kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Osiris Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 771 oldal |
Sorozatcím: | Osiris tankönyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-389-472-7 |
Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
Előszó a magyar kiadáshoz | 27 |
Köszönetnyilvánítások | 29 |
Előszó a második kiadáshoz | 31 |
A könyvről általában | 33 |
Alapvető témák | 33 |
A könyv felépítése | 35 |
A hallgatóknak a könyv használatáról | 36 |
Bevezetés a szociolgóiába | |
Szociológia: problémák és perspektívák | 39 |
Miről is szól a szociológia? Néhány példa | 40 |
Szerelem és házasság | 40 |
Egészség és betegség | 40 |
Bűncselekmény és büntetés | 41 |
Következtetések: a szociológia természete | 43 |
Változás a modern világban | 43 |
Szociológia és "köztudat" | 44 |
Szociológiai kérdések | 45 |
Ténykérdések | 45 |
Összehasonlító kérdések | 46 |
Fejlődési kérdések | 46 |
Elméleti kérdések | 46 |
Az emberi cselekvés szándékolt és nem szándékolt következményei | 48 |
Mit tudhatunk meg saját cselekedeteinkről a szociológia révén? | 49 |
Struktúra és cselekvés | 49 |
A szociológiai szemlélet kialakítása | 49 |
Tudomány-e a szociológia? | 50 |
Objektivitás | 51 |
A szociológia gyakorlati jelentősége | 52 |
A társadalmi helyzetek megértése | 52 |
A kultúrális különbségek tudatosítása | 52 |
A politikai döntések hatásainak megítélése | 53 |
Az önismeret növelése | 53 |
A szociológus szerepe a társadalomban | 54 |
Összegző megjegyzések | 54 |
Összefoglalás | 55 |
Alapfogalmak | 55 |
Fontos kifejezések | 59 |
A kultúra, az egyén és a társas interakció | |
Kultúra és társadalom | 59 |
Kultúrák táplálkozása | 59 |
Korai kapcsolatok más kultúrákkal | 60 |
A kultúra fogalma | 61 |
Az emberi faj | 62 |
Az evolúció | 64 |
Öröklődés és környezet | 65 |
Az ösztönök | 66 |
Kulturális sokszínűség | 67 |
Kulturális identitás és etnocentrizmus | 68 |
Kulturális univerzálék | 70 |
A nyelv | 71 |
A szemiotika és az anyagi kultúra | 72 |
A premodern társadalom típusai | 75 |
Vadászó és gyűjtögető társadalmak | 77 |
Pásztorkodó és agrártársadalmak | 79 |
Nem ipari civilizációk vagy tradicionális államok | 79 |
A modern kor társadalmai | 81 |
Az iparosodott társadalmak | 82 |
A harmadik világ társadalmai | 83 |
Összegzés | 84 |
Összefoglalás | 84 |
Alapfogalmak | 85 |
Fontos kifejezések | 85 |
További irodalom | 87 |
Szocializáció és életciklus | 88 |
"Szocializálatlan" gyerekek | 88 |
Az "aveyroni vad fiú" | 89 |
Genie | 90 |
A csecsemő korai fejlődése | 90 |
Az érzékelés fejlődése | 91 |
Sírás és mosolygás | 91 |
A csecsemők és gondozóik | 91 |
A társadalmi válaszok kialakulása | 93 |
Kötődés és kapcsolatvesztés | 94 |
Szocializáció a csecsemőkorban | 95 |
Elméletek a gyermekfejlődésről | 95 |
Freud és a pszichoanalízis | 96 |
G. H. Mead elmélete | 97 |
Piaget: kognitív fejlődés | 98 |
A különböző elméletek összefüggései | 99 |
Szocializációs közegek | 100 |
A család | 101 |
Kortárskapcsolatok | 102 |
Iskolák | 103 |
A tömegkommunikációs eszközök | 104 |
Más szocializációs közegek | 104 |
Reszolializáció | 104 |
A koncentrációs táborok lakóinak viselkedése | 105 |
"Agymosás" | 106 |
Az életút | 106 |
Gyermekkor | 106 |
Serdülőkor | 107 |
Fiatal felnőttkor | 108 |
Érett felnőttkor | 108 |
Öregkor | 109 |
A halál és a nemzedékek váltakozása | 109 |
A szocializáció és a személyes szabadság | 110 |
Összefoglalás | 110 |
Alapfogalmak | 111 |
