Szociológiaelmélet

Társadalomtudományi trilógia I.

Szerző

Budapest

'Pokol Béla: Szociológiaelmélet ' összes példány

Kiadó:	Századvég Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	435 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7340-02-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a Társadalomtudományi trilógiához	9
Előszó a Szociológiaelmélet kötethez (1997)	11
Előszó a Szociológiaelmélet kötethez (2004)	14
Elméleti keretek	11
A szociológiatörténet átfogó elméletei	13
Talcot Parsons cselekvés- és rendszerelmélete	32
Társadalomelmélet mint cselekvéselmélet (Parsons elméletének formálódása)	33
Neoevolucionizmus és médiumelmélet (Parsons funkcionalista társadalomelméletének kategóriáiról	53
Niklas Luhmann rendszerelmélete	71
A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme	71
A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom	73
A szocialitás kontingenciája: az időbeli differenciálódás	78
A társadalmi entrópia leépülése	79
A társadalmi alaprendszerek autopoiezisze	88
Eltérések és azonosságok	94
A társadalom alrendszertől a professzionális intézményrendszerig	96
A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolása	96
A társadalmi alrendszerek határmegvonása	97
Mindennapi élet és professzionális intézményrendszerek	103
Belevonás és differenciálódás	105
A gazdaság kettős jelentése	108
A professzionális intézményrendszer kettős racionalitása	110
Az egyetemi - tudományos szféra kettős racionalitása	112
A kettős racionalitás további esetei	116
Evolúciós mechanizmusok	119
A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch)	125
Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág	125
Eltérések és azonosságok	125
Richard Münch: A társadalmi racionalitások interpentációja	131
A társadalom uralmi szerkezete	138
Az uralmi szerkezet eltűnése a társadalomelméletekből	138
Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek	145
Luhmann rendszerszemlélete és a Polányi Károllyal korrigált marxi elmélet	150
A globális uralmi rend	161
Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevancia	172
A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója	173
Létrelevancia és mindennapi élet	175
A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája	179
A professziótól a professzionális intézményrendszerig	184
A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai	185
A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója	187
A professziótól a professzionális intézményrendszerig	189
A professzionális intézményrendszerek
A tudomány mint professzionális intézményrendszer	200
Az egyetem és a tudomány elszakadási tendenciái	201
Az amerikai egyetem	204
A tudomány értékelési mechanizmusa	212
A tudományos értékelés torzulásai	217
Feyerabend "anarchista" tudományelmélete	221
Társadalomelméleti következtetések	224
A politika professzionális intézményrendszere	227
A versengés és az államhatalom stabilitása	228
Bináris logika és pártfejlődés	232
Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus	237
A közvetlen demokrácia korrekciós formái	240
A perlési politizálás kialakulása	242
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai	244
A politika toborzási és értékelési mechanizmusai	247
Tömegkommunikáció és politika	250
Kitágult világkép és tömegkommunikáció	251
A tömegmédiumok tevékenységszférái	252
A tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok	254
Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése	256
A rádió és a televízió állami ellenőrzésének modelljei	259
Az újság, a rádió és a televízió szerepének modelljei	261
Korrekciós mechanizmusok	264
Modern francia szociológiaelméletek
Modern francia szociológiaemélet vázlata	271
Értelmiségi-szellemi háttér	271
A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai	285
Foucault, Lyotard, Touraine	292
Michel Foucault szellemi fejlődése	292
Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom	302
Alain Touraine akcionalista szociológiaelmélete	306
Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete	310
Az egyéni autonómiára törekvés következményei	311
A változóképesség problémái	319
A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban	322
A francia oktatási rendszer bürokratikussága	324
Raymond Boudon és a módszertani individualizmus	330
Szellemi fejlődés	330
A módszertani individualizmus kategóriái	331
A perverz effektusok elmélete	335
Boudon nézőpontjának értékelése	339
Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról	341
Pierre Bourdieu szellemi fejlődése	344
Korai etnológiai munkái	345
Oktatásszociológiai kutatásai	346
Bourdieu művészetszociológiai kutatásai	348
Módszertani munkái	349
Nyelvszociológiai elemzései	351
Tudásszociológiai beállítódása	354
Értelmiségelemzései	356
Főműve: La Distinction	358
Az akadémiai-tudományos szférára vonatkozó elemzései	361
További munkái a nyolcvanas években	362
Bourdieu elméletének alapkategóriái	364
A társadalmi mező fogalma	364
A habitus	370
Szimbolikus, kulturális és társadalmi tőke	375
Bourdieu tőkeelemzéseinek kritikája	382
A francia "állami nemességről"	386
Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához	390
A társadalom kettős struktúrája	390
Luhmann elméleti kiindulópontja	392
Borudieu elméleti kategóriái	393
Luhmann és Bourdieu elméletének közelítési lehetőségei	396
A társadalom kettős szerkezetének elmélete - összegzés	404
A társadalom funkcionális szerkezete	404
A társadalom uralmi szerkezete	412
A transzatlanti uralkodó osztály szerveződése	419