1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szociológiaelmélet

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Felsőoktatási Koordinációs Iroda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 542 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-764-765-1
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyvben az utóbbi tizenöt év során a szociológiaelméletek terén kifejtett erőfeszítéseim eredményeit igyekeztem összefoglalni. Az elméleti szociológia és az általános társadalomelméletek utóbbi... Tovább

Előszó

A könyvben az utóbbi tizenöt év során a szociológiaelméletek terén kifejtett erőfeszítéseim eredményeit igyekeztem összefoglalni. Az elméleti szociológia és az általános társadalomelméletek utóbbi évtizedeinek főbb vonulatait sok-sok tanulmányban és több könyvben elemeztem: "Modern polgári társadalomelméletek" címmel 1987-ben a Gondolatnál jelent meg könyvem (ebben szerzőtársaim Csepeli György és az azóta elhunyt Papp Zsolt voltak); egy évvel később "A szociológiaelméletek új útjai" cím alatt az Akadémiai Kiadó adta ki az előző könyv gondolatmenetének folytatását. E két könyvben Jürgen Habermas, Talcott Parsons és Niklas Luhmann átfogó elméleteit elemeztem, és vált kiindulópontommá egyre inkább Luhmann funkcionalista rendszerelmélete. E két kötetet sok kisebb tanulmányban készítettem elő, és közben 1985-ben egy félévet a német bielefeldi egyetemen tölthettem ösztöndíjasként Niklas Luhmann mellett, ahol ő akkoriban a szociológia professzora volt. A luhmannni elmélet teljes elfogadása mellett Richard Münch egy fontos, Luhmann-al szembeni kritikáját is megismertem az előbbi könyvek megírása után, és ismét átgondolva a luhmanni elméletet, néhány alapvető problémára lettem figyelmes ebben. Ezt végig gondolva írtam meg a "Komplex társadalom" című monográfiát, melynek német fordítását Németországban jelentettem meg (Kompexe Gesellschaft. Eine der Möglichen Luhmannschen Soziologien), illetve elméleti összefoglalóját az egyik legtekintélyesebb német szociológiai folyóirat, a Zeitschrift für Soziologie is közölte 1990-ben. Erre módot adott az is, hogy 1989-1990-ben másfél évet ismét Luhmann mellett tölthettem ösztöndíjasként, és vele megvitatva az elméletével szembeni kritikai észrevételeimet egyre inkább feltárult előttem a luhmanni elméleti rendszer féloldalassága. Vissza

Tartalom

Bevezetés9
Elméleti keretek13
A szociológiatörténet átfogó elméletei15
Niklas Luhmann rendszerelmélete31
A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme31
A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom34
A szocialitás kontingenciája: az időben idifferenciálódás41
A társadalmi entrópia leépülése43
A társadalmi alrendszerek autopoiezisze55
Eltérések és azonosságok64
A társadalmi alrendszertőla professzionális intézményrendszerig65
A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolódásának különbsége66
A társadalmi alrendszerek határmegvonása68
Mindennapi élet és professzionális intézményrendszer75
Belevonás és differenciálódás79
A gazdaság kettős jelentése83
A professzionális intézményrendszerek kettős racionalitása86
Az egyetemi-tudomáynos szféra kettős racionalitása88
A kettős racionalitás további esetei94
Evolúciós mechanizmusok99
A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch, Lukács)103
Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág104
Eltérések és azonosságok110
Richard Münch: a társadalmi racionalitások interpenetrációja112
Eltérések és azonosságok117
Lukács György: mindennapi élet és objektivációs rendszerek120
Személyiség és társadalmi struktúrák123
Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek126
Luhmann struktúrafogalmának változásai134
Kommunikáció, szerep és személyiség142
Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevencia149
A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója151
Létrelevencia és mindennapi élet154
A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája159
A professziótól a professzionális intézményrendszerig165
A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai167
A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója169
A professziótól a professzionális intézményrendszerig172
A professzionális intézményrendszerek183
A tudomány mint professzionális intézményrendszerek183
Az egyetem és a tudoány elszakadási tendenciái186
Az amerikai egyetem190
A tudomány értékelési mechanizmusai199
A tudományos értékelés torzulásai206
Kitekintés: Feyerabend "anarchista" tudományelmélete212
Társadalomelméleti következtetések216
A politika professzionális intézményrendszere219
Kompetíció és az államhatalom stabilizálása221
Bináris logika és pártfejlődés228
Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus234
A közvetlen demokrácia korrekciós formái237
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai240
A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai245
Tömegkommunikáció és politika249
Kitágult világkép és tömegkommunikáció250
A tömegmédiák tevékenységszférái252
Tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok255
Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése258
A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei261
Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai265
Korrekciós mechanizmusok268
A jog mint professzionális intézményrendszer273
Jogdogmatika és jogi hermeneutika274
A jog belső rétegei281
Az alapjogok és a jog rétegei293
A jogásztársadalom struktúrája298
A "hermeneutikai puffer"303
Jogi topika és professzionális intézményrendszer311
Jogpolitika és a jog rétegei317
A modern francia szociológiaelméletek327
A modern francia szociológiaelmélet vázlata329
A francia szellemi-értelmiségi háttér329
Bevezetés329
Az értelmiségi széfra szerveződésének tematikái: 1940-1990330
Az értelmiségi szféra egységes struktúrái334
A médiaértelmiségiek középpontba kerülése338
A médiaértelmiségiek csoportosításai340
A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai347
Foucualt, Lyotard, Touraine355
Michel Foucault szellemi fejlődése355
Tudománytörténet és geneológia359
Foucault geneológiatézisének kritikája363
Fegyelmezés és hatalom365
Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom 368
Alain Touraine akcionalista szociológiaelmélete374
Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete379
Az egyéni autonómiára törekvés következményei381
A változóképesség problémái392
A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban395
A francia oktatási rendszer bürökratikussága399
Raymond Boudon és a módszertani individualizmus407
Boudon szellemi fejlődése408
A módszertani individualizmus kategóiái409
A perverz effektusok elmélete414
Boudon nézőpontjának értékelése420
Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról424
Pierre Bourdieu szellemi fejlődése427
Bourdieu elméletének alapkategóriái453
A "társadalmi mező" fogalma453
A habitus fogalmáról461
Szibmolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke469
Bourdieu tőke-elemzéseinek kritikája478
A francia "állami nemességről"482
Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához487
A társadalom kettős struktúrája488
Luhmann elméleti kiindulópontjai490
Bourdieu elméleti kiindulópontjai493
Luhmann és Bourdieu elméletének közelítési lehetőségei497
Jegyzetek507
Irodalom521

Pokol Béla

Pokol Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pokol Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szociológiaelmélet Szociológiaelmélet

A lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
4.580 ,-Ft
23 pont kapható
Kosárba