Fontos kifejezések | 111 |
További irodalom | 112 |
Társas interakció és mindennapi élet | |
A mindennapi társas élet vizsgálata | 114 |
A nem verbális kommunikáció | 115 |
Az arc és az érzelem | 115 |
A homlokzat és a kultúra | 117 |
Társadalmi szabályok, beszélgetések, és a társalgás | 117 |
Közös értelmezések | 118 |
Társalgási formák | 119 |
A test és a nyelv árulkodó botlásai | 120 |
Reaktív kiáltások | 120 |
Nyelvbotlások | 121 |
Az arc, a test és a beszéd az interakcióban | 123 |
Érintkezések | 123 |
Kontextusok és helyszínek | 124 |
Benyomáskezelés | 125 |
Szerepjátszás: az intim vizsgálatok | 126 |
Az érintkezés és a személyes tér | 127 |
Interakció időben és térben | 128 |
Kronometrikus idő | 128 |
Időgeográfia | 129 |
Idő- és térbeli korlátok | 130 |
Zónák | 131 |
A mindennapi élet kulturális és történelmi perspektívában | 132 |
Mikroszociológia és makroszociológia | 133 |
Összefoglalás | 134 |
Alapfogalmak | 135 |
Fontos kifejezések | 135 |
További irodalom | 135 |
Konformitás és deviancia | |
Mi a deviancia? | 138 |
Normák és szankciók | 139 |
Jogszabályok, bűncselekmények és büntetések | 140 |
Bűnözés a preindusztriális korban | 141 |
A büntetési módok változásai | 141 |
A deviancia magyarázatai | 142 |
A bűnözés és a deviancia biológiai és pszichológiai elméletei | 143 |
A társadalom és a bűnözés: szociológiai elméletek | 145 |
Elméleti következtetések | 145 |
A bűnözés és a bűnözési statisztikák | 146 |
Az újbaloldali realizmus | 154 |
Az emberölés és más erőszakos bűncselekmények | 155 |
Börtönök és büntetések | 157 |
Börtönlázadások és a bebörtönzés alternatívái | 157 |
A halálbüntetés | 159 |
A nemek és a bűnözés | 159 |
Bűnözési arányok a férfiak és a nők körében | 160 |
Lányok a bandában | 161 |
Erőszak a női börtönökben | 162 |
Értékelés | 163 |
Nők ellen elkövetett bűncselekmények | 165 |
A gazdagok és a hatalmat birtoklók bűnözése | 163 |
Fehérgalléros-bűnözés | 163 |
Kormányzati bűnözés | 165 |
Szervezett bűnözés | 165 |
Áldozat nélküli bűncselekmény | 168 |
A pszichés betegség fogalma | 169 |
Pszichozis és neurózis | 169 |
Fizikai kezelések | 169 |
A pszichés betegségek diagnózisa | 170 |
Elzárás és elbocsátás | 171 |
Az őrültség természete: reziduális szabályszegés | 171 |
A zárt intézményekből való elbocsátás | 172 |
A deviancia és a társadalmi rend | 173 |
Összefoglalás | 174 |
Alapfogalmak | 175 |
Fontos kifejezések | 175 |
További irodalom | 175 |
Nem és szexualitás | |
A szexuális jelleg, a nem és a biológia | 179 |
A szexuális különbségek eredete | 179 |
Biológiailag meghatározottak-e a viselkedésbeli különbségek? | 180 |
Nemi szocializáció | 182 |
A szülők és felnőttek reakciói | 182 |
A nemi viselkedés elsajátítása | 182 |
Nemi identitás és szexualitás: három elmélet | 185 |
Freud elmélete a nemi fejlődésről | 185 |
Chodorow elmélete a nemi fejlődésről | 185 |
A nem, az én és az erkölcs: Carol Gilligan elmélete | 187 |
Patriarchátus és termelés | 188 |
A férfiak uralma | 188 |
A nők és a munkahely: történelmi perspektíva | 189 |
Egyenlőtlenségek a munkában | 190 |
Házimunka | 194 |
Feminista mozgalmak | 195 |
A korai feminizmus Franciaországban | 195 |
Küzdelem az Egyesült Államokban | 195 |
Európai fejlemények | 196 |
A feminizmus újjászületése | 197 |
A feminizmus hatása | 198 |
Otthoni erőszak, szexuális zaklatás és nemi erőszak | 199 |
Az otthoni erőszak | 199 |
A szexuális zaklatás | 200 |
A nemi erőszak | 200 |
