Előszó | 5 |
1. Rész / Történeti-elméleti bevezetés | |
Első fejezet / A polgári szociológia keletkezése és fejlődése | |
A polgári szociológia keletkezése | 10 |
A szabad versenyen alapuló tőkés társadalom szociológiája | 14 |
A monopoltőkés társadalom szociológiájának alapvonásai | 18 |
A szociológia fejlődése egyes polgári társadalmakban | 18 |
A szociológia eredményei a monopoltőkés társadalmakban | 21 |
A modern polgári szociológia jellemzése | 25 |
A modern polgári társadalom és a szociológia funkciója | 25 |
A mai polgári szociológia jellegzetes vonásai | 27 |
A kritikai szociológia | 30 |
Irodalomjegyzék | 32 |
Második fejezet / A marxista szociológia | |
A marxista szociológia keletkezése és fejlődése | 33 |
A szociológia a klasszikusok műveiben | 33 |
Lenin szociológia munkássága | 36 |
A szociológia fejlődése a Szovjetunióban és az európai szocialista országokban | 36 |
A marxista szociológia sajátosságai és viszonya a társadalomtudomány más ágaihoz | 42 |
A marxista szociológia elméleti alapjai | 42 |
A marxista szociológia és történelmi materializmus | 45 |
A marxista szociológia első rendszere | 46 |
Általános szociológia | 46 |
A szakszociológiák | 50 |
A marxista szociológia társadalmi funkciója | 51 |
A szociológia funkciói a mai szocialista társadalomban | 51 |
Társadalmi tervezés - társadalmi hatékonyság | 53 |
Irodalomjegyzék | 55 |
Harmadik fejezet / A magyar szociológia kialakulása és fejlődése | |
A magyar társadalom fejlődési sajátosságai | 56 |
A modernizáció fogalma | 56 |
A megkésettség és a modernizáció Közép-Kelet-Európában | 58 |
A magyar szociológia a felszabadulás előtt | 61 |
A magyar szociológia az első világháború között | 63 |
A magyar szociológia a két világháború között | 63 |
A marxista szociológia a magyar szocialista társadalomban | 66 |
Irodalomjegyzék | 70 |
2. Rész / A társadalom strukturális jelenségei | |
Negyedik fejezet / A struktúra és a rendszer a társadalomban | |
A struktúra és a rendszer fogalma | 73 |
A struktúra és a rendszer fogalma a polgári szociológiában | 73 |
A társadalmi struktúra fogalma | 75 |
A rendszer fogalma és fajai | 78 |
A struktúra és a rendszer viszona | 81 |
A mai magyar társadalom alapstruktúrájának problémái | 81 |
A társadalom alapstrukúrájának összetevői | 81 |
A magyar társadalom alapstruktúrájának jellegzetességei | 83 |
A parasztság Magyarországon | 86 |
A parasztság fogalmi problémái | 87 |
A paraszti társadalom átalakulása | 89 |
A magyar munkásosztály fejlődése és összetétele | 93 |
A magyar munkásosztály kialakulásának tényezői | 93 |
A munkásosztály fejlődése a felszabadulás után | 94 |
A munkásosztály a mai magyar társadalomban | 97 |
Szellemi dolgozók, értelmiségiek, vezetők | 100 |
A szellemi dolgozók rétegeinek alakulása | 100 |
A szellemi dolgozók rétegeinek jellemzői | 103 |
A társadalom átrétegződése | 105 |
Az átrétegződés alapfogalmai | 106 |
A társadalmi átrétegződés jelenségei Magyarországon | 108 |
Irodalomjegyzék | 112 |
Ötödik fejezet / A település társadalmi jelenségei | |
Az urbanizáció folyamata | 115 |
Falu - város urbanizáció | 115 |
Az urbanizáció Magyarországon | 117 |
A falu a településhálózatban | 121 |
A magyar falvak típusai | 121 |
A mai falusi társadalom jellemzői | 122 |
A város szociológia jelenségei | 127 |
A vándorlás | 130 |
A vándorlás típusai | 130 |
A vándorlás típusai | 130 |
Vándorlás a mai Magyarországon | 132 |
Irodalomjegyzék | 135 |
Hatodik fejezet / A társadalmi csoport | |
A csoport fogalma és struktúrája | 137 |
A csoport fogalma | 137 |
A csoport struktúrája | 139 |
A státus és a szerep | 143 |
A státus és szerep fogalmi problémái | 144 |
Szereptípusok, szerephálózat | 145 |
A csoport típusai | 149 |
Elsődleges és másodlagos csoportok | 149 |
Nem formalizált és formalizált struktúrával rendelkező csoportok | 150 |
Kiscsoportok - nagycsoportok | 150 |
