Szőlőtermesztés 2.

Szerző

Budapest

'Kozma Pál: Szőlőtermesztés 2. ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	560 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, kihajtható melléklettel illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

II. kötet:
A szőlőtermesztés története
Az ókori szőlőtermesztés	5
Szőlőtermesztés a középkorban	8
A szőlőtermesztés továbbterjedése az újkorban	9
A lisztharmat, a filoxéravész és a peronoszpóra hatása a szőlőtermesztésre	10
Nemzetközi együttműködés a szőlő termesztésben	12
A világ szőlőtermesztésének jelenlegi helyzetképe	12
A magyar szőlőtermesztés kialakulása és története	20
A szőlőtermesztés hazánk területén a honfoglalás előtt	20
Szőlőtermesztésünk a honfoglalástól a mohácsi vészig	21
Szőlőtermesztésünk a török hódoltság idején	22
A kuruc szabadságharcok hatása szőlőtermesztésünkre	23
Szőlőtermesztésünk Mária Terézia és II. József uralkodása idején	24
A reformkor hatása szőlőtermesztésünkre	24
Szőlőtermesztésünk a szabadságharc bukásától a filoxéravészig	25
Szőlőtermesztésünk a filoxéravésztől az első felújítás befejezéséig	27
A peronoszpóra megjelenése hazánkban	28
A csemegeszőlő-termesztés fejlődésének megindulása	29
Szőlőtermesztésünk a két világháború között	29
Szőlőtermesztésünk a második világháború után	31
A korszerű nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulása	33
Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzetképe, fejlesztésének irányelvei
Általános helyzetkép	37
Termesztési körzetek beosztása	42
A termesztési körzetek ismertetése	45
Borvidékek	45
Alföldi borvidék	45
Badacsonyi borvidék	47
Balatonfüred - csopaki borvidék	48
Balaton melléki borvidék	48
Bársonyos - császári borvidék	49
Egri borvidék	49
Mátraalji borvidék	49
Mecseki borvidék	50
Móri borvidék	51
Somlói borvidék	51
Soproni borvidék	51
Szekszárdi borvidék	52
Tokajhegyaljai borvidék	52
Villányi - siklósi borvidék	54
Borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyek	54
Bortermőhelyek	56
Csemegeszőlő-termesztési körzetek	56
Termesztésre javasolt csemegeszőlő-fajták	57
Termesztésre javasolt egyéb minőségi borszőlő-fajták	57
A szőlő szaporítása
Szaporítás magvetéssel	59
A vetőmag begyűjtése és eltartása	59
A magvak előkészítése vetésre	60
A magágy elkészítése és a vetés	61
A magoncok tűzdelése és első évi nevelése	64
A magoncok további nevelése a termőrefordulásig	66
Vegetatív szaporítási módok	67
Bujtás	67
Tőkepótló bujtás	67
Porbujtás	68
Fejbujtás	69
Kör- vagy sugarasbujtás	70
Kínai bujtás	70
Feltöltéses bujtás	72
Zölbujtás	72
Kosaras és cserepes bujtás	72
Döntés	73
Dugványozás	75
A dugványozás és változatai	75
A dugványvessző és -hajtás előállítása	75
A vesszők megszedése	76
A vesszők feldolgozása, válogatása, osztályozása	78
A sima- vagy dugványvesszők kötegelése, megjelölése	85
A dugványvesszők csomagolása, szállítása	86
A dugványok vermelése	87
A dugvány- vagy gyökereztető iskola területének megválasztása és iskolázásra előkészítése	92
A dugványok előkészítése iskolázásra	94
A vesszők átválogatása és talpalása	94
A vesszők áztatása	94
Növekedésszabályozó anyagok alkalmazása a dugványozásban	96
A szőlődugványok kezelésére alkalmazott anyagok	96
Az iskolázás	99
A bakhátas iskolázás	100
A bakhát nélküli iskolázás	106
A gépesített dugványozás	107
