Szolnok 30 éve

Előszó

Szolnok város felszabadulása 1944. november 4-én történt.
Ettől a naptól számítjuk városunk legújabbkori történelmét. A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt többet fejlődött ez a város, mint az azt megelőző évszázadokban.
A felszabadulással az elnyomást, a kegyetlen telet, a szabadság és a tavasz váltotta fel. A város lakói lassan visszatértek és a dolgos munkáskezek megteremtették az új élet alapjait. A város felszabadításának napján megalakult Szolnokon a legális kommunista párt, amely erjesztő ereje volt a meginduló, új, szabad életnek, az újjáépítésnek.
A felszabadulás után pár nappal a Papírgyár és a Fűrészüzem dolgozói már áramot adtak a városnak. Dolgos kezek lehetővé tették a vízszolgáltatást. A szolnokiak, a környező falvak munkásai, parasztjai közös erőfeszítéssel helyreállították a lerombolt vagy megsérült lakóházak nagy részét, segítségükkel épült fel a két ideiglenes fahíd a Tiszán.
Azok, akik átélték Szolnokon a vészterhes napokat és segítették az új, szabad élet kibontakoztatását, nemcsak hazánk felszabadítását, hanem a háború mielőbbi győzelmes befejezését is segítették.
A nemzeti bizottságok vezetésével 1945. végére helyreállt, normalizálódott az élet Szolnokon. Az újjáépítés munkáját a város vezetői már kezdetben összekapcsolták a korszerű városfejlesztési törekvésekkel.
1946 októberében a vidéki városok közül elsőként elkészült Szolnok területfelhasználási és városrendezési terve. Ennek alapján az első 3 éves tervben megkezdődhetett a tudatos városfejlesztés, városépítés.
Az országos tervekkel összhangban megvalósított és egyre gyorsuló iparfejlesztés eredményeként Szolnok a korszerű gyáriparral rendelkező középvárosok sorába emelkedett. Az átgondolt területfejlesztés, az ipari termelés további növekedése eredményeként a hajdani alföldi városból Szolnok a Tiszántúl egyik központjává vált. Mutatja ezt az is, hogy az országos településhálózat fejlesztési terv szerint felsőfokú szerepkört kapott. Vissza