Szociológiai ismeretek I.

Tartalom

I. KÖTET
Bevezető 7
Első fejezet 9
A marxista szociológia tárgya, rendszere, helye a társadalomtudományok között 9
I. A szociológia tárgyának főbb történeti összefüggései 9
1. A polgári szociológia és a marxista szociológia jellege a 19. században 9
2. A polgári szociológia és a marxista szociológia fejlődése a 20. században 11
3. A marxista szociológia fellendülése a 60-as években 14
II. A marxista szociológia mint tudomány fő sajátosságai 16
1. A marxista szociológia alapkérdései 18
2. A marxista szociológia sajátosságai tudományrendszertani szempontból 23
3. A marxista szociológia módszertani sajátosságai 26
Második fejezet 33
A társadalmi csoport 33
I. A csoportokról általában 33
1. A társadalmi csoport meghatározása és a csoportok különböző formái 1. 33
2. A csoportok társadalmi funkciói. A csoporthelyzet ismeretének jelentősége 35
II. A makrocsoportok 36
1. A makrocsoportok sajátosságai és szerepük a társadalmi struktúrában 36
2. A csoportstruktúra szociológiai megközelítésének jellemző vonásai 41
3. A szocialista társadalom rétegződése 42
III. A mikrocsoportok 46
1. A kiscsoportok sajátosságai és társadalmi funkciói 46
2. A kiscsoportok marxista és polgári felfogásának különbsége. A kiscsoportok helye a társadalomban 48
3. A kiscsoportok különböző fajtái és belső struktúrájuk. Az egyén helye a kiscsoportban 49
IV. Az egyén szocializációja 54
1. A szocializációs folyamat lényege és szakaszai 54
2. A szocializálódás folyamatának társadalmi tényezői 55
Harmadik fejezet 51
A helyi társadalmi környezet 61
I. A társadalom és a "helyi" viszonyok 61
1. A helyi társadalmi környezet fogalma 62
2. A társadalom és a "helyi" viszonya 63
II. Az iparosodás és urbanizáció hatása a települési formák változására 64
1. Iparosodás és urbanizáció 64
2. A modern városfejlődés tendenciái 67
3. A falu változásai 69
4. A tanya és perspektívái 70
III. A településszociológia kialakulása 72
IV. A helyi társadalmi környezet szociológiai elemzése 73
1. A település társadalmi rétegződésének vizsgálata 73
2. Település és társadalmi mobilitás 75
3. A települések intézményeinek, szervezeteinek szociológiai vizsgálata 75
4. Település és életmód 76
5. Lakóhelyi elvárások, lakáshelyzet, lakással, településsel való elégedettség, lakásváltoztatási szándék 79
6. A település közösségformáló ereje 79
7. Település és kommunikáció 81
8. Település és helyi politika 81
Negyedik fejezet 85
A társadalmi mobilitás 85
I. A mobilitásról általában 85
1. A társadalmi mobilitás meghatározása és a mobilitás különböző formái 85
2. A mobilitás és a társadalmi struktúra kapcsolata 86
II. Rétegmobilitás 87
1. Az átrétegződés mint a mobilitás sajátos formája és befolyásoló tényezői 87
2. Szocialista társadalmunk átrétegződésének jellemző Vonásai 89
3. A rétegmobilitás főbb szociológiai problémái 92
III. Területi mobilitás 94
1. A területi mobilitás fő formái és irányai 94
2. A területi mobilitás társadalmi hatása és szociológiai problémái 95
IV. Szakmai mobilitás 97
1. A szakmai mobilitás tartalma 97
2. Társadalmunk szakmai mobilitásának várható tendenciái 98
Ötödik fejezet 101
A szervezetek szociológiája 101
I. A szervezet társadalmi meghatározottsága. A szervezet fogalma 101
II. A szervezetek belső funkcionális viszonyai 105
1. A szervezeti hierarchia 105
2. A szervezeti demokrácia néhány szociológiai kérdése 110
3. Információs és döntési folyamatok a szervezetekben 112
4. Nem formalizált jelenségek a szervezetekben 117
5. A szervezet és az egyén 120
6. A bürokratikus szervezet, bürokrácia, bürokratizmus, marxista szociológiai értelmezése 122
III. A szervezetek fő típusai 127

Témakörök