A "normális" szexuális viselkedés | 203 |
A kultúrák közötti különbség | 203 |
Szexualitás a nyugati kultúrában | 204 |
Szexuális viselkedés | 205 |
A férfiszexualitás és a "férfiak felszabadításának" kérdése | 206 |
Homoszexualitás | 207 |
Homoszexualitás a nem nyugati kultúrákban | 208 |
Homoszexualitás a nyugati kultúrákban | 208 |
Az AIDS | 210 |
Az AIDS és a heteroszexuális népesség | 211 |
A prostitúció | 212 |
A prostitúció a mai társadalomban | 213 |
A gyerekprostitúció | 214 |
Összegzés: a szociológia és a nemek közötti viszony | 215 |
Összefoglalás | 215 |
Alapfogalmak | 217 |
Fontos kifejezések | 217 |
További irodalom | 217 |
A hatalom struktúrái | |
Rétegződés és osztályszerkezet | 221 |
A társadalmi rétegződés rendszerei | 222 |
A rabszolgaság | 222 |
A kasztrendszer | 223 |
A rendi tagolódás | 224 |
Az osztálytagozódás | 224 |
A modern társadalmak rétegződésének elméletei | 225 |
Karl Marx elmélete | 225 |
Max Weber elmélete | 227 |
Erik Olin Wright osztályelmélete | 229 |
Frank Parkin weberiánus elmélete | 229 |
Oszályok a mai nyugati társadalmakban | 230 |
Vagyoni és jövedelmi különbségek | 230 |
A felső osztály | 232 |
A középosztály | 233 |
A munkásosztály | 234 |
Az osztálytudat vizsgálata: a különböző megközelítések | 234 |
A nemi hovatartozás és a rétegződés | 234 |
A nemi hovatartozás és az osztálykülönbségek | 237 |
A változó osztálytagozódás | 237 |
Tendeciák a foglalkozási rendben | 239 |
A felső osztály felbomlása? | 239 |
Szakértelmiségek, menedzserek, üzletvezetők | 241 |
Fehérgallérosok, kékgallérosok: elnőiesedés és proletarizálódás | 241 |
A munkásosztályt érintő változások | 242 |
Társadalmi mobilitás | 243 |
Összehasonlító mobilitásvizsgálatok | 244 |
Lefelé irányuló mobilitás | 245 |
Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában | 246 |
Mobilitási szintek | 246 |
A társadalmi mobilitás vizsgálatának problémái | 247 |
A saját mobilitási esélyed | 248 |
Szegénység és egyenlőtlenség | 249 |
Mi a szegénység? | 249 |
A szegénység ma | 250 |
Miért szegények még mindig a szegények? | 250 |
Összefoglalás | 251 |
Alapfogalmak | 252 |
Fontos kifejezések | 253 |
További irodalom | 254 |
Etnicitás és faj | 254 |
Etnikai csoportok, kisebbségek és faj a plurális társadalmakban | 255 |
Kisebbségek | 256 |
A faj és a biológia | 257 |
Etnikai szembenállás, előítéletek és diszkrimináció | 258 |
Sztereotípiák és bűnbakok | 259 |
A tekintélyelvű személyiség | 259 |
A etnicitás és a gyerekkor | 260 |
A többségi csoportok attitűdjei | 262 |
Szociológiai értelmezések | 262 |
Általános tényezők | 263 |
Történelmi perspektíva | 264 |
Etnikai kapcsolatok történelmi perspektívában: néhány példa | 267 |
Etnikai kapcsolatok Brazíliában | 267 |
A társadalmi fejlődés Dél-Afrikában | 268 |
A feketék polgári jogai az Egyesült Államokban | 268 |
A bevándorlás története az Egyesült Királyságban | 270 |
Etnikai kapcsolatok a kontinensen | 274 |
Mi várható a jövőben az etnikai kapcsolatok területén? | 279 |
Összefoglalás | 280 |
Alapfogalmak | 282 |
Fontos kifejezések | 282 |
További irodalom | 282 |
Csoportok és szervezetek | 283 |
A társulás formái | 285 |
Elsődleges és másodlagos csoportok | 286 |
Formális szervezetek | 286 |
Bürokrácia | 287 |
Weber bürokráciaelmélete | 287 |
Bürokrácia és oligarchia | 288 |
A japán gazdasági szervezetek | 288 |
A szervezetek ható erők a modern világban | 290 |
A szakértelmiségek | 292 |
