1.067.325

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szociológia I.

Társadalom - Politika - Jog/Szöveggyűjteményként

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 197 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 206 példányban. Változatlan utánnyomás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szociológia, mint tudomány és mint tantárgy az ötvenes évektől végigjárta a hírhedt három „T" minden stációját. Először „Tiltott"-nak, azaz burzsoá áltudománynak minősült, később tudományként, de... Tovább

Előszó

A szociológia, mint tudomány és mint tantárgy az ötvenes évektől végigjárta a hírhedt három „T" minden stációját. Először „Tiltott"-nak, azaz burzsoá áltudománynak minősült, később tudományként, de kevésbé tantárgyként „Tűrt"- nek számított, és csak a hetvenes évek végén soroltatott át a „Támogatott" kategóriába, de ekkor sem politikai és ideológiai ambivalenciák nélkül. Mindezek ismeretében mondhatni egyenesen meglepő, hogy az Államigazgatási Főiskola jogelődjén, a Tanácsakadémián - ami egyszerre volt szak- és káderképző intézmény - 1971-ben bevezették a szociológia oktatását. Már az első tananyagot - a mainál jóval kisebb terjedelmű jegyzet formájában - Kulcsár Kálmán professzor írta, ami nemcsak a tananyag színvonalát garantálta, de az igazgatási-jogi szakmai r profilhoz való igazodást is biztosította. Ettől kezdve, beleértve az Államigazgatási Főiskola indulása óta eltelt 22 évet is, szinte hagyománnyá nemesedett, hogy az általános és a politikai szociológia egyre bővülő tananyagát Kulcsár Kálmán akadémikus fémjelezte. És a hagyomány fontos, különösen egy fiatal intézmény életében, fontosabb azonban, hogy máig Kulcsár Kálmán könyvei és tanulmányai jelentik azt a tematikus tananyagként is használható szociológiai szakirodalmat, amely a legjobban illeszkedik - úgy szemléletében, mint példaanyagában - a közigazgatási szakemberképzésbe. Korábbi jegyzetünk átdolgozása során ezért tudatosan, a magyar nyelvű szociológia tananyagokat is mérlegelve, állítottuk össze az eddigi jegyzetre és Kulcsár Kálmán újabb munkáira, döntően az 1997-es Jogszociológia könyvére támaszkodva az új, szöveggyűjteménynek szánt, de egységes koncepcióra épülő tananyagot. Vissza