Az iskolázási műveletek megszervezése	110
A dugványiskola művelése	111
A dugványiskola felszedése	119
A gyökeres dugványok válogatása, osztályozása, kötegelése	121
A gyökeres vessző csomagolása, szállítása, átvétele	123
A gyökeres vessző vermelése	125
A kétéves iskola művelése	126
Az egyéves dugványiskola évi munkaszükséglete	127
Különleges, ritkán alkamazott dugványozási módok	127
Műanyagfóliák alkalmazása és talajfűtés a szabadföldi dugványozásban	127
Rügydugványozás	127
Dugványozás szabadföldben	128
Dugványozás hideg- vagy melegágyban	130
A nagyüzemi rügydugványozás	131
A szőlő oltása	134
Az oltványkészítés biológiai alapjai	134
A kompatibilitás és az affinitás	134
Az alany és a nemes rész közötti biológiai kapcsolatok	136
A szőlőoltványok forradását meghatározó legfontosabb tényezők	136
Az oltási összetevők közti élettani viszonosság	139
Az oltási módok csoportosítása	143
A kézben oltás	144
A hajtatott oltvány készítése	144
Az oltványkészítő és előhajtatóház berendezése	144
Az oltványkészítéshez szükséges felszerelések és anyagok	147
Az oltványok készítésének és hajtatásának ideje	148
Az alany- és oltóvesszők megszedése, válogatása, osztályozása, vermelése	149
Az alany és a nemes oltócsapok előkészítése oltásra	149
Az oltványok serkentőszeres kezelése	152
Az alanyvesszők oltás előtti hajtatása	154
Az oltás	154
Az oltások csoportosítása a metszlap vágás szerint	155
A kézi oltás	157
Az oltás gépesítése	158
Az oltványok ellenőrzése	160
Az oltványok beládázása	161
Az oltványok tárolása, hajtatása	165
Az előhajtatott oltványok edzése	169
Különleges és újabb hajtatási eljárások	169
Az oltványok iskolázása	170
Az oltványiskola művelése	176
Az oltványiskola felszedése, az oltványok válogatása, osztályozása, vermelése, csomagolása, szállítása	179
A sározott oltvány készítése	185
A gyökeres alanyok oltása és hajtatása	185
A helyben oltás	185
Zöldoltás	185
Hasítékos oltás	187
Nyerges oltás	192
Párosítás	193
Héj alá oltás	194
Szemzés	195
Fásoltás	198
Tőkenyakba oltás	198
Gyökértörzsbe vagy tőgyökérbe oltás	201
Lebegőoltás	201
Zöldre-fásoltás	203
Fásra-zöldoltás	204
Szőlőültetvények létesítése
Szőlőtelepítések állami szabályozása	205
A terület megválasztása szőlőtelepítésre	206
Az ültetvény üzemi formája, jellege, és szerkezete	208
A telepítés megszervezése	210
A terület felmérése, térképezése	210
A terület talajának vizsgálata	211
A helyi klímaviszonyok tanulmányozása	212
A terület rendezése, telkesítés, telepítési alapokmány	212
Tereptisztogatás, terepegyengetés	214
Bokorirtás, tuskó-, gyökér- és kőszedés	214
Területegyengetés, planírozás	215
A talajok előkészítése szőlőtelepítésre homokon	217
Telkesítés, területrendezés a hegyi szőlőkben	218
A hegyi szőlőterületek telkesítésének szükségessége	218
Az erózió kártétele	219
A teraszosítás célja, lehetőségei	220
A teraszok elemeinek méreteit és kölcsönös viszonyát meghatározó geometriai összefüggések	221
Terasztípusok	225
Mikroterasz	225
Lejtős teraszok	226
A vájt - töltött lépcsőzetes teraszok	227
A rézsűk és teraszfalak	233
Utak, csatornák és vízgyűjtők	236
Üzemi épületek és építmények elhelyezése	238
A szőlőültetvények belső szerkezete	239
A parcellák, táblák és tagok	239
A tenyészterület meghatározása	242
A gyökérzet tenyészterülete	243
A lombozat tenyészterülete	244
