Szőlőtermesztés I.

Tartalom

A MAGYAR SZŐLŐTERMESZTÉS KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE
I. A magángazdaságok szőlőtermesztésének korszaka 3
1. A filoxéravész előtti időszak 3
2. A filoxéravésztől a szocialista nagyüzemek kialakulásáig 6
II. A szocialista nagyüzemek szőlőtermesztésének korszaka 9
1. A szocialista nagyüzemek kialakitása 10
2. A modern szőlőmüvelés kialakulása 12
A MAGYAR SZŐLŐTERMESZTÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
1. A szőlőtermesztés területi jellemzői 15
a) A terület kiterjedése 15
b) A terület megoszlása 15
2. A termés mennyiségének és értékének alakulása 16
3. A szőlő- és borfogyasztás alakulása 20
A SZŐLŐ NÖVÉNYTANI LEÍRÁSA
I. A szőlőfélék növénytani csoportosítása 21
1. A szőlőfélék növényrendszertani besorolása 21
2. A Vitis nemzetség felosztása 22
a) A Muscadinia alnemzetség 22
b) Az Euvitis alnemzetség 23
Észak-Amerikai fajok 23
I. Labruscae csoport 23
II. Aestivales csoport 24
III. Cinerascentes csoport 24
IV. Rupestris csoport 2 4
V. Ripariae csoport 24
Kelet—Ázsiai fajok 24
VI. Labruscoideae csoport 24
VII. Incertae (ismeretlenek) csoport 24
Eurázsiái fajok 25
VIII. Viniferae 25
II. A szőlőfélék származása és törzsfejlődése 27
1. A szőlőnemzetségek megjelenése a földön 27
2. A Vitis nemzetség földrajzi fajtacsoportjainak kialakulása 28
3. A Vitis vinifera (V. sativa), a kerti szőlő kialakulása 28
4. A hazai vadszőlő fajok 29
A SZŐLŐ ALAKTANA ÉS SZÖVETTANA
I. A szőlőtőke gyökérzete 30
1. Általános fogalmak 30
2. A gyökerek tagolódása és elhelyezkedése 31
3. A gyökérzet növekedési formái 32
a) A gyökerek geotrópos szöge 32
b) A fiatal tőkék gyökérzetének növekedése 33
c) A harmatgyökerek növekedésének iránya 33
d) Az idős tőke gyökérzetének elterjedése és vastagsága 33
4. A gyökérrendszer alakulását meghatározó fontosabb tényezők 34
a) Faji és fajtasajátosságok 34
b) A tenyészterület hatása a gyökér alakulására 34
c) Az agrotechnikai eljárások befolyása 35
d) A talajvizszint magassága 36
5. A gyökér szöveti felépitése 36
a) A felszivó öv elsődleges szövetei 36
b) A szállító öv szövetei 37
c) Az első év végén található gyökérszövetek 37
6. Az oldalgyökerek képződése 38
7. A gyökértörzs és a járulékos gyökérképződés 38
II. A szőlő hajtásrendszere 39
1. Bevezetés 39
a) Több éves részek 39
b) A szőlővessző morfológiája 40
c) A szőlő hajtásrendszerének kiterjedése 40
2. A hajtástengely szerveződésének elmélete 41
3. A vegetativ hajtások 42
a) A hajtás és a vessző szöveti felépitése 42
b) Az elsődleges szövetek 42
c) A másodlagos vastagodás folyamata 43
d) Az érett vessző szöveti szerkezete 43
d) A vessző érettségi foka és a szöveti részek alakulása 45
A dorziventralitás és a vesszőérettség 45
A vessző hosszanti metszete 45
A sejtfalak vastagsága és a tartalék tápanyag 45
A több éves szárrész alakulása 46
A szőlőlevél alaktana 46
A levéllemez szöveti felépítése 47
A levélnyél 47
A kacs 47
A kacs szöveti szerkezete 48
A rügy 48
A téli rügyek 48
Az alapi rügyek és rejtett rügyek 50
A rügyek eltérő fejlődése a vessző hosszában 50
4. A reproduktív hajtások 51
a) A virágzat 51
b) A szőlővirág 51
c) A virágtipusok változékonysága és együttes előfordulása 54
e) A szőlőbogyók kialakulása 55
A SZŐLŐ ANYAGCSERÉJE
I. A levelek CO2 asszimilációja 57
II. A szénhidrát anyagcsere 58
1. A szőlőlevél szénhidrát anyagcseréje 59
2. A szőlőhajtás és vessző szénhidrát anyagcseréje 60
A fedés hatása a vesszők szénhidrát anyagcseréjére 61