Információs technológia | 294 |
A szervezetek fizikai környezete | 294 |
Felügyelet és fegyelem a szervezetekben | 296 |
Felügyelet | 297 |
Fegyelem | 298 |
Karcerszervezetek | 299 |
A karcerszervezetek fejlődése | 300 |
Nem bürokratikus szervezetek: az önsegélyező csoportok | 301 |
Az önsegélyező csoportok sajátosságai | 301 |
Záró megjegyzés | 302 |
Összefoglalás | 302 |
Alapfogalmak | 304 |
Fontos kifejezések | 304 |
További irodalom | 304 |
Politika, kormányzat és az állam | 307 |
Az államok jellemzői | 308 |
A politikai apparátus | 308 |
Terület | 309 |
A jogrendszer és a kényszer alkalmazása | 309 |
Modern államok | 309 |
Meghatározások | 309 |
Állampolgári jogok | 310 |
Politikai pártok és szavazás a nyugati országokban | 312 |
Pártrendszerek | 312 |
Szavazás és osztály-hovatartozás | 313 |
Pártok és szavazás Nagy-Britanniában | 314 |
Pártpolitika: széttörik-e az öntőforma a XX. század végén? | 349 |
Az állami túlterheltség és a legitimációs válság elmélete | 320 |
A nők részvétele a politikában | 321 |
Választói magatartás és politikai attitűdök | 323 |
Nők a politikai szervezetekben | 324 |
Nem intémzényesült politikai cselekvés | 325 |
Demokrácia | 326 |
A demokrácia típusai | 327 |
A demokrácia univerzális vonzereje és a monarchiák alkonya | 328 |
Demokratikus elitizmus és a pluralista elméletek | 328 |
Demokratikus elitizmus | 330 |
Pluralista elméletek | 331 |
Az elméletek bírálatai és értékelése | 333 |
Ki uralkodik? | 333 |
A "belső kör" az Egyesült Államokban | 334 |
Elitek Nagy-Britanniában | 335 |
Értékelés | 335 |
Poltika a nemzetközi színtéren | 337 |
A nacionalizmus és a modern állam | 338 |
Az Európai Közösség és Európa megváltozott térképe | 342 |
Európa új térképe | 343 |
Összefoglalás | 343 |
Alapfogalmak | 343 |
Fontos kifejezések | 345 |
További irodalom | 346 |
A háború és a hadsereg | 346 |
Hadviselés a múltban | 347 |
Ókori társadalmak | 348 |
Hadviselés Európában és a gyarmatokon | 351 |
A háború és az agresszió | 352 |
A katonai szervezetek típusai | 353 |
A modern hadsereg jellemzői | 355 |
A brit hadsereg | 357 |
A nők és a háború | 358 |
Női mozgalmak a háború ellen | 358 |
A hadsereg, a politika és a társadalom | 360 |
A hadsereg uralma és befolyása | 361 |
A harmadik világ fegyveres erői | 366 |
A katonai uralom típusai | 366 |
A terrorizmus és a gerillamozgalmak | 366 |
A világ katonai kiadásai és a fegyverek | 368 |
A fegyverkereskedelem | 369 |
A fegyverkezési verseny | 370 |
A "csillagok háborúja" és ami utána következett | 370 |
Jelenlegi fejlemények: a proliferáció kérdések | 370 |
Háborúmentes világ? | 371 |
Összefoglalás | 372 |
Alapfogalmak | 373 |
Fontos kifejezések | 373 |
További irodalom | 373 |
Társadalmi intézmények | |
Rokonság, házasság és család | 377 |
Rokonság | 378 |
Kláncsoportok | 378 |
Családi kapcsolatok | 379 |
Monogámia és poligámia | 380 |
A család és a házasság az európai történelemben | 381 |
A családi élet fejlődése | 382 |
A változások eredete | 383 |
A családtípusok változási világrendszere | 383 |
A változás iránya | 383 |
Család és házasság Nagy-Birtanniában | 384 |
Általános jellemzők | 385 |
Fejlődési irányok | 385 |
A családra és a házasságra ható tényezők napjainkban | 386 |
Válás és szétköltözés Nyugaton | 387 |
A válások számának növekedése | 389 |
A válás folyamata | 389 |
A válás és a gyerekek | 390 |
Egyszülős háztartások | 390 |
Az újraházasodás és a mostohaszülők problémái | 393 |