A tenyészterület komplex hatása az ültetvény vegetációjára, a termés mennyiségére és minőségére	245
A tenyészterület alakjának hatása a növények növekedésére, a termés mennyiségére és minőségére	248
A művelési rendszer hatása a tenyészterület meghatározására	250
Rendeletek a hazai nagyüzemi ültetvények tenyészterületére vonatkozóan	251
A tőkeszám alakulása különböző sor- és tőtávolság esetén	251
A talajelőkészítés telepítésre	251
A talaj megjavítása	253
Pihentetéssel és zöldtrágyás vetésforgóval való javítás	253
Trágyázás	254
Forgatás	255
Forgatás robbantással	257
A telepítési anyag megválasztása és telepítésre előkészítése	259
Fajtamegválasztás	259
A termőhelyi viszonyok hatása a termőfajták megválasztására	259
A technikai adottságok és a művelési rendszerek hatása a termőfajták megválasztására	260
Az alanyfajták megválasztása	260
A fajtamegválasztás általános üzemi irányelvei	261
A telepítés ideje	265
A parcellák kitűzése és a tőkehelyek kijelölése	265
Az ültetési anyag előkészítése telepítésre	268
Az ültetés	269
Kézi ültetés	270
Ültetés géppel	274
Az új ültetvények gondozása a termőrefordulásig	279
Köztes-termesztés a fiatal szőlőültetvényben	282
A szőlőtelepítések leltározása	284
A szőlőültetvények támaszberendezése	284
A szőlő gyalogművelése	285
A szőlőtámaszok	286
Élőfa	287
Karó	287
A hasított szőlőkaró	288
A fűrészelt szőlőkaró	289
Egyéb karók	291
A karók leállítása	291
A karók tartósítása	290
A huzalos támasz	292
A huzalos támaszberendezések csoporotosítása	293
Egysíkú, függélyes huzalos támaszrendszerek	293
A páros ferdesíkú huzalos támasz	308
Az ereszes támaszrendszer	308
A szőlő metszése
A metszés biológiai alapjai	312
A metszés kialakulása	312
A metszés célja	313
A polaritás szabályozása	313
A rügyek biológiai sajátosságai	314
A tőkék terhelése	316
A terhelés hatása a tőkék vegetációjára	316
A terhelés hatása a termés mennyiségére és minőségére	318
A terhelés és a szervezet egysége	320
A metszés formai elemei	320
A metszés ideje	321
A metszés eszközei	322
A szőlőtőke alakító metszése	324
A tőkeművelésmódokról általában	324
A különböző tőkeművelésmódok	326
A fejművelésű tőke alakító metszése	326
A bakművelésű tőke alakító metszése	327
A legyező alakú tőke alakító metszése	328
A Kosztka-féle vagy mély tőkeművelés	330
A combművelésű tőke alakító metszése	331
A kordonművelés	334
Az alacsony és középmagas kordon alakító metszése	334
A váltott négykarú kordon alakító metszése	338
A magas kordonművelésű tőkék alakító metszése	338
A vegyes törzsmagasságú kordonművelési rendszerek	342
A lugastőkék alakító metszése	344
A tőkék lugasműveléséről általában	344
Legyező alakú lugas tőkealakító metszése	345
Kordonlugas alakító metszése	346
Szárnyaslugasok alakító metszése	346
Ernyős lugas	348
Füzérlugas alakító metszése	349
A lugasok alkalmazása	351
A gyorsított tőkekialakítás	354
A termőremetszés	355
A termőremetszés alapelvei	355
A tőketerhelés megtervezése és beállítása	356
A metszési módok	358
A kopaszmetszés	358
A rövidcsapos metszés	358
Fejművelésű tőke rövidcsapos metszése	358
Bakművelésű tőke rövidcsapos metszése	359
A kordon- és lugastőkék rövidcsapos metszése	361
Hosszúcsapos metszés	361
Fejművelésű tőkék hosszúcsapos metszése	361
Bakművelésű tőkék hosszúcsapos metszése	361
Kordon- és lugastőke hosszúcsapos metszése	362
Szálvesszős metszés	362
