Szőlőműveléstan I-II.

Tartalom

I. kötet:
Bevezetés 3
A szőlő fejlődéstörténetének áttekintése
1. Ősi szőlőfajok, amelyekből a termesztett szőlő származott 7
2. A tenyésztés hatása a termesztett szőlő kialakulására 9
A szőlőművelés történeti áttekintése
I. A szőlőművelés története a népvándorlások idejéig 12
II. A magyar szőlőművelés történeti áttekintése 15
A) Szőlőtermelésünk a filloxeravészig 15
B) Kapitalista szőlőgazdaságunk, szőlőtermelésünk alakulása a
második világháborúig 18
1. A filloxeravész és a gombakórokozók betörése 19
2. A direkttermő szőlőfajták megjelenése hazánkban 21
3. Szőlőtermelésünk helyzete a világháborúk után 22
C) Szőlőgazdaságunk alakulása a szocializmusban 23
D) Szőlőgazdaságunk helyzetképe 23
A szőlőtermesztés biológiai alapjai
1. A szőlőnövény felépítése 29
1. A szőlőnövény általános jellemzése 29
2. A szőlőnövény szervezete 31
3. A magról kelt növény fejlődése 33
4. A termő szőlőtőke leírása 35
A) Az ivartalanul szaporított tőkék gyökérzete 36
1. A járulékos gyökerek képződése és azok sajátságai 36
2. Gyökértájak 38
3. A gyökerek belső felépítése 39
4. A gyökér és a földfeletti részek összefüggése 41
B) A szőlőtőke földfeletti részei 42
1. A tőketörzs és részei 42
2. A hajtás és részei 44
a) A hajtások külső alkata 44
b) A hajtások szöveti felépítése 46
c) A hajtás élettani tulajdonságai 50
a) A rügy és hónaljhajtás 52
e) A levél 57
f) A kacs 64
g) A virág 65
h) A termés 67
II. A termőszőlő életszakaszai és évi biológiai ciklusai 72
A) A szőlő évi vegetációs szakaszai 76
1. A nedvkeringés megindulása, könnyezés 76
2. A hajtások erős növekedésének fázisa 79
3. A virágzás 81
4. A bogyók zöld növekedése 84
5. A bogyóérés 87
6. A hajtások beérése 89
B) A szőlő nyugalmi ideje 92
III. A szőlő környezeti tényezői 94
A) Klimatikus tényezők 94
1. A hőmérséklet 95
2. A nedvesség 99
3. A fény 103
4. A levegő széndioxidtartalma 104
5. Az oxigén 105
6. A klimatikus tényezők kialakulását szabályok környezeti adottságok 105
a) Földrajzi szélesség 105
b)A tengerszint feletti magasság 105
c) A környék égtáji fekvése 106
d) A tenger, tavak és erdők közelsége 107
e) A tenyészterület 107
B) A talaj mint környezeti tényező 108
C) A szőlő élő (biotikus) környezete 110
D) A műveléstechnika alkalmazása 111
A szőlő alkalmazása
I. A bujtás "5
1. A tőkepótló bujtás 116
2. A porbujtás 117
3. A körbujtás 118
4. A kínai vagy sugaras bujtás 119
5. A feltöltéses bujtás 119
6. A zöldbujtás 120
7. A kosaras és cserepes bujtás 120
II. A döntés 121
III. A dugványozás 124
A dugványozásról általában 124
A) A dugványozásra alkalmas szőlővesszők minőségének megállapítása 125
1. Az anyatőkék és azok vesszőinek kiválogatása szaporításra 125
2. A szőlővessző érettsége 126
3. A vesszők egészségi állapota 129
a) Gombakórokozok által okozott hibák 129
b) Rovarkártevők által okozott hibák 130
c) Rendellenes elváltozások 130
d) Időjárás által okozott sérülések 131
4. A fajtaazonos és fajtatiszta vessző 132
B) A vessző megszedése, osztályozása, kötegelése 132
C) A vessző elvermelése 134
D) A gyökereztető iskola 137
1. Forgó beosztás 138
2. Trágyázás 138
3. Forgatás 138
E) A sima vessző eliskolázása 140
F) Gyökereztető iskola nyári gondozása 143
G) A gyökeres vesszők felszedése az iskolából 144
H) A gyökeres vesszők csomagolása és szállítása 146
Kétrügyes vessző és rügydugványozás 148
Zölddugványozás 148
IV. Az oltás 149
A) Az oltásról általában 149
B) Az oltvány forradása 152
C) Az oltványok összetevőinek kölcsönös hatása 154
D) Az oltáshoz szükséges eszközök 155
