| Előszó | 11 |
| A szőlőfajta-ismeret alapjai | |
| A szőlőfajok származása | 15 |
| A szőlőfélék megjelenésétől a ligeti szőlő kialakulásáig | 15 |
| A szőlő földrajzi fajtacsoportjainak kialakulása | 17 |
| A Vitis silveristől a Vitis viniferáig | 18 |
| A szőlőfajok elterjedése | 20 |
| A szőlő növényrendszertani besorolása | 22 |
| A Vitaceae Lindley család | 22 |
| A Vitis (Tournef) L. nemzetség | 23 |
| A Muscadinia Planch, alnemzetség | 23 |
| Az Euvitis Planch, alnemzetség | 24 |
| Az észak-amerikai fajok | 26 |
| A kelet-ázsiai fajok | 28 |
| Az európai-nyugat-ázsiai fajok | 29 |
| Az Euvitis alnemzetségébe tartozó fajok rendszertani besorolása | 30 |
| A Vitis vinifera L. fajták rendszerezése | 31 |
| Származás szerinti rendszerezések | 31 |
| Az első próbálkozások | 31 |
| Androsovszky "szőlőfajai" | 31 |
| Marton "törzsei" | 33 |
| Negrul "prolesei" | 33 |
| Németh fajtarendszere | 36 |
| A Vitis vinifera fajták természetes rendszerbe sorolásának gyakorlati jelentősége | 41 |
| A hazánkban jelenleg termesztett szőlőfajták változatcsoportok szerinti besorolása | 43 |
| Morfológiai bélyegekre alapozott rendszerezések | 44 |
| A fajták ampelometriai mérőszámok szerinti csoportosítás | 45 |
| Számkulcsos rendszerezés | 48 |
| Érés szerinti csoportosítás | 48 |
| A termés felhasználása szerinti csoportosítás | 49 |
| A termesztett szőlőfajták újabb szempontok szerinti csoportosítás | 50 |
| Populációt alkotó fajták, alap- és klónfajták | 50 |
| Őshonos és honosított fajták | 51 |
| Intra- és interspecifikus fajták | 52 |
| Helyi és világfajták | 53 |
| Szőlőfajta-gyűjtemények | 54 |
| A szőlőfajták azonosításának módszerei | 55 |
| A szőlőfajták leírására alkalmas bélyegek | 57 |
| Néhány észrevétel a leírás módszertanához | 57 |
| A fajtaleírás sémája | 59 |
| A tőke | 59 |
| A vesszők és a rügyek | 60 |
| A vitorlán és a leveleken található szőrképletek | 61 |
| A vitorla | 63 |
| A levél | 63 |
| A hajtás egyéb jellemzői (szártag, kacs, virág) | 66 |
| A fürt | 68 |
| A bogyó és a mag | 69 |
| A szőlőfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok | 71 |
| A bor- és csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok | 72 |
| A tenyészidő hossza és a beérés ideje | 72 |
| Egyéb fenológiai jellemzők | 74 |
| A növekedés és terméshozás sajátosságai és kapcsolatuk | 76 |
| A termőképesség | 78 |
| A termés minősége | 79 |
| Környezeti igény | 83 |
| Fagy- és téltűrés, regenerálóképesség | 83 |
| Betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képesség | 86 |
| A termesztéstechnológiai műveletekkel kapcsolatos igény, ill. a fajták ezekre való alkalmassága | 87 |
| A termelésbiztonság | 89 |
| A fajták szaporíthatósága | 90 |
| A fajták borászati technológiai sajátosságai | 90 |
| A csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó speciális jellemzők | 91 |
| Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok | 92 |
| A vesszőt termelő anyatelepeken | 92 |
| Az oltványkészítés és a gyökereztetés során | 93 |
| A termőszőlőkben | 93 |
| A szőlőfajták értékeléséhez létesített fajtakísérleti ültetvények | 98 |
| A Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságban létesített tőkeművelésmód- és fajtakísérleti ültetvények | 99 |
| A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem jogelődje Kísérleti Üzemének szigetcsépei telepén létesített tőkeművelésmód- és fajtakísérleti ültetvények | 100 |
| A szőlőfajták termesztési értékének meghatározásához végzett adatgyűjtések | 101 |
| Az adatgyűjtések módszere | 101 |
| A fajtaértékeléssel kapcsolatos adatok feldolgozása, értékelése és hasznosítása | 104 |
| Az időjárás legfőbb jellemzői a szőlőfajták értékelésekor | 105 |
| Az időjárási adatok gyűjtésének jelentősége | 105 |
| A meteorológiai adatok feldolgozásának módszere | 106 |
| A feldolgozott adatok táblázatokba foglalása | 106 |
| Az évjáratok jellemzése, és minősítése | 109 |
| A fajták részletes ismertetése | |
| A fajták leírásra kiválasztása és ismertetésének sorrendje | 115 |
| A bor- és csemegeszőlő-fajták áttekintése | 116 |
| Fehérborszőlő-fajták | 116 |
| A fehérborszőlő-fajták áttekintése | 119 |
| Államilag minősített fajták | 119 |
| Fő árufajták | 119 |
| Választékbővítő fajták | 170 |
| Minősítés alatt álló fajták és fajtajelöltek | 191 |
| Szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajták és fajtajelöltek | 191 |
| Nyilvántartott kísérletre ajánlott fajtajelöltek | 196 |
| Üzemi telepítésre nem engedélyezett, ismert és elterjedt fajták | 218 |
| A fehérborszőlő-fajták elterjedtsége (telepített területe 1961-1985 között) az üzemi ültetvényeken | 232 |
| A fehérborszőlő-fajták és -fajtajelöltek fürtjeinek és bogyóinak jellemzői | 234 |
| A fehérborszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó fontosabb jellemzők | 241 |
| Vörösborszőlő-fajták | 257 |
| A vörösborszőlő-fajták áttekintése | 257 |
| Államilag minősített fajták | 258 |
| Fő árufajták | 258 |
| Választékbővítő fajták | 271 |
| Minősítés alatt álló fajták és fajtajelöltek | 282 |
| Szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajták és fajtajelöltek | 282 |
| Nyilvántarott kísérletre ajánlott fajták és fajtajelöltek | 283 |
| Üzemi telepítésre nem engedélyezett, ismert és elterjedt fajták | 290 |
| A vörösborszőlő-fajták elterjedtsége (telepített terület 1961-1985 között) az üzemi ültetvényekben | 292 |
| A vörösborszőlő-fajták és -fajtajelöltek fürtjeinek és bogyóinak jellemzői | 293 |
| A vörösborszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó fontosabb jellemzők | 293 |
| Csemegeszőlő-fajták | 301 |
| A csemegeszőlő-fajták áttekintése | 301 |
| Államilag minősített fajták | 302 |
| Fő árufajták | 302 |
| Választékbővítő fajták | 312 |
| Minősítés alatt álló fajták és fajtajelöltek | 332 |
| Szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajták és fajtajelöltek | 332 |
| Magnélküli nagybogyójú | 332 |
| Nyilvántarott kísérletre ajánlott fajták és fajtajelöltek | 333 |
| Üzemi telepítésre nem engedélyezett, ismert és elterjedt fajták | 339 |
| A csemegeszőlő-fajták elterjedsége (telepített terület 1961-1985 között) az üzemi ültetvényekben | 350 |
| A csemegeszőlő-fajták és -fajtajelöltek fürtjeinek és bogyóinak jellemzői | 350 |
| A csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó fontosabb jellemzők | 350 |
| A bor és a csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó néhány újabb adatsor | 360 |
| Az ültetvényállag szőlőfajták szerinti alakulása | 361 |
| A fajták olthatósága és szaporíthatósága | 363 |
| A fajták fagykárosodása és termésregeneráló képessége | 363 |
