Szőlőműveléstan II.

Tartalom

Hetedik fejezet
A SZŐLŐ NÖVÉNYVÉDELME
I. A szőlő növényvédelmének kialakulása és gazdasági jelentősége 285
II. A növényvédelem módjai 290
1. Megelőzés 290
a./ A kártevők széthurcolásának megakadályozása. 290
b./ Megelőzés agrotechnikai módszerekkel 291
2. Mechanikai védekezés 291
3. Védekezés vegyianyagokkal 291
a./ Gombaölő szerek 291
Réztartalmú szerek 291
Kéntartalmú szerek 294
b./ Rovarölő szerek 295
Nikotin 295
Arzéntartalmú szerek 296
Klórozott szénhidrogén hatóanyagú szerek 298
Szénkéneg 300
4. A védekezőszerekkel kapcsolatos óvatossági rendszabályok 301
III. Á szőlőbetegségek csoportosítása és ismertetése 302
1. Gombabetegségek 302
a/ A peronoszpora 302
A peronoszpora kifejlődése 302
Á peronoszpora fertőzés és az időjárás összefüggése 306
A peronoszpórajelző-állomások feladata és azok felszerelése 308
b/ A lisztharmat 311
c/ A szőlőorbánc 313
d/ A fakó és szürkerothadás 314
e/ A pelyhes gyökérpenész 317
f/ A szőlő egyéb gombakártevői 318
A fenésedés 318
A szőlő bélbetegsége 319
A bekorhadás vagy beszáradás 320
2. A szőlő rovarkártevői 320
a/ A szőlő gyökértetű 320
b/ A szőlőmoly 323
c/ A szőlőilonca 326
d/ Cserebogárfélék 327
A kallócserebogár 327
A közönséges-cserebogár 327
A zöld cserebogár 328
e/ A szőlő egyéb rovarkártevői 328
A kendermagbogár 328
A hamvas vincellérbogár 329
A szivarsodró eszelény 329
A firkáló bogár 329
A szőlő atka 329
A darazsak 330
A drótférgek 330
A tőke hernyó 330
A gyapjas pajzstetű és szőlőpajzstetű 331
5. A szőlő élettani betegségei 531
a/ A sárgaság vagy klorózis 33I
b/ Az elrugás 331
c/ A rövidszártagúság 332
4. A szőlő időjárás okozta károsodása 333
a/ Fagykárok 333
b/ Jégverés 334
c/ Napperzselés 335
d/ Szélkárok 336
e/ A talajvíz 336
Nyolcadik fejezet
A SZŐLŐ TALAJMUNKÁI
I. A talajmunkák célja 338
II. A talajmunkák eszközei 339
III. A talajmunkák időrendi sorrendje 340
1. Őszi talajmunkák 340
a/ A fedés 340
2. Tavaszi talajmunkák 343
a/ A nyitás 343
b/ A kitányérozás 345
c/ Az első mélykapálás 346
5. Nyári talajmunkák 346
IV. Küzdelem a talajerózió ellen 347
Kilencedik fejezet
A SZŐLŐ TRÁGYÁZÁSA
I. A trágyázás jelentősége 350
II. A szőlő trágyázásához szükséges tápanyagok 351
III. A szőlőben alkalmazott trágyák 353
1. Szerves trágyák 353
a/ Istállótrágyák 354
Az istállótrágya helyes kezelése 354
Az istállótrágya érlelése 354
Kreybig-féle nyersfoszfátos trágyaérlelés 355
Az istállótrágya kihordása 356
b/ Mesterséges szerves trágyák 356
Tőzegfekál trágya 356
Komposzt 356
Mesterséges istállótrágya 357
c/ A zöldtrágyák 358
2. Műtrágyák 360
a/ Nitrogéntartalmú műtrágyák 360
b/ Foszfortartalmú műtrágyák 361
c/ Káliműtrágyák 363
IV. A szőlőben adagolandó trágyák mennyisége és minősége 365
1. A trágyázás ideje 365
2. A trágyázás módja 367
3. A szakaszos trágyázás 369
V. A trágyázás sikertelenségének okai 370
VI. Talajjavítás
Tizedik fejezet
A TERMÉS SZEDÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA
A szőlő érése és a fürt összetétele 374
1. A szőlő érése 375
2. A fürt összetétele 377
II. A szüret és a termés feldolgozása 378
1. A szüret 378
a/ A szüreti terv 378
b/ A szüreti előkészületek 379
c/ A szüret ideje 381
d/ A termés szedése 384
e/ A termés válogatása 386
f/ A termés behordása 387
2. A termés feldolgozása 388
a/ A szőlő zúzása és bogyózása 389
b/ Fehérborok készítése 390
c/ Vörösborok készítése 391
d/ Sillerborok készítése 394
e/ Sajtolás és a sajtók 395
f/ A szőlőfeldolgozás munkafolyamata 398
g/ A szín- és sajtolt must mennyisége és különbözősége 400
h/ A must minősége és a mustfok 400
III. A borászatban előforduló mikroorganizmusok 403
1. Az élesztők 403
2. A penészgombák 404
3. A baktériumok 404
IV. A must erjedése és kezelése 405
1. Az erjedésről általában 405
a/ A természetes erjedés 406
b/ Fajélesztő /kultúrélesztő/ alkalmazása 406
2. A must kezelése az erjedés előtt, alatt és után.. 407
V. A bor kezelése 411
1. A bor fejlődése és érése 411
2. Az utóerjedés 411
5. A bor fejlődésének tetőpontja és hanyatlása 413
4. A bor kezeléséről általában 413
5. A pince 414
6. Borgazdasági tisztaság 415
7. A bor egyszerű kezelése 416
a/ A töltögetés 416
b/ A fejtés 420
c/ A kénezés 429
8. A bor iskolázó kezelése 435
VI. A must és a bor javítása 436
1. Savtompítás /savcsökkentés/ 437
2. Továbberjesztés, újraerjesztés 439
VII. A bor alkoholtartalma, osztályozása és minősítése 439
1. A bor alkoholtartalma 439
2. A bor osztályozása és minősítése 442
VIII. Fontosabb borbetegségek és borhibák 444
1. A bor virágosodása 445
2. Az ecetesedés 445
3. Tejsavas erjedés 446
4. Barnatörés 447
5. Penészíz, dohosság 447
6. Fa- és zsákíz 448
IX. A must és bor szállítása 449
X. Borgazdasági melléktermékek értékesítése 451
Tizenegyedik fejezet
A CSEMEGESZŐLŐTERMELÉS KÜLÖNLEGES KÉRDÉSEI
I. A csemegeszőlőtermelés kialakulása 454
II. A csemegeszőlőfajták jellemző tulajdonságai és környezeti igényei 456
1, A csemegeszőlőfajták jellemző tulajdonságai 456
2. A csemegeszőlőfajták környezeti Igényel 458
III. A csemegeszőlő-üzem berendezése és az ültetvény agrotechnikája 458
1. Az üzem berendezése 458
2. Az ültetvény agrotechnikája 459
IV. A csemegeszőlő szüretelése, osztályozása és csomagolása 461
V. A csemegeszőlő eltartása 464
Tizenkettedik fejezet
SZŐLŐFAJTAISMERET
I. Alanyfajták 467
1. Az alanyfajták termelési értékét meghatározd tulajdonságok 468