Hemicellulózok változása a nyugalmi időszak alatt 62
A rügyek szénhidrát tartalmának változása a nyugalmi időszak alatt 62
4. A vesszőérettség és a szénhidráttartalom kérdése 62
5. A szénhidrátok változása a többéves karokban 63
6. A gyökerek szénhidrát-anyagcseréje 63
7. A szénhidrát változások a szőlőtőke különböző szintjeiben 64
III. A szőlő fehérje anyagcseréje 64
IV. A szervetlen anyagok szerepe 65
1. A nitrogéntartalom 65
2. A káliumtartalom jelentősége 66
3. A foszfor szerepe 67
4. A kalcium tartalom 68
5. A magnézium (Mg) 68
6. A kén (S) 68
7. A vas (Fe) 68
8. A mangán (Mn) 68
9. Réz (Cu) 69
10. Cink (Zn) 69
11. Bór (tí) 69
12. Molibdén (Mo) 69
13. Kobalt (Co) 69
14. Króm (Cr) 69
A SZŐLŐ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI
I. A meteorológiai tényezők 70
X. A fény hatása 70
2. Hőviszonyok 70
a) A szőlő hőigénye 70
b) Káros hőmérsékleti hatások 73
3. A csapadék jelentősége 79
4. A levegő páratartalma és összetétele 79
5. A levegő mozgása 81
6. A légköri elemek együttes hatása 82
a) Évjárat, évjárathatás 83
b) Évjáratok hosszabb sorozatának vizsgálata 84
c) A légköri elemek együttes hatását módositó tényezők 85
7. Éghajlati tényezők térbeli csoportositása 87
a) Makroklimatikus tényezők 87
b) Mezoklimatikus tényezők 89
c) Mikroklimatikus tényezők 90
II. Edafikus tényezők 91
1. Szőlőtalajaink ásványi eredete 91
a) Nem meszes jellegű talajokat képező kőzetekből származók 91
b) Meszes jellegű talajokat képező kőzetek 92
c) Homoktalajok 92
2. A talaj fizikai jellemzése 93
3. A talaj viz-, levegő- és hőgazdálkodása 94
4. A szőlő talajának biológiai és kémiai tulajdonsága 95
5. A talajvízszint magassága 97
6. A talaj hatása a termés mennyiségére és minőségére 97
III. A szőlő élő (biotikus) környezete 98
IV. Az ökológiai viszonyok együttes értékelése 100
A SZŐLŐ VEGETÁCIÓS FÁZISAI ÉS BIOLÓGIAI CIKLUSAI
I. A szőlő gyökérzetének fejlődése 102
1. A gyökérfejlődés évi ritmusa 102
2. A környezeti tényezők és a gyökérfejlődés kapcsolata 103
II. A szárrendszer fejlődése 104
1. A vegetativ hajtásrendszer fejlődési szakaszai 104
a) A könnyezés 104
b) A rügyfakadás 106
c) A hajtások növekedése 109
d) A vesszőérés 113
e) A lombhullás H5
f) A vegetativ hajtásrendszer nyugalmi időszaka 116
2. A reproduktiv részek vegetációs szakaszai 119
a) A virágzás jelensége 119
b) A beporzás és megtermékenyülés 120
c) A virágzás időpontjának fajták szerinti alakulása 122
d) A zöldbogyók növekedése és az érés 124
3. A rügyek fejlődési szakaszai 126
a) A téli rügyek kialakulása 126
b) A téli rügyek nyugalmi szakaszai 127
c) A rügy virágzat kezdeményeinek fejlődése 128
A SZŐLŐSZAPORITÁS BIOLÓGIÁJA ÉS MÓDJAI
I. A szőlőszaporitás alapfogalmai 129
II. A szőlővessző érettségének biológiai jellemzői 129
1. A vessző érettségének jelentősége 129
2. A vesszőérettség szövettani mutatói 130
3. A vesszőérettség beltartalmi jellemzői 132
a) A tartaléktápanyagok jelentősége 132
b) A vessző hormonháztartása 132
III. A gyökeres európai és alanyvesszők előállítása 133
1. A járulékos gyökérképződés fiziológiai alapjai 133
a) A járulékos gyökérképződés szövettana 133
b) A vesszőérettség és a gyökeresedés 134
c) A fajtatulajdonságok és a gyökerezőképesség 134
d) Környezeti tényezők és a gyökeresedés 135
e) A szőlővessző szabvány minősége 136
f) A szőlővessző tárolása 136
2. A gyökeres európai és alanyvesszők előállitásának technológiája 136
a) Az iskola talajának megválasztása 136
