Bevezetés | 9 |
Elméleti keretek | 11 |
A szociológiatörténet átfogó elméletei | 13 |
Niklas Luhmann rendszerelmélete | 25 |
A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme | 25 |
A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom | 27 |
A szocialitás kontingenciája: az időbeli differenciálódás | 31 |
A társadalmi entrópia leépülése | 33 |
A társadalmi alaprendszerek autopoiezisze | 41 |
Eltérések és azonosságok | 49 |
A társadalom alrendszertől a professzionális intézményrendszerig | 49 |
A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolása | 49 |
A társadalmi alrendszerek határmegvonása | 50 |
Mindennapi élet és professzionális intézményrendszerek | 55 |
Belevonás és differenciálódás | 58 |
A gazdaság kettős jelentése | 60 |
A professzionális intézményrendszer kettős racionalitása | 63 |
Az egyetemi - tudományos szféra kettős racionalitása | 64 |
A kettős racionalitás további esetei | 68 |
Evolúciós mechanizmusok | 71 |
A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch, Lukács) | 74 |
Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág | 74 |
Eltérések és azonosságok | 79 |
Richard Münch: a társadalmi racionalitások interpentációja | 80 |
Eltérések és azonosságok | 84 |
Lukács György: mindennapi élet és objektivációs rendszerek | 85 |
Személyiség és társadalmi struktúrák | 88 |
Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek | 90 |
Luhmann struktúrafogalmának változásai | 95 |
Kommunikáció, szerep, személyiség | 101 |
Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevancia | 106 |
A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója | 107 |
Létrelevancia és mindennapi élet | 109 |
A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája | 113 |
A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 117 |
A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai | 118 |
A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója | 120 |
A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 122 |
A professzionális intézményrendszerek | 129 |
A tudomány mint professzionális intézményrendszer | 131 |
Az egyetem és a tudomány elszakadási tendenciái | 131 |
Az amerikai egyetem | 134 |
A tudomány értékelési mechanizmusa | 141 |
A tudományos értékelés torzulásai | 145 |
Feyerabend "anarchista" tudományelmélete | 155 |
Társadalomelméleti következtetések | 152 |
A politika professzionális intézményrendszere | 154 |
Kompetició és az államhatalom stabilizálása | 155 |
Bináris logika és pártfejlődés | 159 |
Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus | 164 |
A közvetlen demokrácia korrekciós formái | 166 |
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai | 168 |
A politika rekonstruális és értékelési mechanizmusai | 172 |
Tömegkommunikáció rendszerének szerveződése | 175 |
Tömegkommunikációs szféra a fejlett társadalmakban | 175 |
A tömegkommunikációs alrendszer és a politika elkülönülése | 176 |
A magyar újságíró-társadalom professzionalizálódása | 179 |
A rádió és a televízió politikai szerepe | 187 |
A jog mint professzionális intézményrendszer | 190 |
Jogdogmatika és jogi hermeneutika | 190 |
A jog belső rétegei | 195 |
Az alapjogok és a jog rétegei | 203 |
A jogásztársadalom sturktúrája | 207 |
A "heremeneutikai puffer" | 210 |
Topika és professzionális intézményrendszer | 215 |
A jogpolitika és a jog rétegei | 219 |
Modern francia szociológiaemélet vázlata | 227 |
A mondern francia szociológiaelmélet vázlata | 229 |
A francia szellemi-értelmiségi háttér | 229 |
Bevezetés | 229 |
Az értelmiségi szféra szerveződésének tematikái: 1940-1990 | 230 |
Az értelmiségi szféra egységes struktúrái | 233 |
A médiaértelmiségek középpontba kerülése | 236 |
A médiaértelmiségek csoportosulásai | 237 |
A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai | 242 |
Foucault, Lyotard Touraine | 249 |
Michael Foucault szellemi fejlődése | 249 |
Tudománytörténet és geneológia | 252 |
Foucault geneológia tézisének kritkája | 255 |
Fegyelmezés sé hatalom | 256 |
Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom | 258 |
Alain Touraine akcionalista szociológialmélete | 262 |
Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete | 266 |
Az egyéni autonómiára törekvés következményei | 267 |
A változóképesség problémái | 275 |
A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban | 277 |
A francia oktatási rendszer bürokratikussága | 280 |
Raymond Boudon és a módszertani individualizmus | 285 |
Boudon szellemi fejlődése | 285 |
A módszertani individualizmus kategóriái | 286 |
A perverz effektusok elmélete | 289 |
Boudon nézőpontjának értékelése | 293 |
Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról | 296 |
Pierre Bourdieu szellemi fejlődése | 298 |
Bourdieu elméletének alapkategóriái | 317 |
A "társadalmi mező" fogalma | 317 |
A habitus fogalmáról | 322 |
Szimbolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke | 328 |
Bourdieu tőke-elemzésének kritikája | 334 |
A francia "állami nemességről" | 337 |
Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához | 342 |
A társadalom kettős struktúrája | 342 |
Luhmann elméleti kiindulópontjai | 343 |
Bourdieu elméleti kiinduló pontjai | 345 |
Luhmann és Bourdieu elmélkedésének közelítési lehetőségei | 348 |
Jegyzetek | 355 |
Irodalom | 365 |