Szociológia II.

Fülszöveg

Hetedik fejezet SZERVEZETSZOCIOLÓGIA
I. A szervezet társadalmi meghatározottsága. A szervezet fogalma
A szervezet helye és sze- A szocializmus jelenlegi, magasabb szintű építésének repe a társadalomban idején, amikor társadalmunk az extenzív szakaszból
egyre inkább a fejlődés intenzív szakaszába lép, nemcsak a beruházások hatékonysága, a termelékenység növekedése, a gazdaságosság, hanem a társadalmi munka megszervezése, a döntések, a vezetés és irányítás, a végrehajtás, a dolgozók kollektív tapasztalatai felhasználásának hatékonysága is előtérbe kerül. A társadalmi munkamegosztás jelenlegi szintjén az emberi tevékenység legnagyobb része rendszerint, az imént említett formái pedig kivétel nélkül szervezeti keretekben bonyolódnak le. Ez szükségessé teszi a szervezetek szociológiai vizsgálatát.
A marxista szociológia a szervezetek vizsgálatában is érvényesiti az empirikus és az elméleti megközelités egységét, valamint a strukturális, funkcionális és genetikus elemzést. Arra... Tovább

Fülszöveg

Hetedik fejezet SZERVEZETSZOCIOLÓGIA
I. A szervezet társadalmi meghatározottsága. A szervezet fogalma
A szervezet helye és sze- A szocializmus jelenlegi, magasabb szintű építésének repe a társadalomban idején, amikor társadalmunk az extenzív szakaszból
egyre inkább a fejlődés intenzív szakaszába lép, nemcsak a beruházások hatékonysága, a termelékenység növekedése, a gazdaságosság, hanem a társadalmi munka megszervezése, a döntések, a vezetés és irányítás, a végrehajtás, a dolgozók kollektív tapasztalatai felhasználásának hatékonysága is előtérbe kerül. A társadalmi munkamegosztás jelenlegi szintjén az emberi tevékenység legnagyobb része rendszerint, az imént említett formái pedig kivétel nélkül szervezeti keretekben bonyolódnak le. Ez szükségessé teszi a szervezetek szociológiai vizsgálatát.
A marxista szociológia a szervezetek vizsgálatában is érvényesiti az empirikus és az elméleti megközelités egységét, valamint a strukturális, funkcionális és genetikus elemzést. Arra törekszik, hogy feltárja a szervezetek működésének a gyakorlat számára is fontos törvényszerűségeit. Támaszkodik a történelmi materializmus azon alapvető tételeire, amelyek szerint a szervezetek és intézmények a felépítmény részei és a termelési viszonyok összessége, az alap által meghatározottak.
A termelési viszonyok jellege azonban a szervezetek belső sajátosságait nem automatikusan határozza meg. A szervezetek belső viszonyrendszeréből fakadóan olyan, viszonylag önálló belső mozgásokat is megfigyelhetünk, melyek nem közvetlen következményei az alap meghatározott jellegének.
Adott társadalom szervezeti rendszerét, egyes szervezeteinek belső felépitését, valamint e szervezetek működését a következő tényezők határozzák meg:
a) a társadalmi gazdasági alakulat termelőerők által meghatározott termelési viszonyai és a társadalom osztályszerkezete;
b) a felépitmény tudati (főként jogi, politikai, ideológiai) elemei;
c) a történelmileg kialakult intézményi és szervezeti formák;
7 Vissza