Tartalom

ELŐHANG 7
1. A SZOCIOLÓGIA KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE 9
1.1. A SZOCIOLÓGIA KELETKEZÉSE 10
1.2. A SZOCIOLÓGIA SPEKULATÍV KORSZAKA 12
1.3. Az ÖNÁLLÓ TÁRSADALOMTUDOMÁNNYÁ VÁLÁS ÚTJÁN 15
1.3.1. A szociológia fejlődése egyes társadalmi régiókban 16
1.3.2. Az elméleti alapok lerakása 19
1.4. A SZOCIOLÓGIA MINT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNY 22
1.4.1. A modern társadalom és a szociológia funkciója 22
1.4.2. Modern szociológia néhány metodológiai jellemzője 23
2. A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANI ALAPJAI 27
2.1. A SZAKTUDOMÁNYI MÓDSZERTAN ALAPELVEI 28
2.2. A SZOCIOLÓGIA FELVÉTEL SÉMÁJA 32
2.3. A KUTATÁSI MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSA, OPERACIONALIZÁLÁS 35
2.4. Az EMPIRIKUS SZOCIOLÓGIAI ISMERETSZERZÉS FORRÁSAI ÉS A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS ELEMEI 36
2.5. Az ADATGYŰJTÉS MÓDSZEREI 42
2.6. Az ADATOK FELDOLGOZÁSA ÉS ELEMZÉSE 55
2.6.1. Az adatok előkészítése az elemzés számára 55
2.6.2. Az adatok elemzése és elméleti általánosítása 57
3. TÁRSADALMI RENDSZER - TÁRSADALMI VÁLTOZÁS - TÁRSADALMI MODERNIZÁCIÓ 61
3.1. STRUKTÚRA ÉS RENDSZER 61
3 .1.1. A struktúra és a rendszer fogalma a szociológiában 61
3.1.2. A rendszer fogalma és fajai 63
3.2. TÁRSADALMI VÁLTOZÁS 65
3.2.1. A társadalmi változás szociológiai kutatása 66
3.2.2. A társadalmi változás fogalma 69
3.2.3. A társadalmi változás típusai 70
3.2.4. A társadalmi változás területei - a változással való szembenállás problémája 73
3.3. A TÁRSADALMI MODERNIZÁCIÓ 78
3.3.1. A modernizáció fogalma 78
3.3.2. A megkésettség és a modernizáció Közép - Kelet - Európában 80
3.3.3. A modernizáció tartalmi összetevői 83
4. TÁRSADALMI SZERKEZET - TÁRSADALMI MOBILITÁS 87
4.1. A MAGYAR TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A TÁRSADALMI SZERKEZETRE 87
4.2. AKTUÁLIS PROBLÉMÁK A TÁRSADALOM SZERKEZETÉBEN 88
4.3. A TÁRSADALOM ÁTRÉTEGEZŐDÉSE 90
4.3.1. Az átrétegeződés alapfogalmai 90
4.3.2. A társadalmi átrétegeződés jelenségei 92
4.3.3. A mobilitás csatornái 94
4.3.4. A mobilitás következményei 96
5. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI JELENSÉGEI 99
5.1. Az URBANIZÁCIÓ FOLYAMATA 99
5.1.1. Falu - város - urbanizáció 99
5.1.2. Az urbanizáció Magyarországon 101
5.2. A FALU A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 105
5.2.1. A magyar falvak típusai 105
5.2.2. A falusi társadalom jellemzői 106
5.3. A VÁROS SZOCIOLÓGIAI JELENSÉGEI 107
5.3 .1. A város szociológiai értelmezése 107
5.3.2. A város ökológiai jellemzői 108
5.3.3. A város szociális jellemzői 109
5 .4. A V.4NDORLÁS 110
5.4.1. A vándorlás típusai 110
5.4.2. A vándorlás főbb jellemzői 112
6. TÁRSADALMI CSOPORT ÉS KÖZÖSSÉG 115
(). 1. A CSOPORT FOGALMA ÉS STRUKTÚRÁJA 115
6.1.1, A csoport fogalma 115
6.1.2, A csoport struktúrája 117
6.2. A STÁTUSZ ÉS A SZEREP 120
6.2.1. A státusz és a szerep fogalmi problémái 121
6.2.2. Szereptípusok, szerephálózat 123
6.3. A CSOPORT TÍPUSAI 126
6.3.1. Elsődleges és másodlagos csoportok 126
6.3.2. Nem formalizált és formalizált struktúrával rendelkező csoportok 127
6.3.3. Kiscsoportok - nagycsoportok 127
6.3.4. A viszonyítási csoport 128
6.4. A TÁRSADALOM, A CSOPORT ÉS AZ EGYÉN 129
6.4.1. Ember - csoport - társadalom 130
6.4.2. A csoport és az egyén 131
6.4.3. A csoport és a társadalom 133
6.4.4. A vezetés problémái a csoportokban 134
7. A CSALÁD 137
7.1. A CS.ALÁD FOGALMA- CSALÁDI ÉLETCIKLUSOK 137
7.1.1. A család szociológiai meghatározása 137
7.1.2. A családi élet ciklusai 139
7.2. A CSALÁD SZERKEZETÉNEK PROBLÉMÁI 140
7.2.1. A családi szerepek változása 140
7.2.2. A család nagysága - a termékenység alakulása 143
7.2.3. A családi kötelék stabilitása - a válás társadalmi problémái 147
7.3. A CSALÁD FUNKCIÓI 150
7.3.1. A gazdasági funkció mai tartalma 151
7.3.2. A nemi kapcsolatok és az utódok létrehozása 152
7.3.3. A szocializáció a családban 153
7.3.4. Az ellenőrző-irányító funkció 154
7.3.5. A család más funkciói 154
7.4. A CSALÁD ÉS A TÁRSADALOM 156
8. TÁRSADALMI FOLYAMATOK ÉS TÁRSADALMI PROBLÉMÁK 159
8.1. A MINDENNAPI ÉLET ÉS AZ ÉLETMÓD 161
8.1 1. Az életmód fogalma 162
8,1.2. Az életmódot meghatározó tényezők
8.2. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÁRSADALMI PROBLÉMÁI 165
8 2 1 A kommunikáció fogalma és a kommunikációs folyamat 165
8.2.2. A tömegkommunikáció jelensége 169
9. MAGATARTÁS - MAGATARTÁS-IRÁNYÍTÁS 173
9.1. STRUKTÚRA-ÉRDEK-MAGATARTÁS 173
9.2. A MAGATARTÁS-IRÁNYÍTÁS MECHANIZMUSA 175
9.3. A MAGATARTÁS-IRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI
9.3 1. A magatartásszabály 178
A normakövetés mechanizmusai 181
9.4. A ELŐÍTÉLET 183
10. A DEVIÁNS MAGATARTÁS 185
10. 1. A DEVIÁNS MAGATARTÁS FOGALMA 185
10. 2. A DEVIÁNS MAGATARTÁS FORMÁI 186
10. 3. A DEVIÁNS MAGATARTÁS TÁRSADALMI TÉNYEZŐI 187
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem