Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai

Tartalom

A szőlőfélék származása és elterjedése 13
A szőlő hazánk földjén 14
A történelmi múlt 16
A honfoglalástól a XVI. századig 17
Az első hanyatlás időszaka 25
A török hódoltság 27
Termelés az ország szabad területein 28
Bécs elnyomó gazdaságpolitikája és II. Rákóczi Ferenc kora 31
Rákóczi szőlői 32
A kuruc kort követő időszak 33
A borhamisítások kezdete és a borkereskedelem 34
Magyar borok Oroszországban 35
Mária Terézia és II. József intézkedései -Következmények 36
Az Urbárium 36
A borkivitel nehézségei. Az orosz bizottság megszűnése 37
Egységes osztrák-magyar vámterület 38
Szőlőterület és borkezelés 39
Nincs értéke a magyar bornak 39
Munkaeszközök 41
A reformkor, a nemzeti szabadságharc és az önkényuralom időszaka 43
Szőlőművelés és borkivitel 43
A szabadságharc és a jobbágyfelszabadítás 46
A vámhatárok megszűnése után 47
A fejlődés útja a filoxéravész előtt 48
A kapitalizálódás 50
Az 1867. évi kiegyezés hatása 9 50
A szőlődézsma váltság 53
Statisztikai adatfelvételezés és helyzetkép 56
Fajták 61
Művelés, szokások, értékesítés 62
Termésátlagok, árak 67
Dézsma, munkabérek, anyagárak 69
Étkezési szőlő 70
Erdély szőlészete és borászata 71
Nagyobb hasznot hajtó termelés 73
Kezdeményezések 73
Kiállítások 74
Gondosabb művelés, eszközök 76
Pasteur szerepe a borászatban 76
Kereskedelem, pezsgőgyártás, borkereskedő cégek 77
Munkaviszonyok, bérek, piacok 81
A franciaországi szőlők pusztulása 84
Kísérletek a szőlők megmentésére 87
A filoxéra terjedése és a védekezés megindítása 94
A filoxéra feltűnése Magyarországon 101
A filoxéra vész és a törvényes intézkedések 103
Első rendszabályok 103
A lausanne-i kongresszus határozatainak végrehajtása 104
Szigorú rendeletek és törvények 105
Az Országos Filoxéra Bizottság munkája 108
Újabb intézkedések 110
Újabb gócok, irtás, kártalanítás 113
Új törvények és új rendeletek 114
Tolna megye példája 118
A védelem további megszervezése 119
Védekezés a kártevő ellen 123
Gazdasági válságok és a pusztuló szőlők 127
A mezőgazdaság anyagi helyzete 127
A filoxéra már húsz esztendeje pusztít 129
A pótlás vontatottan halad 132
Válság, kivándorlás 136
A felújítást elősegítő állami támogatások 138
Az önálló minisztérium intézkedései 138
Az első borvidék-beosztás 141
Művelési terv 144
Az amerikai fajú szőlőtelepek 146
Állami és magántelepek országszerte 146
A fajták értékelése 148
A telepek munkája 149
Az oltványkészítés elterjesztése 155
Az oltvány és az oltásmódok 155
Üzemi oltványtermelés 158
Magánvállalkozás 162
A tulaj hatása az új oltvány szőlő-ültetvény ebre 164
Az ellenállóképesség osztályozása 164
Az ellenállóképesség és a talaj. Ellenálló fajták 165
A mésztartalom vizsgálata, mésztűrőképesség
A peronoszpóra is pusztít 170
A filoxéra új pusztító társa 170
Védekezés 172
Magyar sikerek a védekezés kutatásában 174
Homoki szólók telepítése 175
Miklóstelep, Helvécia, Máriatelep és a többi 176
Emelkedik a föld ára és a homoki borok értéke 180
Szőlőstanyák. Művelőeszközök, szerszámok 183
Homoki fajták. A termesztés követelményei 184
A szakigazgatás és a szakintézmények megszervezése. - Tanulmányutak, kongresszusok, kiállítások 185
Az egyesületek munkája 185
Közigazgatás és szakoktatás 186
Tanulmányutak, kongresszusok 190
Kísérleti és szakintézmények 191
Kiállítások 194
Úttörők, nemesítők 197
Neves hazai és külföldi úttörők 197
Világhírű nemesítőnk: Mathiász János 199
Erőfeszítések a szervezett értékesítésre 203
Bortermés, borfogyasztás 203
Értékesítési egyesülések, állami közpincék, cégéres kimérések 205
Behozatal - kivitél 213
Az olasz borok behozatala 215
Egyéb borimport és -export 217
Árak 223
A bortermelés adóterhei és illetékei 225