Az újraházasodás | 394 |
Mostohacsaládok | 394 |
Megrontás | 395 |
Magyarázatok | 397 |
Erőszak a családban | 399 |
A házasság és a család alternatívái | 400 |
Kommunák | 401 |
Együttélés | 401 |
Homoszexuális családok | 402 |
Egyedülállók | 402 |
A család hanyatlása? | 403 |
Összefoglalás | 403 |
Alapfogalmak | 404 |
Fontos kifejezések | 404 |
További irodalom | 405 |
Oktatás, kommunikáció és média | 405 |
Az írni-olvasni tudás és az iskoláztatás kezdeti fejlődése | 407 |
Az iskolarendszer fejlődése az Egyesült Királyságban | 408 |
A modern rendszer eredete | 409 |
Magániskolák | 409 |
Az iparosodott világ iskolarendszereinek összehasonlítása | 411 |
A felsőoktatás | 411 |
Nemzetközi összehasonlítások | 412 |
A brit rendszer | 412 |
Az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenségek | 412 |
Coleman vizsgálata az amerikai oktatási rendszerben megfigyelhető egyenlőtlenségekről | 412 |
Újabb kutatások | 412 |
Az iskoláztatás elméletei | 415 |
Az intelligencia és a társadalmi egyenlőtlenség | 416 |
A nemi hovatartozás és az oktatási rendszer | 418 |
Oktatás és írni-olvasás tudás a harmadik világban | 421 |
A kommunikáció és a média | 423 |
A tömegkommunikáció | 424 |
Az újságok fejlődése | 425 |
A televízió hatása | 426 |
A televízió mint társadalmi magatartásformák közvetítője | 426 |
Összegzés | 428 |
Összefoglalás | 430 |
Alapfogalmak | 432 |
Fontos kifejezések | 433 |
További irodalmak | 433 |
A vallás | 435 |
A vallás (és mágia) meghatározása | 437 |
Mi nem tekinthető vallásnak? | 437 |
Mi a vallás? | 438 |
A vallás válfajai | 439 |
A totemizmus és az animizmus | 439 |
A judaizmus, a kereszténység és az iszlám | 440 |
A Távol-Kelet vallásai | 441 |
A vallás elméletei | 442 |
Marx és a vallás | 442 |
Durkheim és a vallási rituálé | 443 |
Weber és a világvallások | 445 |
Értékelés | 446 |
A vallási szervezetek típusai | 447 |
Weber és Troeltsch: egyházak és szekták | 448 |
Becker: felekezetek és kultuszok | 448 |
Értékelés | 448 |
A nemi hovatartozás és a vallás | 449 |
Vallási képzetek | 449 |
A nők a vallási szervezetekben | 450 |
A millenáris mozgalmak | 451 |
Joachim követői | 452 |
A szellemtánc | 452 |
A millenáris mozgalmak jellege | 453 |
Napjaink vallási fejleményei: az iszlám forradalom | 453 |
Az iszlám hit fejlődése | 454 |
Az iszlám és a Nyugat | 455 |
Vallás az Egyesült Királyságban | 457 |
Vallás az Egyesült Államokban | 457 |
Vallási sokszínűség | 458 |
Keresztény fundamentalizmus | 458 |
A szekularizáció problémája | 459 |
Összegző értékelés | 460 |
Összefoglalás | 463 |
Alapfogalmak | 463 |
Fontos kifejezések | 464 |
További irodalom | 464 |
A munka és a gazdasági élet | 465 |
A munkamegosztás | 466 |
A primer, a szekunder és a tercier szektor | 467 |
Ipari munkamegosztás: a taylorizmus és a fordizmus | 467 |
A fordizmus és ami utána következik | 470 |
A posztfordizmus és a rugalmas termelés | 470 |
Ipari demokrácia | 473 |
A részvénytársaságok és a részvénytársaságok hatalma | 474 |
A részvénytársasági kapitalizmus típusai | 475 |
A szakszervezetek és a munkaügyi konfliktusok | 476 |
A szakszervezetek kialakulása | 477 |
Miért vannak szakszervezetek? | 477 |
Újabb fejlemények | 477 |
A sztrájk | 479 |
A munkanélküliség, a női munka és az informális gazdaság | 480 |
A munkanélküliség | 482 |
Állásban és állás nélkül | 483 |
A nők és a munka | 485 |
Az informális gazdaság | 487 |
A munka jövője | 489 |