A viszonyítási csoport | 151 |
A társadalom, a csoport és az egyén | 153 |
Ember, csoport, társadalom | 153 |
A csoport és az egyén | 155 |
A csoport és a társadalaom | 157 |
A vezetés problémái a csoportokban | 158 |
A csoportkutatások szociológiai jelentősége | 160 |
Irodalomjegyzék | 161 |
3. Rész / Társadalmi tevékenység - Társadalmi szervezet | |
Hetedik fejezet / A társadalom tevékenységi szférái | |
Az emberi tevékenység és az objektiváció | 165 |
A gazdaság szociológia jelenségei | 169 |
A termelés szociológiai összefüggései | 170 |
A fogyasztás társadalmi összefüggései | 175 |
A politika és a társadalom | 177 |
A politika fogalma | 177 |
A politika és a társadalom, a politikai rendszer | 179 |
A mindennapi élet és az életmód | 183 |
Az életmód fogalma | 184 |
Az életmódot meghatározó tényezők | 186 |
A kommunikációs folyamat társadalmi problémái | 189 |
A kommunikáció fogalma és a kommunikációs folyamat | 189 |
A tömegkommunikáció jelenségei | 191 |
Irodalomjegyzék | 196 |
Nyolcadik fejezet / A szervezet mint társadalmi jelenség | |
A szervezet fogalma | 199 |
A szervezet fogalmi sajátosságai | 200 |
A szervezet és szervezetrendszer | 202 |
A szervezet és társadalmi környezete | 203 |
A társadalmi környezet fogalma | 203 |
A szervezet társadalmi meghatározottsága | 209 |
A szervezet és a társadalom funkcionális viszonya | 211 |
A szervezet belső jelenségei | 216 |
A szervezet struktúrájának problémái | 216 |
Irányítás - vezetés - hierarchia a szervezetben | 218 |
Az információs folyamatok | 222 |
A hatalmi viszonyok, az érdekek és a kontroll a szervezetben | 224 |
A szervezet és az egyén | 229 |
Irodalomjegyzék | 233 |
Kilencedik fejezet / A szervezet típusai | |
A termelőszervezet társadalmi jelenségei | 236 |
A termelőszervezet tevékenységnek sajátosságai | 236 |
A termelőszervezet és környezete összefüggéseinek sajátosságai | 239 |
A politikai szervezet sajátosságai | 241 |
A társadalmi-politikai szervezetek | 242 |
Az állami-politikai szervezetek általános jellemzői | 246 |
A döntés problémái az állami-politikai szervezetben | 249 |
A döntést behatároló tényezők | 249 |
A diszkrécionális döntés problémái | 251 |
A bürokratikus szervezet, a bürokrácia | 258 |
A bürokratikus szervezet | 254 |
A bürokrácia mint uralom | 257 |
A pejoratív értelemben vett bürokrácia | 258 |
Irodalomjegyzék | 260 |
Tizedik fejezet / Magatartás - magatartásirányítás | |
Struktúra - érdek - magatartás | 262 |
A magatartásirányítás mechanizmusa | 265 |
A magatartásírányítás eszközei | 267 |
A magatartásszabály | 267 |
A közvélemény | 274 |
Az előítélet | 277 |
A deviáns magatartás problémái | 279 |
A deviáns magatartás fogalma | 279 |
A deviáns magatartás formái | 281 |
A deviáns magatartás társadalmi tényezői | 283 |
Irodalomjegyzék | 291 |
4. Rész / Módszertani alapok | |
Tizennegyedik fejezet / A szociológia módszertani problémái | |
A szociológia szaktudományi módszertanának alapelvei | 296 |
A történeti és logikai módszer egysége, a történeti-összehasonlító módszer jelentősége | 298 |
A makro- és mikroszociológiai megközelítés egysége | 299 |
A magatartáskutatás jelentősége | 300 |
A funkcionális megközelítésmód szerepe | 300 |
A szociológiai felvétel sémája | 301 |
A kutatás céljának, feladatának meghatározása | 302 |
A hipotézisalkotás | 302 |
A kutatási módszerek kiválasztása, operacionálizálás | 304 |
Irodalomjegyzék | 306 |
Tizenkettedik fejezet / Az empirikus szociológiai kutatás módszereiről | |
A mintavételi eljárás | 308 |
A véltlen kiválasztás | 310 |
A nem véletlen kiválasztás (tudatos mintavétel) | 311 |
Az adatgyűjtés módszerei | 312 |
A kikérdezés | 312 |
A megfigyelés | 319 |
A kisérlet | 322 |
Dokumentumok elemzése | 324 |
Az adatok feldolgozása és elemzése | 326 |
Az adatok előkészítése az elemzés számára | 326 |
Az adatok elemzése | 328 |
Irodalomjegyzék | 332 |