Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek

Szerző

Lektor

Pécs

'Girán János: Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	Comenius Bt.
Kiadás helye:	Pécs
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	143 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-214-917-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tudományt a megismerés egyéb módjaitól az különbözteti meg, hogy megfigyeléseit módszeresen teszi, s törekszik arra, hogy a megfigyelés eredménye független legyen a megfigyelő személyétől. Tegyük fel, hogy meg akarjuk állapítani, melyik a vidámabb nép, a dánok vagy az olaszok. Mindannyiunknak vannak elképzelései arról, hogy milyenek is az olaszok vagy a dánok, noha szép számmal akadnak közöttünk olyanok, akik nem találkoztak még olaszokkal vagy dánokkal, esetleg egyikkel sem. Képzeljük el, hogy egy kávéházban végre ráakadunk egy nagyon vidám, az asztalt csapkodva nevető dán társaságra, s mi magunk igencsak rossz kedvűek vagyunk. Valószínű, hogy inkább azt a megállapítást tesszük, milyen hangos emberekkel is van dolgunk, s nem azt, hogy milyen vidámak ezek a dánok. Ám ha barátunk, aki éppen kicsattanó jókedvében van és szintén benyit az említett presszóba, talán egészen másként fog vélekedni a vidám dán társaságról.
A hétköznapi megfigyelőnek nem jut eszébe az, hogy rejtett kamerával esetleg megfigyeljen tíz dán és tíz olasz fiatalembert, s stopperórával mérje azt az időt, amit mosolygással töltöttek. S ezt tenné, - abban a hitben, hogy eleget tett a tudományos megfigyelés szabályainak - számtalan hibát elkövetne: esetleg kihagyná vizsgálatából a dán és az olasz időseket, netalántán a tíz olasz fiatalt egy gyászmenetben, míg a 10 dánt egy vígjáték megtekintése közben figyelné meg. És egyáltalán (visszatérve eredeti problémánkhoz), mi a biztosítéka annak, hogy a vidámság a mosollyal eltöltött percekkel-másodpercekkel mérhetővé tehető?
„Általában nagyon felületesen, sokszor öntudatlanul figyeljük meg a dolgokat az életben. Idézze fel például az Olvasó azt a személyt, akivel ma utoljára beszélt. Milyen cipőben volt? Volt egyáltalán rajta cipő? (...) Párizsban faragatlan idegenekkel akadván össze, talán arra a megállapításra jutunk, hogy a francia faragatlan népség, pedig, akik megsértették, valójában német turisták voltak. A tudományos megfigyelés a rendszertelen, esetleges hétköznapi megismeréssel ellentétben tudatos tevékenység." - olvashatjuk Babbie könyvében.
Megfigyelési pontatlanságainkon túl hétköznapi szemlélődésünkre jellemző a túláltalánosítás és a szelektív érzékelés: „tegyük fel, hogy egyszer Önt becsapta egy boltos, aki - esetleg - zsidó volt. Ebből az egy esetből Ön levonta volna a tanulságot: a zsidó boltosok általában nem becsületesek. Ha ez így volna, akkor ezután feltehetőleg különös figyelmet fordítana más zsidó kereskedők helytelen cselekedeteire, ugyanakkor valószínűleg elkerülnék a figyelmét a becsületes zsidó, valamint a nem becsületes nem zsidó kereskedők." Vissza

Tartalom

1. A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY 9
Megismerés és tudomány 11
Valószínűségek 12
Okság 13
Tudományos tudás 14
Mit tesz a tudomány? 14
Objektivitás 15
A társadalom megismerésének tudományelméleti megközelítései 16
A szociológiai gondolkodás kezdetei 16
A mai polgári társadalom és a modern szociológia jellemző vonásai 19
A szociológiai gondolkodás megjelenése Magyarországon a XX. század elején 20
Kérdések 21
2. TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS MOBILITÁS 23
Társadalmi rétegződés 25
A társadalmi hierarchia 26
Klasszikus rétegződéselméletek 26
Modern rétegződéselméletek 27
A szocializmus rétegződéselmélete 28
3. TÁRSADALMI MOBILITÁS 29
Társadalmi mobilitás típusai 31
A társadalmi mobilitás kutatása 33
Kérdések 33
4. EGYÉN, CSOPORT, TÁRSADALOM 35
Az egyének közötti kapcsolatok a társadalomban 37
Csoport a társadalomban 39
Státus és szerep a csoportban 42
A vezetés kérdése a csoportban 44
A közösség 46
Kérdések 50
5. A CSALÁD A TÁRSADALOMBAN 51
A rokonsági rendszer és a család változása a történelemben 53
A rokonsági szervezetek 53
Család a középkorban 54
A polgári intimitás 56
A modern családok 57
A család funkciói, a funkciók változása 58
Biológiai reprodukció mint a család funkciója 58
A család társadalmi státuszának reprodukciója mint a család funkciója 59
A család érzelmi szükségleteket kielégítő funkciója 59
A család gazdasági funkciója 61
Az idősebb nemzedék gondozása 61
A válások társadalmi okai Magyarországon 61
A mai magyar család főbb jellegzetességei 61
A nők kereső tevékenysége 62
A gazdasági változások hatása 63
A lakáskérdés 63
A válási procedúra egyszerűsödése 64
A családi szocializáció 64
A család szocializációs funkciója 64
Anya-gyermek kapcsolat 66
Kérdések 67
6. A DEVIANCIA 69
Durkheim anómia-elmélete 72
Merton anómia elmélete 73
A deviáns viselkedés különböző megjelenési formái 75
Bűnözés 75
Alkoholizmus 77
Öngyilkosság 79
Kábítószerfogyasztás 82
Melegek 84
Kérdések 85
7. A SZOCIÁLPOLITIKA ALAPJAI 87
A szociálpolitika kialakulása 89
IA természetes támogató rendszerek kora 90
Az állami feladatvállalás kezdete 90
A különböző gondoskodási formák széles körű megjelenése 91
A modern szociálpolitikai ellátások időszaka 92
A szociálpolitika fogalmának meghatározása 93
Leíró közigazgatási felfogás 93
Funkcionalista megközelítés 94
Strukturális megközelítés 94
A szociálpolitikai megközelítés szintjei 96
Mikroszint 96
Mezoszint 97
Makroszint 97
Az önkormányzati szociálpolitika 98
Civil szervezetek 99
Gyermekvédelem 101
A múlt és közelmúlt 101
A jelen 102
Kérdések 103
8. A SZOCIÁLIS MUNKA MINT SEGÍTŐ HIVATÁS 105
A szociális munkások képzésének rövid áttekintése 107
A szociális munka és a segítés 108
A segítés 108
A professzionális segítő 110
A szociális munkafeladatának néhány meghatározása 110
A segítő kapcsolat 111
A segítő kapcsolat céljának meghatározása 114
Alapvető eszközök a szociális munkában 116
Kommunikációs készségek a gyakorlatban 116
Interjú a szociális munkában 117
Az első interjú 117
Tervkészítés 118
A szociális munka dokumentumai 119
A segítés tere 120
A segítő identitása 122
A krízis jelentősége a segítő kapcsolatban 122
Szupervízió és jelentősége 123
A szociális munka néhány etikai aspektusa 124
A társadalmi és szakmai etika 125
A szociális munka etikai kódexe 126
Kérdések 131
JEGYZETEK 133
FELHASZNÁLT IRODALOM 139

Témakörök

Girán János

Girán János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Girán János könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem