Előszó | 9 |
Az ige (Hangay Zoltán) | 13 |
Az ige fogalma | 13 |
Az ige szótári alakja és tőalakja | 14 |
Igefajok/igenemek a cselekvő alany szempontjából | 16 |
Igefajok/igenemek a tárgy szempontjából | 18 |
Igefajok/igenemek az igeszemlélet szempontjából | 19 |
Igefajok/igenemek az igejelleg/akcióminőség szerint | 20 |
A vonzatos igék és igei szókapcsolatok | 21 |
Az igekötős igék | 22 |
Az ige alakjának és jelentésének viszonya | 24 |
Az igejelek és -ragok gyakoriságáról | 26 |
Komplex igeelemzések | 28 |
Szakirodalom | 31 |
Forrás | 31 |
A névszók | 32 |
A főnév (Dobsonyi Sándor) | 32 |
Elvont főnevek | 32 |
Konkrét főnevek | 36 |
Szakirodalom | 58 |
Forrás | 59 |
A melléknév (Dobsonyi Sándor) | 60 |
Szakirodalom | 74 |
Forrás | 74 |
A számnév (Dobsonyi Sándor) | 75 |
Határozott számnevek | 75 |
Határozatlan számnevek | 82 |
Szakirodalom | 85 |
Forrás | 86 |
A névmás (Hangay Zoltán) | 86 |
A csak főnevet helyettesítő névmások | 86 |
A főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások | 91 |
Komplex névmáselemzések | 101 |
Szakirodalom | 102 |
Forrás | 102 |
Az igenevek | 103 |
A főnévi igenév (Nagy Katalin) | 103 |
A főnévi igenév mint alany | 103 |
A főnévi igenév mint tárgy | 106 |
A főnévi igenév mint határozó | 108 |
A főnévi igenév mint birtokos jelző | 112 |
A főnévi igenév mint értelmező jelző | 112 |
A főnévi igenév mint állítmány kérdése | 112 |
A főnévi igenév mint a mondat főtagja | 113 |
Formális főnévi igenevek (segédigenevek) | 113 |
Szakirodalom | 114 |
Forrás | 114 |
A melléknévi igenév (Dobsonyi Sándor) | 115 |
Szakirodalom | 118 |
Forrás | 118 |
Az igei igenév (Nagy Katalin) | 119 |
Szakirodalom | 121 |
Forrás | 121 |
A határozói igenév (Nagy Katalin) | 121 |
A határozói igenév mint kötelező és fakultatív vonzat | 121 |
A határozói igenév mint szabad határozó | 125 |
Határozói igenévvel kifejezett komplex szerepű határozók | 133 |
A határozói igenevek szófajváltása | 139 |
Szakirodalom | 143 |
Forrás | 143 |
A határozószó (Nagy Katalin) | 145 |
Névmási alapszavú határozószók | 145 |
Határozott fogalmi tartalmú határozószók | 154 |
Személyragos határozószók | 172 |
Egyéb esetek: összetett határozószók; a határozószók és az összekapcsolt határozók | 176 |
Idegen eredetű határozószók | 180 |
A határozószók szófajváltása | 180 |
Szakirodalom | 181 |
Forrás | 181 |
A viszonyszók | 183 |
A névelő (Nagy Katalin) | 183 |
A határozott névelő | 183 |
A határozatlan névelő | 185 |
A névelőtlenség | 186 |
Szakirodalom | 186 |
Forrás | 187 |
A névutó és a névutómelléknév (Nagy Katalin) | 187 |
Ragtalan névszóhoz járuló névutók | 187 |
Birtokos személyjelet tartalmazó névutók | 195 |
A névutómelléknév | 204 |
Szakirodalom | 205 |
Forrás | 205 |
A kötőszó (Hangay Zoltán) | 206 |
A kötőszó fogalma és szerepe | 206 |
Több szinten kapcsolódó mellérendelő kötőszók | 207 |
Alárendelő mellékmondatokat kapcsoló kötőszók | 214 |
Vonatkozó névmási kötőszók | 216 |
Határozószói kötőszók | 216 |
Szakirodalom | 217 |
Forrás | 217 |
Az igekötő | 217 |
Szakirodalom | 232 |
Forrás | 232 |
A segédigék és származékaik | 233 |
A mondatrészteremtő segédszók (kopulák) | 233 |
A szóalakteremtő segédszók: fog, volna; volt, vala | 241 |
Az ige aspektuális, modális és pragmatikai segédigéi: szokott, talál, tetszik | 244 |
Segédigeszerű szavak | 247 |
Szakirodalom | 249 |
Forrás | 250 |
A módosítószó (Hangay Zoltán) | 250 |
A mondatszók (Hangay Zoltán) | 257 |
Az indulatszó | 257 |
A tulajdonképpeni indulatszók az érzelemkifejező mondatszók | 257 |
Akarati mondatszók | 260 |
Mutató mondatszók | 261 |
Hangutánzó mondatszók | 262 |
Hangulatfestő mondatszók | 262 |
A kérdő- és felelőszók | 263 |
Szakirodalom | 265 |
Forrás | 265 |
Mutató | 266 |