b) A talaj előkészítése 137
c) A terület kijelölése 137
d) A szaporítóanyag előkészitése 138
e) Az iskolázás 139
f) A dugványiskola nyári gondozása 140
g) Az iskola fölszedése 141
h) A szaporítóanyag osztályozása 141
j) A szaporítóanyag tárolása 142
IV. A szőlő oltása 142
1. Az oltás fiziológiai alapfogalmai 142
a) A kalluszképződés 142
b) Az oltásforradás szövettana 145
c) Az oltás hatása az életműködésre 147
d) Az affinitás 147
Oltási affinitás 148
Együttélő-képesség 148
Adaptáció 148
2. Szőlőoltvány előállitása 148
a) Az alany és nemes oltóvessző előkészítése oltásra 148
b) Az oltás művelete 149
c) A ládázás 150
d) Az előhajtatás és edzés 151
e) Az oltványok iskolázása 152
f) Az oltványiskola nyári gondozása 154
g) Az oltványiskola fölszedése és osztályozása 155
h) Oltványkészités tápközegben való gyökereztetéssel 156
V. Tőke pótlásit módok 157
1. Bujtás 157
2. Döntés 158
a) Az ifjitás céljára szolgáló döntés 158
b) Tőkepótló döntés
3. Helybenoltás 159
a) Tőkenyakba oltás 160
b) Gyökértörzsbe oltás 161
c) A Czeiner-féle zöld oltás 161
d) A szőlők szemzése 163
A SZŐLŐ TELEPÍTÉSE
I. Bevezetés 166
II. A szőlő üzemi formái 166
1. A házikerti és háztáji szőlők 166
a) A városok, községek és nyaralóhelyek körüli házikert övezetek 166
b) A háztáji szőlőtermesztés 167
2. Az árutermelő nagyüzemi szőlőgazdaságok 167
3. A speciális célú szőlőgazdaságok 167
4. Az egyes üzemi formák népgazdasági jelentősége 168
III. A termelési célkitűzések 168
1. A termelési célkitűzések közgazdasági értékei 168
a) Borszőlő termesztés 168
b) Csemegeszőlő termesztés 169
c) Üzemágtársitás 169
d) Az értékesités lehetőségeinek felmérése 170
2. A termelési célkitűzések egyeztetése a környezeti feltételekkel 170
a) Borszőlőtermesztés 170
b) A csemegeszőlő-termesztés 171
c) Szaporítóanyag-termesztés 171
IV. A telepítés tervezése 172
1# A telepítendő terület felmérése, térképezés 172
2. Üzemi épületek és építmények elhelyezése 172
3. Ültetvény kialakítása 173
4. A fajta megválasztása 174
a) Alanyfajta megválasztása 174
b) Nemes fajta megválasztása 175
5. A tenyészterület, müvelésmód és támberendezés megválasztása 175
6. A szaporítóanyag megválasztása 177
7. Az ültetvénytelepítés beruházási alapokmánya 177
V. Az ültetvény létesítése 182
1. A parcellák kitűzése és a tőkehelyek kijelölése 182
2. Telepítési anyag előkészítése 183
3. Az ültetés technikai végrehajtása 183
a) Gépi erővel történő ültetés 183
b) Ültetés kézi erővel 184
c) A csirkézés helyettesítése paraffinozással 184
d) Az ültetés mélysége 185
e) A telepítés időpontja 185
f) Fiatal ültetvények gondozása 185
g) A szőlőültetvények létesítésével kapcsolatos rendeletek 187
A TÁMBERENDEZÉS
I. Gyalogmüvelésü szőlők 189
II. Karós támberendezés 189
III. A huzalos támberendezések 190
1. A huzalos támberendezések elemei 190
a) Oszlopok 190
b) Huzalok 191
c) Horgonyzó berendezések 191
2. A támberendezés felállítása 192
a) Az oszlopok és a horgonyzó berendezés elhelyezése 192
b) A huzalok kifeszitése 194
3. Különböző tőkemüvelésmódoknál alkalmazott támberendezések 194
4. A gépi szüret és a támberendezés 194
A SZŐLŐTŐKE MŰVELÉS- ÉS METSZÉSMÓDJAINAK FŐ BIOLÓGIAI KÉRDÉSEI
I. Környezeti viszonyok 195
1. Állományklíma 195
a) A bakmüvelés és a kordonmüvelés állományklímájának összehasonlítása 195
b) A magasmüvelésü szőlők állomány éghajlata 197
c) A sortávolság és a talaj vízforgalom alakulása 199
d) A müvelésmódok állományklímájából levonható tanulságok 200
2. A tőkesüllyedés 200