A földadó, a szőlők adója 225
A dézsmaváltság megszűnése, adókedvezmények 226
Italmérési jog. Egyéb adók és illetékek 227
Borhamisítás, bortörvények 231
Hamisítás, pancsolás 231
Az 1893. évi XXIII. tc. és végrehajtási utasításai 235
Szükségessé válik az 1908. évi XLVII. tc. megalkotása 237
A felújítás eredményei 241
A pusztulás mérhetetlenül nagy 241
Az új szaporítási mód és a felújítás 242
A szőlők elhelyezkedése 243
Új borvidék kialakulása homokon 245
Fajtaválaszték 246
Változás a borvidékeken 248
Munkaerő, szakértelem 249
Eszközök, gépek 251
Borászat 252
A tárolótér 254
Szőlő-kölcsönkötvények 255
A termés évről évre növekszik 256
Közös tevékenység 261
Szakirodalom 262
Szőlőtermesztésünk és bortermelésünk a két világháború között 264
Az első világháború 264
A belföldi és a külföldi piac a háború után 265
Szőlőtelepítési tilalmak 268
Elmélyül a válság 271
Bővülő lehetőségek - szervezettebb termelés 272
Újabb tilalmak, újabb intézkedések 275
A hegyközségeket szabályozó rendelkezések 279
Hegyszabályok a XIX. században 279
A hegyközségek kötelező megalakítása 284
Bortörvények a két világháború között 286
Az új bortörvények 286
A borvidékek szőlőfajtái 289
A direkttermők terjedése és gazdasági hátránya 291
Szakemberek véleményei 291
A direkttermők népszerűsítése 293
Gazdasági hátrányok, a direkttermők háttérbe szorításának nehézségei 293
Közigazgatás, intézmények, szakoktatás, szakirodalom 297
Szakigazgatás 297
Szakoktatás, tudományos munka 298
Szakirodalom 299
A második világháború és a felszabadulás 301
Fontos intézkedések a háború után 301
Engedélyezett szőlőfajták 303
Igazgatás, intézmények a felszabadulás után 305
Helyzetkép 305
A monográfia 308
A monográfia a felújítás alapja 308
A helyszíni felvétel eredményei 308
A szőlők leromlása 314
A földreform utáni helyzet 314
A háború utáni fejlesztést szolgáló jogszabályok 317
A korszerű nagyüzemek alapjainak lerakása 320
A felújítás a megvalósulás útján 320
A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. sz. törvényerejű rendelet 322
Szaporítóanyag-termesztés 324
Borvidékeink kialakulása 330
A borvidékek új területi meghatározása 332
Alföldi borvidék 332
Badacsonyi borvidék 334
Balatonfüred-Csopaki borvidék 335
Balatonmelléki borvidék 335
Bársonyos -Császári borvidék 335
Egri borvidék 336
Mátraaljai borvidék 337
Mecseki borvidék 337
Móri borvidék 338
Somlói borvidék 338
Soproni borvidék 339
Szekszárdi borvidék 339
Tokaj hegyalja 340
Villány-Siklósi borvidék 341
Kisebb termőtájak 342
A felújítást elősegítő intézmények a félszabadulás után 343
A szakoktatás fejlődése 343
Intézmények 346
Szakirodalom 347
Értékesítés 349
Borfogyasztás 349
Beszolgáltatás 350
Borkereskedelem 352
Borkivitel 354
A szőlőgyümölcs értékesítése 355
Csemegeszőlő-termesztés 358
Csemegeszőlő-termesztésünk a második világháborúig 358
A csemegeszőlő a felszabadulás után 362
Magyar csemegeszőlő-nemesítők 365
A nagyüzemi szőlők kialakítása 368
A nagyüzemi termelés előfeltételeinek megteremtése 368
Művelési és metszési eljárások 370
Üzemi költségek, gépesítés 371
A nemesítés és a bortermelés feladatai 372
A második ötéves terv: a felújítás időszaka 374
A korszerű szőlő- és bortermelés megteremtése 374
Szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportok 375
Az állami gazdaságok és a tsz-ek telepítései 375
Állami támogatás 377
A telepítések szakmai és anyagi megalapozása 378
A korszerű nagyüzemi szőlőművelés formái 380
Nagyüzemi gépesítés 382
A felújítás eredményei és további feladatai 383
Korszerű feldolgozás: A Magyar Állami Pincegazdaság munkája 385
Nemesítés 388
A harmadik ötéves tervidőszak 390
Feladatok, eredmények 390
Borversenyek 393
Irodalom 397

Témakörök