A soproni fejművelésű tőkék szálvesszős metszése	363
A Guyot-metszés	365
A venyige összegyűjtése	366
A szálvesszők kikötése	366
A szőlő zöldmunkái
A hajtásválogatás	369
A hajtások támaszhoz rögzítése	372
A virágok mesterséges megtermékenyítése	378
Fürt- és bogyóritkítás	382
Gyűrűzés	383
A hajtások visszametszése	386
A főhajtások kurtításának hatása a növény életfolyamataira és szervezetére	386
A hónaljhajtások kezelésének hatása a tőke életfolyamataira	390
A hajtások kurtításának hatása a tőkék termékenységére és a termés minőségére	390
A hajtáskurtítás összefoglaló értékelése	391
A hajtáskurtítás technikája	391
A hajtások lelevelezése	393
Termésszabályozó vegyi kezelések	395
A szőlő növényvédelme
Gombás betegségek	399
Állati kártevők	404
Vírusbetegségek	410
Élettani betegségek	410
Az időjárás kártételei	411
A szőlő trágyázása
A szőlőültetvény tápanyagszükségleteinek megállapítása	417
A tápanyaghiányoknak a növény kondíciója, külső diagnosztikai bélyegei alapján való meghatározása	317
A növény kémiai elemzésén alapuló tápanyagigény meghatározása	418
Talajvizsgálat	423
A tápanyagszükséglet meghatározása kísérleti úton	425
A különböző tápanyagok mennyiségének és arányának meghatározása a trágyázáshoz	425
A trágyák kiválasztása	429
Istálló- és egyéb szerves trágyák	429
A műtrágyák kiválasztása és a műtrágyázás	433
A trágyázás technikája	435
A szerves trágyák bedolgozása	435
A zöldtrágyázás technikája	439
A műtrágyák bedolgozása	444
Fejtrágyázás	446
Mikroelem-trágyázás	451
Talajjavítás	452
A talajjavítás módjai	452
Újabb talajszerkezet javító anyagok	453
A talajuntság megszüntetése	454
A termő szőlőültetvény talajmunkái
A szőlő talajmunkáiról általában
A talajművelés célja	456
A talajmunkák hatása	456
A fedés és az őszi mély talajmunkák	459
A nyitás	462
A tavaszi mély talajmunka	465
A nyári sekély talajmunkák	467
Gyomirtó, porhanyító kalapálások	467
Kapálás érés alá	469
A szőlőtalaj időszakos mély művelése, a forgatás megismétlése	469
Talajvédelmi munkák	472
A vegyszeres gyomirtás	474
A szőlő öntözése
A szőlőöntözés célja	476
A szőlőültetvény vízfelhasználásának meghatározása	476
A talaj tulajdonságának hatása az öntözésre	478
Az öntözés idejének, gyakoriságának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása	479
A szükséges öntözővíz meghatározása	481
Az öntözésre felhasználható víz minősége	482
Az öntözések hatása a tőke növekedésére, termékenységére és a termés minőségére	483
Öntözési módok	483
A felületi öntözés	484
A felszín alatti öntözés	489
Az esőszerű öntözés	489
Az öntözött ültetvények trágyázása és tőketerhelése	495
Szüret
A szőlőfürt érettségének megállapítása	496
A borszőlő érettségének megállapítása	496
Az étkezési szőlő érettségének a vizsgálata	497
Mutatószámok az étkezési szőlő érettségére	498
A szőlő szedése	499
A szüret előkészítése	499
A szüret eszközei és gépei	499
Az étkezési szőlő szedése	503
Az étkezési szőlő manipulálása	505
A fürtök tisztogatása	505
A fürtök válogatása	506
A gépesített manipulálás	507
A szőlő csomagolása	508
Csomagoló anyagok	509
Csomagolás	510
A szőlő szállítása, exportálása	513
Az áru átvétele	515
A borszőlő szüretelése	515
Alanyvessző-termesztés
Az alanyvessző-termesztő telepek rendeltetése és elhelyezése	518
Az anyatelepek telepítése	518
Támaszberendezés	519
A termő anyatelep évi művelési munkái	520