Összefoglalás | 490 |
Alapfogalmak | 492 |
Fontos kifejezések | 493 |
További irodalom | 493 |
Társadalmi változás a modern világban | |
A társadalmi élet globalizálódása | 493 |
A harmadik világ társadalmai | 499 |
A nemzetek kialakulása | 500 |
A gyarmatosítás gazdasági követelményei | 500 |
A gazdag és szegény országok közötti távolság növekedése | 500 |
Az első és a harmadik világ közötti kapcsolatok | 503 |
Az élelmiszer-termelés és a világméretű éhezés | 503 |
Az élelmiszer-termelés és a környezeti ökológia | 504 |
Elméleti perspektívák | 507 |
Az imperializmus | 507 |
A függőségi elmélet | 508 |
A világrendszer-elmélet | 508 |
Az elméletek kritikai értékelése | 509 |
A transznacionális részvénytársaságok | 510 |
A transznacionális részvénytársaságok típusai | 510 |
A transznacionális részvénytársaságok növekedése | 511 |
Nemzetközi gazdasági integráció | 512 |
Egy példa: az autóipar | 513 |
Új fejlemények | 513 |
Nem állami szereplők | 514 |
Az Egyesült Nemzetek Szervezete | 515 |
Más nemzetközi szervezetek | 516 |
Kereskedelmi hálózatok | 517 |
A globális környezetet fenyegető veszélyek | 517 |
Veszélyforrások | 518 |
Szociológiai kérdés-e a környezet problémája? | 519 |
A média globalizálódása | 520 |
Hírek | 521 |
A mozi, a televízió, a reklám, és az elektronikus távközlés | 521 |
Médiaimperializmus | 522 |
Összegzés | 523 |
Összefoglalás | 525 |
Alapfogalmak | 525 |
Fontos kifejezések | 527 |
További irodalom | 527 |
A modern urbanizmus | 527 |
A tradicionális város | 527 |
A modern urbanizmus jellegzetességei | 528 |
A modern városok fejlődése: tudat és kultúra | 529 |
Az urbanizmus elméletei | 530 |
A chicagói iskola | 531 |
Az urbanizmus és a mesterséges környezet | 533 |
A nyugati városfejlődés háború utáni mintái | 537 |
Az urbanizmus az Egyesült Államokban | 538 |
Az urbanizmus Nagy-Britanniában | 540 |
Az urbanizmus és a nemzetközi tényezők | 541 |
A globális város | 545 |
A harmadik világ urbanizációja | 546 |
Delhi | 547 |
Mexikóváros | 548 |
Várható jövőbeni fejlemények | 549 |
Összefoglalás | 550 |
Alapfogalmak | 550 |
Fontos kifejezések | 551 |
További irodalom | 551 |
Népesedés, egészség és elöregedés | 552 |
A világ népességének növekedése | 553 |
Népesedéstudomány: a demográfia | 554 |
Alapvető demográfiai fogalmak | 555 |
A népességváltozás dinamikája | 557 |
Malthusianizmus | 557 |
Népességnövekedés a harmadik világban | 558 |
A demográfiai átmenet | 559 |
A harmadik világ valószínű kilátásai | 559 |
Népesedés az Egyesült Királyságban | 560 |
Egészség és betegség | 561 |
A betegségek kezelése a múltban | 562 |
A modern orvostudomány kialakulása | 563 |
A harmadik világ | 563 |
Egészség és betegség a fejlett országokban | 565 |
Az egészség és a globális környezet | 568 |
Az életkor és az elöregedés Nyugaton | 569 |
Demográfiai trendek | 569 |
Mi az "öregkor"? | 570 |
A nyugdíjba vonulás | 570 |
Az öregedés fizikai hatásai | 572 |
A jövő | 573 |
Összefoglalás | 574 |
Alapfogalmak | 574 |
Fontos kifejezések | 575 |
További irodalom | 575 |
Forradalmak és társadalmi mozgalmak | 575 |
A forradalom meghatározása | 577 |
Forradalmak a XX. században | 578 |
Az orosz forradalom | 579 |
A kínai forradalom | 579 |
Forradalomelméletek | 581 |
Marx elmélete | 582 |
Chalmers Johnson: a forradalom mint "az egyensúly hiánya" | 583 |
James Davies: miért következnek be a forradalmak? | 584 |
Charles Tilly tiltakozási elmélete | 585 |
