Szociológiai értékelméletek

Előszó

Részlet:
"Az értékek szociológiai értelmezéséhez M. Weber nyitotta meg az utat. Ő helyezkedett először nyíltan arra az álláspontra, hogy csak leírható, megérthető értékek vannak (viszont teorretikusan megalapozható értékek nincsenek). Ebből az is következik, hogy az értékek csak a tudományos megismerés tárgyai, nem pedig elvei lehetnek. M. Weber az értékeket a gyakorlati állásfoglalások részének, a cselekvés szubjektív indítékainak fogta fel.
Az abszolustista értékfilozófiával szemben - amely igényt formált arra, hogy örökre érvényes értékekre találjon - a szociológia (habár az abszolutizmusra törekvés szórványosan itt is fennmaradt) ettől kezdve arra törekedett, hogy az értékeket a szociális mezőben helyezze el és elsősorban az emberi, társadalmi viselkedés különféle kontextusaiban értelmezze.
Ez az elméleti keret meghatározza az érték szociológiai értelmezésének lehetőségeit. Ezen lehetőségek tartományát azonban hiba lenne szűknek tekinteni: az elméleti keret számtalan értelmezési lehetőséget kínál, kezdve az ún. "természettudományos" szociológia álláspontjától, amely az értékeket pszeudo-tudományos fogalmaknak tekinti (szubjektív-emocionális jellegüknél fogva), azon a sokkal jelentősebb felfogáson keresztül, amely az értékeket a társadalmi rendszer stabilitásának alapjaiként, az ehhez kapcsolódó érdekek szabályozta magatartás közös modelljeiként határozza meg (W. Sumner, E. Durkheim H. Spencer), vagy pedig kollektív és szubjektív beállítódásokhoz kapcsolja (G. H. Mead, Th. Znaniecki) egészen a funkcionális értékelmélet (T. Parsons) felfogásáig, amely szerint a szociális rendszer integrációjának alapjai az értékek, amelyeket a társadalmi rend funkcionálisan előfeltételez.
Az eddig röviden vázolt folyamatból talán kiderül, hogy az M. Webertől T. Parsonsig tartó fejlődés egy korszakot ível át, s hogy éppen ezért az ő értékfelfogásuk kiemelése tűnik a legcélszerűbbnek." Vissza