszők kikötése | 366 |
A szőlő zöldmunkái | |
A hajtásválogatás | 369 |
A hajtások támaszhoz rögzítése | 372 |
A virágok mesterséges megtermékenyítése | 378 |
Fürt- és bogyóritkítás | 382 |
Gyűrűzés | 383 |
A hajtások visszametszése | 386 |
A főhajtások kurtításának hatása a növény életfolyamataira és szervezetére | 386 |
A hónaljhajtások kezelésének hatása a tőke életfolyamataira | 390 |
A hajtások kurtításának hatása a tőkék termékenységére és a termés minőségére | 390 |
A hajtáskurtítás összefoglaló értékelése | 391 |
A hajtáskurtítás technikája | 391 |
A hajtások lelevelezése | 393 |
Termésszabályozó vegyi kezelések | 395 |
A szőlő növényvédelme | |
Gombás betegségek | 399 |
Állati kártevők | 404 |
Vírusbetegségek | 410 |
Élettani betegségek | 410 |
Az időjárás kártételei | 411 |
A szőlő trágyázása | |
A szőlőültetvény tápanyagszükségleteinek megállapítása | 417 |
A tápanyaghiányoknak a növény kondíciója, külső diagnosztikai bélyegei alapján való meghatározása | 317 |
A növény kémiai elemzésén alapuló tápanyagigény meghatározása | 418 |
Talajvizsgálat | 423 |
A tápanyagszükséglet meghatározása kísérleti úton | 425 |
A különböző tápanyagok mennyiségének és arányának meghatározása a trágyázáshoz | 425 |
A trágyák kiválasztása | 429 |
Istálló- és egyéb szerves trágyák | 429 |
A műtrágyák kiválasztása és a műtrágyázás | 433 |
A trágyázás technikája | 435 |
A szerves trágyák bedolgozása | 435 |
A zöldtrágyázás technikája | 439 |
A műtrágyák bedolgozása | 444 |
Fejtrágyázás | 446 |
Mikroelem-trágyázás | 451 |
Talajjavítás | 452 |
A talajjavítás módjai | 452 |
Újabb talajszerkezet javító anyagok | 453 |
A talajuntság megszüntetése | 454 |
A termő szőlőültetvény talajmunkái | |
A szőlő talajmunkáiról általában | |
A talajművelés célja | 456 |
A talajmunkák hatása | 456 |
A fedés és az őszi mély talajmunkák | 459 |
A nyitás | 462 |
A tavaszi mély talajmunka | 465 |
A nyári sekély talajmunkák | 467 |
Gyomirtó, porhanyító kalapálások | 467 |
Kapálás érés alá | 469 |
A szőlőtalaj időszakos mély művelése, a forgatás megismétlése | 469 |
Talajvédelmi munkák | 472 |
A vegyszeres gyomirtás | 474 |
A szőlő öntözése | |
A szőlőöntözés célja | 476 |
A szőlőültetvény vízfelhasználásának meghatározása | 476 |
A talaj tulajdonságának hatása az öntözésre | 478 |
Az öntözés idejének, gyakoriságának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása | 479 |
A szükséges öntözővíz meghatározása | 481 |
Az öntözésre felhasználható víz minősége | 482 |
Az öntözések hatása a tőke növekedésére, termékenységére és a termés minőségére | 483 |
Öntözési módok | 483 |
A felületi öntözés | 484 |
A felszín alatti öntözés | 489 |
Az esőszerű öntözés | 489 |
Az öntözött ültetvények trágyázása és tőketerhelése | 495 |
Szüret | |
A szőlőfürt érettségének megállapítása | 496 |
A borszőlő érettségének megállapítása | 496 |
Az étkezési szőlő érettségének a vizsgálata | 497 |
Mutatószámok az étkezési szőlő érettségére | 498 |
A szőlő szedése | 499 |
A szüret előkészítése | 499 |
A szüret eszközei és gépei | 499 |
Az étkezési szőlő szedése | 503 |
Az étkezési szőlő manipulálása | 505 |
A fürtök tisztogatása | 505 |
A fürtök válogatása | 506 |
A gépesített manipulálás | 507 |
A szőlő csomagolása | 508 |
Csomagoló anyagok | 509 |
Csomagolás | 510 |
A szőlő szállítása, exportálása | 513 |
Az áru átvétele | 515 |
A borszőlő szüretelése | 515 |
Alanyvessző-termesztés | |
Az alanyvessző-termesztő telepek rendeltetése és elhelyezése | 518 |
Az anyatelepek telepítése | 518 |
Támaszberendezés | 519 |
A termő anyatelep évi művelési munkái | 520 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.