2. A fontosabb alanyfajták ismertetése 470
a/ Tiszta amerikai vitisek 470
Riparia portalis 470
Rupestris du Lot 471
Rupestris metallica 472
Vitis Berlandieri 472
b/ Amerikai x amerikai keresztezésű alanyok 473
Berlandieri x Ripária Teleki 8 B 473
Berlandieri x Ripária Teleki Kober 5 BB 474
Berlandieri x Ripária Teleki 5 C 475
Riparia x Rupestris 101-14 476
Riparia x Rupestris 5509 C 477
Solonis X Ripária 1616 C 477
c/ Eurápai x amerikai keresztezésii alanyok 478
Chasselas x Berlandieri 41 B " 478
Aramon x Rupestris G 1 479
Mourvedre x Rupestris 1202 C 479
II. Borszőlőfajták 480
1. A borszőlőfajták termelési értékét meghatározó tulajdonságok 480
2. A borszőlőfajták ismertetése 482
a/ Minőségi fehér borszőlőfajták 482
Leányka 482
Ottonel muskotály 482
Szürkebarát 483
Pirostramini 484
Fehérburgundi 484
Zöldszilváni 485
Piroscirfandli 486
Zöldveltelini 486
Pirosveltelini 488
Furmint 489
Hárslevelű 490
Olaszrizling 491
Sárgamuskotály 492
Rajnai rizling 495
Kéknyelű 494
b/ Mennyiségi fehér borszőlőfajták 495
Mézesfehér 495
Budai zöld 496
Kecskemét virága 497
Bánáti rizling 498
Szerémi zöld 498
Kövidinka 499
Szlankamenka 500
Erdei fehér 502
Izsáki sárfehér 502
Pozsonyi fehér 503
c/ Vörös borszőlőfajták 504
Medoc noir 504
Oportó 505
Nagyburgundi és kékfrankos 506
Kadarka 507
Carbernet franc és Cabernet sauvignon 508
III. Csemegeszőlőfajták 509
1. A csemegeszőlőfajták termelési értékét meghatározó tulajdonságok 509
2. A csemegeszólófajták ismertetése 509
Csabagyöngye 509
Szőlőskertek királynője 510
Chasselas félék 511
Glória Hungariae 515
Mathiász Jánosné-muskotály 515
Szauter Gusztávné-muskotály 514
Ezeréves Magyarország emléke 515
Hamburgi muskotály 516
Itália 517
Erzsébet szőlő 517
Kecskecsecsű-félék 518
IV. Direkttermő szőlőfajták 519
1. A direkttermő szőlőfajták tulajdonságai és jelentősége 519
2. A nálunk elterjedt direkttermők 521
Othelló 521
Noah 521
Delaware piros 522
Izabella 523
Fajtamegválasztás 523
Tizenharmadik fejezet
A SZŐLŐ NEMESÍTÉSE
A termelésben felhasznált szőlőfajták eredete 529
A szőlőnemesítés történetének áttekintése .. 532
Szőlőnemesítésünk célkitűzései 533
A szőlőnemesítés módszerei 535
1. A szőlő szelektálása 536
2. Generatív hibridizáció 541
a/ A szülőpárok megválasztása 541
b/ A szülőpárok előkészítése keresztezésre 542
c/ A keresztezés elvégzése 543
3. Vegetatív hibridek előállítása 546
A hibridek további kezelése 546
1. A hibrid szőlőfürtök védelme és a hibridmagvak eltartása 546
2. A magvak elvetése és a magágy kezelése 547
. 3. A magoncok kezelése 549
A ' A magoncok kiültetése 550
5. A magoncok termőrefordulási idejének megrövidítése 550
Ábrajegyzék 552