Három világkörüli utazás

Előszó

Az orosz nép jelentősen gazdagította az emberi tudomány kincstárát. Nagy érdemeket szerzett a földrajz területén is. Az oroszok sokoldalúan tanulmányozták nemcsak hazájuk földjét, amely a földgolyó egész szárazföldi részének egyhatod részét teszi ki, hanem Közép-Ázsia szomszédos területeit is: Mongóliát, Tibetet, Nyugat-Kínát. Kutatásokat végeztek Észak-Afrika és Dél-Amerika nagy részén, valamint Újguinea ismeretlen vidékein is. Orosz tengerészek fedezték fel Ázsia felől az amerikai kontinenst és felkutatták északnyugati részét. Számos szigetet fedeztek fel Ázsia felől az Északi Jeges-tengeren, bejárták az Atlanti-, Indiai- és Csendes-óceán legdélibb részeit, felfedezték a hatodik világrészt: az Antarktiszt.
Az orosz nép - tengerésznép. Már a legősibb szláv krónikák, de az első évezredből származó bizánci és arab írott kútfők is beszámolnak a keleti szlávoknak különböző tengereken megtett útjairól. A kiterjedt tengeri felfedező utak igazi bölcsője azonban az Északi Jeges-tenger volt. Az orosz hajósok bátran szántották csónakjaikkal és ladikjaikkal a Jeges-tenger veszélyes hullámait. Ma már elképzelni is nehéz, milyen emberfeletti erőfeszítést és akaraterőt követelt az ilyen harc az elemekkel. Már a 14-16. században felfedeztek olyan távoli szigeteket, minta Spiztbergák, a Kolgujev, a Novaja Zemlja, bejárták az Európából Ázsiába vezető tengeri utat a Jenyiszej torkolatáig. A központosított orosz állam kialakulása és megszilárdulása újabb felfedezésekhez adott ösztönzést. A 17. század első felében az orosz felfedezők kelet felé törtek. Szibéria nem fogadta őket vendégszeretően. A zord éghajlat és a mostoha természet férfias helytállást kívánt a bátor felfedezőktől. Sokan pusztultak el a hóban és a tajga vadonában. A helyükbe lépők azonban szakadatlanul tovább törtek kelet felé. A felfedezők nemsokára kijutottak az Ohotszki-tenger partjára. Vissza