Bevezetés | 9 |
Elméleti keretek | 13 |
A szociológiatörténet átfogó elméletei | 15 |
Niklas Luhmann rendszerelmélete | 31 |
A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme | 31 |
A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom | 34 |
A szocialitás kontingenciája: az időben idifferenciálódás | 41 |
A társadalmi entrópia leépülése | 43 |
A társadalmi alrendszerek autopoiezisze | 55 |
Eltérések és azonosságok | 64 |
A társadalmi alrendszertőla professzionális intézményrendszerig | 65 |
A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolódásának különbsége | 66 |
A társadalmi alrendszerek határmegvonása | 68 |
Mindennapi élet és professzionális intézményrendszer | 75 |
Belevonás és differenciálódás | 79 |
A gazdaság kettős jelentése | 83 |
A professzionális intézményrendszerek kettős racionalitása | 86 |
Az egyetemi-tudomáynos szféra kettős racionalitása | 88 |
A kettős racionalitás további esetei | 94 |
Evolúciós mechanizmusok | 99 |
A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch, Lukács) | 103 |
Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág | 104 |
Eltérések és azonosságok | 110 |
Richard Münch: a társadalmi racionalitások interpenetrációja | 112 |
Eltérések és azonosságok | 117 |
Lukács György: mindennapi élet és objektivációs rendszerek | 120 |
Személyiség és társadalmi struktúrák | 123 |
Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek | 126 |
Luhmann struktúrafogalmának változásai | 134 |
Kommunikáció, szerep és személyiség | 142 |
Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevencia | 149 |
A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója | 151 |
Létrelevencia és mindennapi élet | 154 |
A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája | 159 |
A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 165 |
A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai | 167 |
A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója | 169 |
A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 172 |
A professzionális intézményrendszerek | 183 |
A tudomány mint professzionális intézményrendszerek | 183 |
Az egyetem és a tudoány elszakadási tendenciái | 186 |
Az amerikai egyetem | 190 |
A tudomány értékelési mechanizmusai | 199 |
A tudományos értékelés torzulásai | 206 |
Kitekintés: Feyerabend "anarchista" tudományelmélete | 212 |
Társadalomelméleti következtetések | 216 |
A politika professzionális intézményrendszere | 219 |
Kompetíció és az államhatalom stabilizálása | 221 |
Bináris logika és pártfejlődés | 228 |
Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus | 234 |
A közvetlen demokrácia korrekciós formái | 237 |
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai | 240 |
A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai | 245 |
Tömegkommunikáció és politika | 249 |
Kitágult világkép és tömegkommunikáció | 250 |
A tömegmédiák tevékenységszférái | 252 |
Tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok | 255 |
Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése | 258 |
A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei | 261 |
Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai | 265 |
Korrekciós mechanizmusok | 268 |
A jog mint professzionális intézményrendszer | 273 |
Jogdogmatika és jogi hermeneutika | 274 |
A jog belső rétegei | 281 |
Az alapjogok és a jog rétegei | 293 |
A jogásztársadalom struktúrája | 298 |
A "hermeneutikai puffer" | 303 |
Jogi topika és professzionális intézményrendszer | 311 |
Jogpolitika és a jog rétegei | 317 |
A modern francia szociológiaelméletek | 327 |
A modern francia szociológiaelmélet vázlata | 329 |
A francia szellemi-értelmiségi háttér | 329 |
Bevezetés | 329 |
Az értelmiségi széfra szerveződésének tematikái: 1940-1990 | 330 |
Az értelmiségi szféra egységes struktúrái | 334 |
A médiaértelmiségiek középpontba kerülése | 338 |
A médiaértelmiségiek csoportosításai | 340 |
A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai | 347 |
Foucualt, Lyotard, Touraine | 355 |
Michel Foucault szellemi fejlődése | 355 |
Tudománytörténet és geneológia | 359 |
Foucault geneológiatézisének kritikája | 363 |
Fegyelmezés és hatalom | 365 |
Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom | 368 |
Alain Touraine akcionalista szociológiaelmélete | 374 |
Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete | 379 |
Az egyéni autonómiára törekvés következményei | 381 |
A változóképesség problémái | 392 |
A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban | 395 |
A francia oktatási rendszer bürökratikussága | 399 |
Raymond Boudon és a módszertani individualizmus | 407 |
Boudon szellemi fejlődése | 408 |
A módszertani individualizmus kategóiái | 409 |
A perverz effektusok elmélete | 414 |
Boudon nézőpontjának értékelése | 420 |
Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról | 424 |
Pierre Bourdieu szellemi fejlődése | 427 |
Bourdieu elméletének alapkategóriái | 453 |
A "társadalmi mező" fogalma | 453 |
A habitus fogalmáról | 461 |
Szibmolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke | 469 |
Bourdieu tőke-elemzéseinek kritikája | 478 |
A francia "állami nemességről" | 482 |
Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához | 487 |
A társadalom kettős struktúrája | 488 |
Luhmann elméleti kiindulópontjai | 490 |
Bourdieu elméleti kiindulópontjai | 493 |
Luhmann és Bourdieu elméletének közelítési lehetőségei | 497 |
Jegyzetek | 507 |
Irodalom | 521 |