a.) A tőkesüllyedés kérdésének jelentősége 200
b) A nyakhajtások szerepe a tőkefej pusztulás kialakulásában 201
c) A müvelés- és metszésmódok és a tőkefej süllyedés alakulása 202
d) A homokfelszin felmelegedése és a tőkefejpusztulás 202 II. A müvelés- és metszésmódok néhány biológiai kérdése 203
1. A tőkék tartaléktápanyagainak alakulása és a müvelésmódok 203
a) A különböző művelésű tőkék friss súlyának alakulása 203
b) A szárazanyag és szénhidráttartalom mennyisége 204
2. A tőkék termésmennyiségének életkoruk szerinti alakulása 205
3. Az egyes tőkerészek termékenysége 206
a) A karok termékenysége 206
b) A -világos rügyek termékenysége 207
4. A rügyek kihajtása és alvamaradása 207
a) A világos rügyek kihajtása 207
b) Rejtett rügyek kihajtása 210
c) A rügyek kifakadásának fajták szerinti eltérése 211
5. A nem metszett szőlő viselkedése 212
6. A metszés hatása a tőke erősségére 214
7. A szőlőtőkék alakitó metszésének elméleti alapjai 215
a) A termőrefordulás és kialakitás elméleti alapjai 215
b) A gyorsitott termőrefordítás 216
c) Az alakitó metszés befolyása a lombfelület nagyságára 217
d) A tul gyors tőkealakitás káros következményeinek elkerülése 218
A SZŐLŐTŐKE MÜVELÉS- ÉS METSZÉSMÓDJAI
I. Bevezetés 219
II. A tőkemüvelés és metszésmódokkal kapcsolatos alapfogalmak 220
1. Polaritás 220
III. A metszés termesztéstechnikai alapfogalmai 222
1. A tőkemüvelési és metszésmódokkal kapcsolatban használt morfológiai alapfogalmak 222
2. A metszésnél használt szakkifejezések magyarázata 223
IV. Az üzemi gyakorlatban legelterjedtebb müvelésmódok 225
1. Fejmüvelés 225
2. Bakmüvelés 227
3. A fejmüvelés és a bakmüvelés közötti átmeneti formák 228
4. Alacsony és középmagas vizszintes kordonmüvelés 228
5. Alacsony és középmagas Guyot-müvelés 230
6. Moser-féle magasmüvelés 231
V. A metszés gyakorlata 235
1. A metszés időpontja 23 5
2. A metszés eszközei 235
3. A metszés előtti rügyvizsgálat 237
4. A tőkék erőbeni állapotának elbirálása 237
5. A tőke terhelése 238
a) A terhelés fogalma 238
b) A terhelés meghatározásának elméleti kiszámítása 238
c) A terhelés kiszámításának gyakorlati alkalmazása 239
d) A termőegyensuly mérése 241
6. A metszés művelete 242
7. A metszést kiegészítő munkák 243
a) Az alulról előtörő hajtások eltávolítása 243
b) A harmatgyökerezés 244
c) A szálvessző kikötözése 244
8. A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése 244
VI. A mennyiség és a minőség kérdései 245
1. A fajták eltérő tulajdonságai 246
2. A borminőség alakulása 246
3. Az üzemben elérhető termésmennyiség kérdése 247
A SZŐLŐ ZÖLD MUNKÁI
I. Bevezetés 248
1. A zöldmunkák csoportosítása 248
a) Az alakító metszést kiegészítő zöldmunkák és a termőszőlő zöldmunkái 248
b) Különleges és rendkívüli esetekben végzett zöldmunkák 248
2. A csonkázás és élettani hatása 248
3. Kötözés és hajtásvezetés 249
II. Az alakító metszést kiegészítő zöldmunkák és a termőszőlő zöldmunkái 250
1. Fejművelésű szőlők 250
a) Gyalogmüvelésü szőlők 250
b) Homoki karós támberendezésü szőlők 250
c) Szélessoros huzalos támaszu szőlők 250
2. A bakmüvelésü tőkék zöldmunkái 251
3. A legyezőmüvelésü és a kordonmüvelésü tőkék zöldmunkái 252
4. Magasmüvelésü szőlők zöldmunkái 252
III. Különleges esetben végzendő zöldmunkák 254
1. A hónaljhajtások kezelése 254
2. Levélritkitás 255
3. Termőhajtások bekurtitása 255
4. Gyürüzés 255
5. Fürt vagy bogyóritkitás 255
6. Késő tavaszi fagykárt szenvedett szőlők zöldmunkái 256

Témakörök