| A keresztezéses nemesítéssel előállított, szelektált, és a honosított fajtákkal kapcsolatos információk | 367 |
| Újabb külföldi ill. honosítás alatt álló bor- és csemegeszőlő-fajták | 377 |
| Ausztria | 377 |
| Bulgária | 377 |
| Csehszlovákia | 378 |
| Franciaország | 378 |
| Jugoszlávai | 379 |
| Német Szövetségi Köztársaság | 380 |
| Románia | 380 |
| Szovjetunió | 382 |
| Régi direkttermő, régi és új rezisztens szőlőfajták | 384 |
| Régi direkttermő fajták | 387 |
| Régi termőhibridek | 389 |
| Új rezisztens fajták | 392 |
| Alanyfajták | 393 |
| Az alanyfajták áttekintése | 394 |
| Államilag minősített és szaporításra ideiglenesen engedélyezett alanyfajták | 396 |
| Egyéb, hazánkban ismert alanyfajták | 400 |
| Fajtahasználat | |
| Rendeleti előírások | 405 |
| A fajtaválasztékot szabályozó rendeletek, a szőlőfajták termőhelyi besorolása | 405 |
| A szőlőfajták termőhelyi besorolásával kapcsolatos észrevételek | 412 |
| A telepítésre engedélyezett szőlőfajták kategóriái | 414 |
| A fajtaminősítés- fenntartás és -szaporítás rendszere | 416 |
| A fajtaminősítésből 1970-1985 között törölt fajták és fajtajelöltek névsora | 418 |
| A szaporításra engedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták jegyzékében 1987/88-ban bekövetkezett változások | 421 |
| A szőlőfajták megválasztását meghatározó tényezők | 421 |
| Az ökológiai feltételek | 422 |
| A termelőerők és a termelési viszonyok (üzemmértékek) | 424 |
| A termelési cél | 426 |
| A piaci igények, fogyasztási szokások | 426 |
| Fajtapolitika, rendeleti kötöttségek | 427 |
| A fajtaválaszték történeti fejlődése | 427 |
| A magyarországi fejlődés korszakai | 427 |
| A filoxéravész előtt | 428 |
| A filoxéravésztől (1875) a nagyüzemi termesztés kezdetéig (1950-ig) | 431 |
| A nagyüzemi termesztés kezdetétől napjainkig | 435 |
| A fajták területének változása | 441 |
| A fajtaválaszték történeti fejlődése a külföldi szőlőtermesztő országokban | 446 |
| Az intenzív fajták, az intenzív termesztésre alkalmas fajták fogalomköre | 449 |
| A fajtaváltás és a fajtaválaszték bővítésének tendenciái | 450 |
| Magyarországon | 450 |
| A korai és a középérésű fajták előtérbe kerülése | 451 |
| A termelésbiztonság növelésének szükségessége | 452 |
| A minőségi termelés fokozása | 457 |
| A fajtaválasztást szolgáló ültetvéyek területi megoszlása | 457 |
| A külföldi szőlőtermesztő országokban | 459 |
| A fajták üzemen belüli megválasztása | 463 |
| Fehérborszőlő-fajták | 463 |
| Vörösborszőlő-fajták | 466 |
| Csemegeborszőlő-fajták | 467 |
| A fajták megválasztása a kistermelésben és a házikertben | 468 |
| A szőlőfajták termesztésének gazdaságossága | 470 |
| A szőlőfajta szerepe a borok minőségét alakító tényezők sorában | 474 |
| A termőhely | 475 |
| Az adott év időjárásával jellemezhető évjárathatás | 476 |
| A szőlőfajta | 478 |
| A termesztéstechnológia | 479 |
| A szüreti idő | 481 |
| A szőlőfeldolgozási és borkészítési eljárások | 482 |
| A beérési fokot alakító tényezők sorrendisége | 483 |
| A szőlőfajták és a borok elnevezése közötti kapcsolatok | 484 |
| Magyarországon | 484 |
| A külföldi szőlőtermesztő országokban | 486 |
| A fajtaértékelés és -használat feladatai | 489 |
| Felhasznált irodalom | 491 |
| Az ismertetett szőlőfajták és társneveik névmutatója | 503 |
Folytatás Microsoft-tal