E) Szőlőoltási módok 156
I. Szőlőtőkék oltása az ültetvényben 157
1. Fiatal alanytőkék fás oltása tőben 158
2. Fiatal alanytőkék beoltása a vessző felső részén 161
3. Idősebb tőkék átoltása fás oltással 161
4. Zöldoltás 163
a) A zöld oltásról áltatában 163
b) A zöldoltás kivitelezési formái 167
r) A zöldoltványok oltás utáni kezlése 171
II. A kézbenoltás 172
1. A kézbenoltásról általában 172
2. Az alany és oltóvessző előkészítése oltásra 173
3. Az oltás technikája 175
4. A kézben készült fásoltványok előhajtatása 176
a) A hajtatáshoz szükséges berendezések, felszerelések és anyagok 176
b) Az oltványok ládába rakása 180
c) Az oltványok kezelése a hajtatóházban 182
5. A sározott és előhajtatott oltványok eliskolázása 184
6. Az oltványok kezelése az iskolában 189
7. Az oltványok felszedése, válogatási és csomagolása 190
Szőlőültetvények létesítése
I. A szőlőültetvény termelési formája 194
1. Háztáji szőlőskert 194
2. Kisáruterrmelő szőlőültetvény 194
3. Üzemi szőlőültetvény 196
4. Nagyüzemi szőlőültetvény 196
II. A szőlőtelep termelési célja 197
1. Bortermelő szőlőüzemek létesítése 197
2. Csemegeszőlőtermelő üzem létesítése 198
3. Szaporitótelepek berendezése 199
4. Társüzemágak 200
III. A szőlő telepítése 201
1. A telepítési terv elkészítése 201
2. A homoki szőlő telepítése 202
a) A homoki szőlőtalajről általában 202
b) Telkesítés futóhomokon 205
c) A homoktalajok forgatása és megkötése 207
d) A tőkék sor- és lőtávolságának kijelölése 210
e) A szőlő ültetése homoki szőlőtelepen 213
3. Hegyvidéki kötött talajú szőlők telepítése 218
IV. A Halai szőlőültetvény gondozása a termőrefordulásig 230
V. A szőlő támaszrendszere 232
1. A szőlőkaró készítése és tartósítása 232
2. Bor- és csemegeszőlőfajták huzalos támaszberendezése 236
3. Alanyvesszőtermelő szőlőtelep támaszberendezése 241
A szőlőtőke alakító metszése
I. A tőkeművelés-módokról általában 247
II. A metszéshez szükséges eszközök 248
III. A metszés ideje 249
IV. A tőke alakító metszése 252
1. A fejművelésü tőke alakító metszése 252
2. A bakművelésiű tőke alakító metszése 253
3. Legyezőalakú tőke alakító metszése 254
4. A Kosztka-féle tőkeművelés 254
5. A combművelésű tőke alakító metszése 255
6. A kordonművelésű tőke alakító metszése 257
7. A lugastőkék alakító metszése 258
a) A tőkék lugasműveléséről általában 258
b) A váltottkarú redélylugas alakító metszése 260
c) A szimmetrikus karú, vagy szárnyas redélylugas alakító metszése 261
d) Váltóra metszett állólugas (füzérlugas) alakító metszése 262
e) A Thomery-lugas alakító metszése 263
8. A szőlőtőkék gyorsított kialakítása 264

II. kötet:
I. rész
A termő szőlőültetvény művelése
A termőrefordult szőlőültetvény művelésének általános kérdései 3
A termőrefordult szőlőtőke metszése 6
I. A szőlőmetszés biológiai alapjai 6
II. A növekedés és termékenység szabályozása a rügyek és hajtások számával 10
III. A metszés megtervezése és beállítása 13
IV. A termőremetszés alapelvei 16
V. Metszési módok 17
1. Kopaszmetszés 18
2. Rövidcsaposmetszés 19
a) Fejművelésű tőke rövidcsapos metszése 19
b) Bakművelésű tőke rövidcsapos metszése 20
c) A lugasok rövidcsapos metszése 21
3. Hosszúcsapos metszés 22
a) Fejművelésű tőke hosszúcsapos metszése 23
b) Bakművelésű tőke hosszúcsapos metszése 24
c) Lugastőke hosszúcsapos metszése 25
4. Szálvesszős metszés 27
A szálvessző kikötése és a venyige kihordása 30
Harmatgyökerezés 33
A szőlő zöldmunkái 36
I. Hajtásválogatás 37
II. A hajtások aggatása, kötözése 41
III. A virágfürtök pótbeporzása 43
IV. Hajtások kurtítása 46
