| Bevezetés | 9 |
| Elméleti keretek | 13 |
| A szociológiatörténet átfogó elméletei | 15 |
| Niklas Luhmann rendszerelmélete | 31 |
| A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme | 31 |
| A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom | 34 |
| A szocialitás kontingenciája: az időben idifferenciálódás | 41 |
| A társadalmi entrópia leépülése | 43 |
| A társadalmi alrendszerek autopoiezisze | 55 |
| Eltérések és azonosságok | 64 |
| A társadalmi alrendszertőla professzionális intézményrendszerig | 65 |
| A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolódásának különbsége | 66 |
| A társadalmi alrendszerek határmegvonása | 68 |
| Mindennapi élet és professzionális intézményrendszer | 75 |
| Belevonás és differenciálódás | 79 |
| A gazdaság kettős jelentése | 83 |
| A professzionális intézményrendszerek kettős racionalitása | 86 |
| Az egyetemi-tudomáynos szféra kettős racionalitása | 88 |
| A kettős racionalitás további esetei | 94 |
| Evolúciós mechanizmusok | 99 |
| A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch, Lukács) | 103 |
| Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág | 104 |
| Eltérések és azonosságok | 110 |
| Richard Münch: a társadalmi racionalitások interpenetrációja | 112 |
| Eltérések és azonosságok | 117 |
| Lukács György: mindennapi élet és objektivációs rendszerek | 120 |
| Személyiség és társadalmi struktúrák | 123 |
| Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek | 126 |
| Luhmann struktúrafogalmának változásai | 134 |
| Kommunikáció, szerep és személyiség | 142 |
| Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevencia | 149 |
| A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója | 151 |
| Létrelevencia és mindennapi élet | 154 |
| A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája | 159 |
| A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 165 |
| A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai | 167 |
| A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója | 169 |
| A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 172 |
| A professzionális intézményrendszerek | 183 |
| A tudomány mint professzionális intézményrendszerek | 183 |
| Az egyetem és a tudoány elszakadási tendenciái | 186 |
| Az amerikai egyetem | 190 |
| A tudomány értékelési mechanizmusai | 199 |
| A tudományos értékelés torzulásai | 206 |
| Kitekintés: Feyerabend "anarchista" tudományelmélete | 212 |
| Társadalomelméleti következtetések | 216 |
| A politika professzionális intézményrendszere | 219 |
| Kompetíció és az államhatalom stabilizálása | 221 |
| Bináris logika és pártfejlődés | 228 |
| Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus | 234 |
| A közvetlen demokrácia korrekciós formái | 237 |
| A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai | 240 |
| A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai | 245 |
| Tömegkommunikáció és politika | 249 |
| Kitágult világkép és tömegkommunikáció | 250 |
| A tömegmédiák tevékenységszférái | 252 |
| Tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok | 255 |
| Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése | 258 |
| A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei | 261 |
| Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai | 265 |
| Korrekciós mechanizmusok | 268 |
| A jog mint professzionális intézményrendszer | 273 |
| Jogdogmatika és jogi hermeneutika | 274 |
| A jog belső rétegei | 281 |
| Az alapjogok és a jog rétegei | 293 |
| A jogásztársadalom struktúrája | 298 |
| A "hermeneutikai puffer" | 303 |
| Jogi topika és professzionális intézményrendszer | 311 |
| Jogpolitika és a jog rétegei | 317 |
| A modern francia szociológiaelméletek | 327 |
| A modern francia szociológiaelmélet vázlata | 329 |
| A francia szellemi-értelmiségi háttér | 329 |
| Bevezetés | 329 |
| Az értelmiségi széfra szerveződésének tematikái: 1940-1990 | 330 |
| Az értelmiségi szféra egységes struktúrái | 334 |
| A médiaértelmiségiek középpontba kerülése | 338 |
| A médiaértelmiségiek csoportosításai | 340 |
| A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai | 347 |
| Foucualt, Lyotard, Touraine | 355 |
| Michel Foucault szellemi fejlődése | 355 |
| Tudománytörténet és geneológia | 359 |
| Foucault geneológiatézisének kritikája | 363 |
| Fegyelmezés és hatalom | 365 |
| Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom | 368 |
| Alain Touraine akcionalista szociológiaelmélete | 374 |
| Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete | 379 |
| Az egyéni autonómiára törekvés következményei | 381 |
| A változóképesség problémái | 392 |
| A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban | 395 |
| A francia oktatási rendszer bürökratikussága | 399 |
| Raymond Boudon és a módszertani individualizmus | 407 |
| Boudon szellemi fejlődése | 408 |
| A módszertani individualizmus kategóiái | 409 |
| A perverz effektusok elmélete | 414 |
| Boudon nézőpontjának értékelése | 420 |
| Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról | 424 |
| Pierre Bourdieu szellemi fejlődése | 427 |
| Bourdieu elméletének alapkategóriái | 453 |
| A "társadalmi mező" fogalma | 453 |
| A habitus fogalmáról | 461 |
| Szibmolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke | 469 |
| Bourdieu tőke-elemzéseinek kritikája | 478 |
| A francia "állami nemességről" | 482 |
| Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához | 487 |
| A társadalom kettős struktúrája | 488 |
| Luhmann elméleti kiindulópontjai | 490 |
| Bourdieu elméleti kiindulópontjai | 493 |
| Luhmann és Bourdieu elméletének közelítési lehetőségei | 497 |
| Jegyzetek | 507 |
| Irodalom | 521 |