Szögbelövő készülékek alkalmazásának területei

Előszó

Részlet a könyvből:
Az építőipar és a szerelőipar fejlődése önmagában is és egymásra való hatásában is számos változást hozott a kivitelezés anyagaiban, azok megmunkálásában, beépítésében. Megváltozott sok esetben a technológiai folyamat, a beépítési sorrend, az egyes elemek, szerkezetek egymáshoz való viszonya. Az új anyagok olyan sora lépett be az egyes építőipari szakmák területére, amelyeknél a hagyományos technológiák nem vagy csak nehezen alkalmazhatók.
Előtérbe került az előregyártás, az úgynevezett száraz építési módok egész sora. Megkövetelte ezt az építőiparral szemben megnőtt igény, amely igényt mind mennyiségileg, mind minőségileg ma már csak a nálunk is egyre fokozódó építésiparosítással tudunk kielégíteni. Természetesen jelentős különbség van és lesz a későbbiekben is az egyes építményfajtáknál funkciójuknál és egyéb jellemzőiknél fogva is, úgymint a lakóépületeknél, a hozzájuk viszonylag közelálló kommunális épületeknél, valamint az ipari épületeknél. Az ipari épületeknél is jelentős különbség van az építés módját tekintve az ipari csarnokok és a speciális (egyedi) ipari (gyártási) technológiát kiszolgáló épületek között. Az épületek rendeltetését tekintve talán külön kategóriába sorolhatnánk a korszerű mezőgazdasági épületek (állattartási, tárolási épületek) egy részét, de az épületek konstrukcióját tekintve ezek megfelelnek az ipari csarnokoknak. A fent felsorolt épületkategóriák közül - amint már említettük - jellemző és egyben közös vonás a nagyfokú előregyártás a lakóépületeknél, az egyszerű funkciójú (rendeltetésű) kommunális épületeknél (irodák, iskolák, óvodák, bölcsődék, szolgáltató házak, ABC áruházak, gépkocsi szervizek stb. valamint a típus ipari és mezőgazdasági csarnoképületeknél.
Az egyedi ipari technológiát kiszolgáló épületeknél, azok ismétlődő részeinek hiánya, valamint egyedileg méretezett részleteik miatt az előregyártás nehezen valósítható meg, ill. ezekre az épületekre ez nem jellemző. Vissza