1. A növekedésben elmaradt hajtások felerősítése 47
2. A termőhajtás kurtítása 47
3. A gyalogszőlő csonkázása 49
4. A karós szőlő csonkázása 53
V. A hónalj hajtások kezelése 56
VI. A termőhajtások gyűrűzése 59
VII. Fürt és bogyóritkítás 61
VIII. Lelevelezés 63
A szőlő talajművelése 64
I. Évi rendes talaj munkák 69
1. Nyitás 69
2. Kapálás 71
a) Tavaszi mélykapálás 71
b) Gyomirtó, porhanyító kapálás 72
c) Kapálás érés alá 73
3. Fedés 74
4. A sorközök mély megkapálása 76
II. Skatulyázás és sáncolás 76
III. A szőlőtalaj időszakonkénti mélyművelése 78
IV. A szőlő trágyázása 79
1. A szőlőnövény táplálkozása 79
2. A szőlőnövény legfontosabb tápanyagai 82
3. A trágyázás hatásának alapfeltételei 84
4. A szőlő trágyázására felhasznált trágyák 85
a) Szervestrágyák 85
Az istállótrágya begyűjtése 87
Az istállótrágya érlelése 88
A Kreybig-féle nyersfoszfátos trágyaérlelés 89
Az istállótrágya érettségi fokai 89
Tőzegfekáltrágya 89
Erjesztett szalmatrágya 90
Komposzt 91
Zöldtrágya 93
Más humusztrágyák 95
b) Műtrágyák 97
Nitrogéntartalmú műtrágyák 97
Pétisó 97
Kénsavas ammóniák 97
Mésznitrogén 98
Foszfortartalmú műtrágyák 98
Szuperfoszfát 98
Szemcsézett szuperfoszfát 99
Thomas-salak 100
Káliműtrágyák 100
40 százalékos kálisó 100
50 százalékos kálisó 101
5. A trágyaanyagok kiválasztása és a trágyázás végrehajtása 101
a) Trágyázás szervestrágyákkal 103
b) Trágyázás műtrágyával 106
c) Szakaszos trágyázás 108
6. A trágyázás sikertelenségének okai 109
7. Talajjavítás 110
A szőlő növényvédelme 113
7. Az egészséges és a beteg növény 113
A szőlőnövény védekezése a kártevők pusztításával szemben 114
1. A növény alkalmazkodási képessége 114
2. Ellenállóképesség a betegségekkel és kártevőkkel szemben 116
3. Regenerálóképesség 118
III. A szőlőnövény egészségére ható környezeti tényezők 118
IV. A szőlő betegségeinek, kártevőinek csoportosítása 121
1. Kórokozó gombák 122
a) A kórokozó gombák alkata 122
b) A gombák élősködése 123
c) A gomba fertőzése 124
2. Baktériumok 125
3. Vírusok 125
4. Állati kártevők 126
V. A kártevők és betegségek felismerése 128
VI. Növényvédelem 128
1. Agrotechnikai növényvédelem 129
2. Biológiai növényvédelem 129
3. Mechanikai növényvédelem 130
4. Vegyi növényvédelem 130
I. A védekezőszerek csoportosítása 131
a) Gombaölő-szerek 131
Réztartalmú permetezőszerek 131
Réztartalmú porozószerek 134
Kéntartalmú védekezőszerek 135
b) Rovarölőszerek 136
Gvomormérgek 136
Bőrmérgek 138
Légzőszervi mérgek 139
Idegmérgek 140
II. A védekezőszerekkel kapcsolatos óvatossági rendszabályok 142
III. A védekezőszerek felhasználása 144
5. Kártevőket és gombakórokozókat előre jelző berendezések a nagy szőlőüzemben 147
VII. A szőlő élettani betegségei 150
1. Sárgaság (klórózis) 150
2. Rúgás 153
3. A szőlő gutaütése 154
4. Levélrozsdásodás 155
5. Az oltványok feketefoltossága 155
VIII. A gombakórokozók által elő idézett betegségek 156
1. Peronoszpóra (Plasmopora viticola) 156
2. Lisztharmat (Unci ula necator) 165
3. Szőlöorbánc (Pseudopeziza tracheiphyla) 172
4. Szürkerothadás (Botrytis cinerea) I75
5. Fakórothadás (Conyothirium diplodiella) 173
6. Fenésedés vagy antraknózis (Gloeosporium ampellophagum) 181
7. Melanózis (Septoria ampelia) 185
8. Gyökérpenészek 185
9. A szőlőtőke bélbetegsége 188
Pelyhes gyökérpenész (Rossellinia necatrix)
Szemtelen szemörcsög (Ithyophallus impudicus)
IX. Vírusok által előidézett betegségek 190
A szőlő vészes törpeágúsága (court-noune)190
X. A szőlő rovarkártevői 190
1. Szőlőgyökértetű (Phylloxera vastaprix) 190
a) A filloxéra fejlődési alapjai 191