A forradalom következményei | 586 |
Rövid távú következmények | 588 |
Kína és India összehasonlítása | 588 |
1989: a kelet-európai forradalmak | 589 |
Mozgalmak és átmenetek | 590 |
A változás eredete és jellege | 592 |
Zavargások, tömegek, és a kollektív cselekvés egyéb formái | 593 |
Le Bon elmélete a tömegcselekvésről | 594 |
A tömegcselekvések racionális mozzanatai | 595 |
Társadalmi mozgalmak | 595 |
Meghatározás | 597 |
A társadalmi mozgalmak osztályozása | 597 |
A társadalmi mozgalmak elméletei | 598 |
Összefoglalás | 598 |
Alapfogalmak | 599 |
Fontos kifejezések | 602 |
További irodalom | 602 |
A társadalmi változás - múlt, jelen és jövő | 602 |
A változás meghatározása | 602 |
A társadalmi változás elméletei | 605 |
Evolúciós elméletek | 606 |
A történelmi materializmus | 607 |
Az elméletek korlátai: a változás Weber értelmezésében | 607 |
A változásra ható tényezők | 610 |
A fizikai környezet | 611 |
A politikai szervezet | 612 |
Kulturális tényezők | 612 |
A változás egy-egy szakaszának elemzése | 612 |
Változások a közelmúltban | 613 |
Gazdasági hatások | 613 |
Politikai hatások | 614 |
Kulturális hatások | 614 |
A jelenleg zajló változási folyamat és a jövőbeli kilátások | 615 |
Posztindusztriális társadalom felé? | 615 |
A posztmodernitás és a "történelem vége" | 616 |
A kapitalizmus, a szocializmus és a demokrácia | 616 |
A társadalmi változás: pillantás a jövőbe | 616 |
Összefoglalás | 618 |
Alapfogalmak | 619 |
Fontosabb kifejezések | 622 |
További irodalom | 622 |
Módszerek és elméletek a szociológiában | |
A szociológiai munka: kutatási módszerek | 623 |
A kutatási stratégia | 623 |
A kutatási probléma | 623 |
A korábbi kutatási eredmények áttekintése | 625 |
A kutatási probléma pontos körülhatárolása | 628 |
A kutatási terv kidolgozása | 628 |
A kutatás elvégzése | 629 |
Az eredmények értelmezése | 629 |
A kutatási eredmények közlése | 628 |
A teljes folyamat | 630 |
Általános metodológia | 631 |
Az okság és a korreláció | 631 |
Kutatási módszerek | 631 |
A terepmunka | 635 |
Felmérések | 635 |
A dokumentumkutatás | 637 |
Kísérletek | 637 |
Egyéb módszerek | 641 |
A háromszögelés | 644 |
A kutatás etikai problémái: a kérdezett visszakérdez | 647 |
A közlés problémái: Wallis tapasztalata | 648 |
A szociológia hatása | 650 |
Összefoglalás | 651 |
Alapfogalmak | 651 |
Fontos kifejezések | 652 |
További irodalom | 652 |
A szociológiai elmélet fejlődése | 653 |
A kezdetek | 655 |
Auguste Comte | 656 |
Émile Durkheim | 656 |
Karl Marx | 656 |
Max Weber | 657 |
Későbbi fejlemények | 658 |
Mai irányzatok | 660 |
A funkcionalizmus | 660 |
A strukturalizmus | 660 |
A szimbolikus interakcionizmus | 661 |
A marxizmus | 664 |
Elméleti dilemmák | 665 |
Struktúra és cselekvés | 666 |
Konszenzus és konfliktus | 667 |
A modern világ kialakulása | 669 |
A nemek problémája | 670 |
Elméletek | 672 |
Egy példa: a protestáns etika | 673 |
Elméleti gondolkodás a szociológiában | 674 |
Összefoglalás | 676 |
Alapfogalmak | 676 |
Fontos kifejezések | 677 |
További irodalom | 677 |
Függelék | |
Hogyan használjuk a könyvtárakat | 681 |
Általános szociológiai információforrások | 682 |
Szociológiai folyóiratok | 682 |
Kutatómunka szakdolgozathoz vagy hosszabb tanulmányhoz | 683 |
További keresés | 685 |
Alapfogalmak jegyzéke | 695 |
Fontosabb kifejezések jegyzéke | 719 |
Irodalom | 719 |
Név- és tárgymutató | 749 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.