Szólások és közmondások

Fülszöveg

A magyar művelődéstörténet fényes csillaga, Baranyai Decsi János 1598-ban először állított össze magyar közmondás- és szólásgyűjteményt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan jelennek meg ilyen jellegű gyűjtemények. Kötetünk e történeti munkákban megjelenő közmondásokat és szólásokat mutatja be napjainkig, kiegészítve a különböző folyóiratokban található példákkal. A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek. Igazat adunk Dugonics Andrásnak, aki ezt írta: „Mert minden Közmondásnak eleje egy embertől származott, a1 többiekre az-után-terjedett."
A szólások és közmondások két szempontból is fontosak a nyelv és a kultúra számára. A képes beszéd legszebb kiterjesztései, melyekben a kifejezés már egy egész történet summázata. Ezzel a nyelv állandó megújulásának s nyitottságának adják kulcsát. Ugyanakkor az életbölcsesség tárházai is. Annak a köznapi pszichológiának a közegét... Tovább

Fülszöveg

A magyar művelődéstörténet fényes csillaga, Baranyai Decsi János 1598-ban először állított össze magyar közmondás- és szólásgyűjteményt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan jelennek meg ilyen jellegű gyűjtemények. Kötetünk e történeti munkákban megjelenő közmondásokat és szólásokat mutatja be napjainkig, kiegészítve a különböző folyóiratokban található példákkal. A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek. Igazat adunk Dugonics Andrásnak, aki ezt írta: „Mert minden Közmondásnak eleje egy embertől származott, a1 többiekre az-után-terjedett."
A szólások és közmondások két szempontból is fontosak a nyelv és a kultúra számára. A képes beszéd legszebb kiterjesztései, melyekben a kifejezés már egy egész történet summázata. Ezzel a nyelv állandó megújulásának s nyitottságának adják kulcsát. Ugyanakkor az életbölcsesség tárházai is. Annak a köznapi pszichológiának a közegét adják, mellyel élve próbálunk eligazodni köznapjainkban. Szemerkényi Ágnes egyszerre modern és történeti gyűjteménye elengedhetetlen forrás mindkét területen. Az élő nyelv megismerésének is gazdag s jól feldolgozott tárháza, mely a nyelv művészei mellett a nyelv mesterei számára is sok meglepetést és örömet tartogat.
Pléh Csaba nyelvész és pszichológus, akadémikus
*
Aki tud egy nyelvet, nemcsak szavait ismeri, hanem azokat az állandó fordulatokat (szólásokat, közmondásokat) is, amelyek nem is évszázadok, hanem évezredek felismeréseit, tanácsait, életfelfogását örökítik meg. Az ilyen „köz-mondások" jó része világszerte elterjedt, és amióta csak felfedezték az írást, ránk is maradt szövegük: a Bibliától, az ókori oktatástól kezdve. Persze ma is keletkeznek társaik: szállóigék, újságcikkek frappáns címei, reklámszövegek, vagy éppen ezek továbbfejlesztése, torzítása, ellenkezőre fordítása. Ez az anyag hatalmas - nem csoda, hogy soha senki sem vállalkozott arra, hogy az „összes" magyar közmondást egybegyűjtse. Szemerkényi Ágnes antológiája egy ilyen „teljes" anyagból a legjavát adja: minden egyes példához a történetileg ismert változatokat is figyelembe vette. A kötetből mindennél jobban megismerjük „a magyar észjárást", és ezen keresztül a világ folklórjának egyik legcsodálatosabb műfaját. Bőven jutott minden lapra minden napra érvényes „bölcs mondás".
Voigt Vilmos folklórkutató, egyetemi tanár Vissza