b) A szőlőfajták filloxéra-ellenállóképessége 193
c) Védekezés a filloxéra ellen 195
2. Pajzstetvek 195
3. Szőlőmoly 196
4. Szőlőilonca (Sparganothis v. Tortrix pilleriana) 198
5. A vetési bagolypille hernyója 199
6. Tőkehernyó (Ino ampelophaga) 200
7. Cserebogárfélék 201
a) Kallócserebogár (Poliphylla fullo) 201
b) Közönséges vagy májusi cserebogár 201
c) Zöldcserebogár (Anomalia vitis) 202
8. Kendermagbogár (Peritelns familiaris) és hamvas vincellérbogár (Otiorrynchus ligustici) 203
9. Szőlőeszlény (Bystiscuy batnlae) 204
10. Firkálóbogár (Adoxus v. Bromius obscnrus) 205
11. Pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) 206
12. Nagyfejű csajkó (Lethrus cephalotes) 207
13. Drótférgek 207
14. Darazsak (Vespa-fajok) 208
15. Szőlőgubacsatka (Eriophyles vitis) 209
16. Akarinozis (Phyllocoptes vitis) 209
XI. Az időjárás kártételei a szőlőben 211
1. Fagykárok 211
a) Téli fagy 211
b) Tavaszi vagy kései fagyok 212
c) Fagykárt és fagyveszélyt csökkentő művelési eljárások 214
d) Közvetlen fagy védelem 216
e) A fagyveszély elhárítása 219
f) Fagytól sérült tőkék kezelése 223
2. Jégverés 226
3. Szélkárok 227
4. Napperzselés 228
5. Aszály 228
6. Talajlemorzsolódás vagy erózió 229
7. Talajvíz 229
A szüret 231
I. A szüret ideje 231
II. Szüreti előkészületek 233
III. A termés leszedése 234
A vesszőtermő anyatelep évi művelési munkái 237
A szőlőtelep fenntartó munkái 241
I. Ültetvényfenntartó munkák 241
1. Hiányzó tőkék pótlása 241
2. A tőke megfiatalítása 243
3. Baltázás 246
II. A telepberendezés fenntartó munkái 246
1. Karóigazítás, karópótlás 246
2. Utak, partfalak és vízlevezetők rendbehozása 246
II. rész
Szőlőfajtaismeret (Ampelografia)
A szőlőfajtaismeret tárgyköre, feladatai 248
A) A szőlőfajták biológiai tanulmányozása 249
7. A szőlőfajták külső leírása 249
II. A fajták belső biológiai tulajdonságai 254
1. A fajta alkalmazkodása a környezeti viszonyokhoz (adaptáció) 254
2. A fajta növekedési ereje 255
3. A fajta termékenysége és a termés minősége 256
4. A fajta vegetációs szakaszainak és jelenségeinek jellemzése 258
5. A fajták érzékenysége a betegségekkel, kártevőkkel és az időjárás viszontagságaival szemben 260
6. A fajták alkalmassága ivartalan szaporításra 260
7. A fajták különleges művelési igényei 261
B) Szőlőfajtáink termésének minősítése 262
I. A fajták termésének érzékszervi bírálata 263
A feldolgozásra (borrá és konzervipari célra) és fogyasztásra termesztett szőlőfajták termésének jellemzése 264
aj A borszőlőfajták termésének jellemző sajátosságai 265
b) Á csemegeszőlőfajták termésének jellemző sajátosságai 266
c) A konzervipari célokra alkalmas szőlőfajták sajátosságai 267
d) A szesziparban hasznosítható szőlőfajták jellemző sajátosságai 267
II. A fajták gazdasági értéke 268
C) A szőlőfélék rendszertani felosztása 269
D) Szőlőfajták Ismertetése 273
Alanyszőlőfajták 273
E) Euráziai termesztett fajták 287
A) Borszőlőfajták 287
I. Fehér, minőségi borszőlőfajták 287
1. Korai érésűek 287
2. Közép érésűek 299
3. Kései érésűek 301
II. Fehér tömegbor-szőlőfajták 312
1. Korai vagy középkorai érésűek 312
2. Középérésűek 314
3. Kései érésűek 317
III. Vörösbor-szőlőfajták 327
1. Korai érésűek 327
2. Középérésűek 331
3. Kései érésűek 334
B) Csemegeszőlőfajták 338
1. Igen korai érésűek 338
2. Korai érésűek 340
3. Középérésűek 342
4. és 5. Kései és igen kései érésű fajták 350
C) Direkttermő fajták 358
I. Amerikai x amerikai hibridek 359
II. Francia x amerikai hibridek 363
Hazánk borvidékei 364
Függelék
Szőlőgazdasági gépek 370

Témakörök