Szociológia, politika II.

Fülszöveg

Kormányzóságom története - Utópia Henry George gazdasági rendszere alapján:

Őszinte örömmel ajánlom ezt a kis könyvet a társadalmi problémák iránt érdeklődő magyar közönség, különösen pedig a tanuló ifjuság figyelmébe és szeretetébe.
Husz-huszonöt évvel ezelőtt egy angol és egy magyar ember irták Ausztráliában. Időközben a magyar társszerző előkelő helyet vivott ki magának az angol természettudományban és egyik vezérembere lett Yorkshire vegyészeti iparának. De a fiatal meggyőződés lelkes szülötte, ez a kis társadalmi utópia, két évtized után mit se veszitett közvetlenségéből és meggyőző erejéből. A szubjektiv elem teljes kiküszöbölése dacára és az elméleti közgazdasági levezetések szigoru rendszeressége mellett is, ez a tanulmány oly kitünő agitatórius eszköznek bizonyult, hogy a legutóbbi heves angol budget-harc idején mintegy százezer példányban terjesztették el Henry George angolországi hivei.
Forradalmi ereje e tanulmánynak abban áll, hogy általános elvi meggondolások helyett, in mediasres, az egymással küzdő érdekcsoportok kenyérharcába viszi az ember, s mintegy elméleti kisérletét adja egy oly állapotnak, mely a földet felszabaditaná.
Az utóbbi évtizedek szociálista vagy anarchista irodalma oly rikitó szinekben rajzolta meg a Tőke véres egyeduralmát, borzalmas zsarnokságát a lelkek és a testek felett, hogy végre élő valóságában látni szeretnők azt a veszedelmes sárkányt, melynek legyőzésére annyi gondolat hiába folyt el.
Erre az oly érthető kiváncsiságra válaszol a mi kis könyvünk, amikor a George-féle egyetlen földértékadó hatását festi meg a társadalomra. Az összadók eltöröltetnek és csak egy száz százalékos adó marad, mely a föld mindenkori teljes értékét lefoglalja a társadalom számára. Ez a terv végeredményében a föld tökéletes felszabaditását jelenti, mert ezt az adót csak az képes megfizetni, aki saját munkájával müvel meg egy kisebb földdarabot. Eltekintve most már az egyetlen adó kivihetőségének sokat vitatott kérdésétől, a kis könyv azért rendkivül érdekes, mert egy oly társadalom képét rajzolja meg, melyben bárki kaphat megmivelhető földet.
Valóságos légüres térben végzett kisérletről van itt szó egy finom, eszmei dedukció alapján, de ugy, hogy nem tankönyvi elméletekről hallunk, hanem a paraszt, a kereskedő, az iparos, a gyáros, a bankigazgató, az ügyvéd stb. berendezkedéséről van szó egy oly társadalomban, melyben minden a régi, nem változott semmi, csak az az egy körülmény, hogy az egyetlen adó folytán mindenki annyi földet kaphat, amenyit akar.
És ennek a deduktiv kisérletnek bámulatos ereje van a társadalmi összefüggések megértésére. A tőke veszedelmes bálványa egyszerre összeroppan. Siralmas kisértetnek bizonyul, melynek, ime, semmi hatalma sincs attól a perctől fogva, hogy minden dolgos ember földet kaphat. Az a félelmes, milliókat kizsákmányoló démon egyszerre rozsdás vasak, értéktelen papirosok és haszontalan aranykészletek ura, melyekkel nemcsak nem uralkodhatik, de amelyekből meg sem élhet. Dolgoznia kell, hogy éhen ne haljon.
Rendkivüli éleselméjűséggel és szellemességgel deriti igy fel kis könyvünk a közgazdaságnak legelvontabb elméleteit is, mindig az élet leggyakoribb kérdéseit vizsgáló embereknek heves és érdekes vitatkozásai alapján. Aki elolvassa, merem állitani, egészen más szemmel fogja nézni a tőkét és a társadalmi harcokat, a szegénység és a gazdagság, a verseny és a monopólium problémáit. A földreformer-irodalom ismerete mellett is olykor bámulatosan frappánsul hat ez az utópia. Az elméletmentes olvasóra ez a benyomás, azt hiszem, még nagyobb lesz. Ép ezért ajánlom első sorban a tanuló ifjuság figyelmébe ezt a munkát. A magyar közgazdasági kézi könyvek vigasztalan kompendiumai helyett erről a néhány oldalról több valódi közgazdasági tudást, még inkább kutatási érzéket fog a fiatal olvasó elsajátitani, mint az emlitett könyvszörnyetegek ezer oldalairól. Ezt a hatást a Braun Róbert szép és gondos forditása még fokozni fogja.
Budapest, 1912. május hava
Jászi Oszkár Vissza