Bevezető | 5 |
A kommunista termelési mód és a gazdasági törvények | 13 |
A termelőerők és a termelési viszonyok | 14 |
A termelőerők | 14 |
A termelési viszonyok | 19 |
Az össznépi tulajdon - a kommunista termelési viszonyok alapja | 28 |
A szocializmus gazdasági törvényei: tagadásuk, elismerésük és osztályzásuk | 31 |
"Egyes nagyokosok szerint a szocializmusban nincsenek gazdasági törvények" | 33 |
A gazdasági törvények osztályozása | 37 |
A szocializmus gazdasági alaptörvénye | 41 |
A gazdasági törvények lényegéről és működésük jellegéről | 46 |
Mik a gazdasági törvények? | 46 |
A törvények működése: tudatosan "vagy" ösztönösen | 49 |
Léteznek-e nem működő gazdasági törvények? | 54 |
A gazdasági törvények felismerése és felhasználásuk mechanizmusa | 58 |
A "szubjektív" és a "tudatos" azonosításának helytelensége | 58 |
A törvények tudományos megismeréséről | 65 |
A törvények felhasználásának mechanizmusa | 69 |
A szocialista termelés irányítása és szabályozása | 75 |
A szocialista termelés irányítása | 75 |
Az irányítás adminisztratív és gazdasági módszerei | 85 |
A KGST-országok gazdaságirányítási rendszereiről | 90 |
A szocialista termelés szabályozója | 102 |
Véleménykülönbség a szabályozó körül | 102 |
A szabályozó: a tervszerűség "vagy" az érték | 104 |
Mi a termelés szabályozója? | 109 |
A gazdasági törvények rendszere - a szocialista termelés szabályozója | 114 |
Tervszerűség, arányosság és tervezés | 119 |
Tervszerűség és arányosság | 120 |
Sajátos viszony-e avagy a termelési viszonyok mozgásformája a tervszerűség? | 120 |
Általános vagy specifikus törvény az arányos fejlődés törvénye? | 126 |
Az egyenes és közvetett gazdasági kapcsolatokról | 131 |
A tervszerű fejlődés törvényének felhasználása | 138 |
Tervszerűség és tervezés | 138 |
A szovhozok, kolhozok: tervszerűség és "teljes szabadság" | 154 |
A terv és a piac "összehangolásáról" | 166 |
A tervszerűség törvényének felhasználása a KGST-tagállamokban | 169 |
Árutermelés és értéktörvény a szocializmusban | 174 |
Árutermelés és értéktörvény a szocializmusban - a nézetek dialektikája | 175 |
"Áru - nem áru, pénz - nem pénz" | 175 |
Az értéktörvény "megszűnése" | 180 |
Az értéktörvény "átalakulása", korlátozása, az áru- és pénzviszonyok elismerése | 186 |
A marxizmus-leninizmus klasszikusai az árutermelés sorsáról | 192 |
Marx és Engels az árutermelés megszűnésének elkerülhetetlenségéről és feltételeiről | 193 |
Lenin: elosztás, termékcsere és adásvétel | 198 |
A marxizmus klasszikusainak "hibáiról" és az örökségükhöz való alkotó viszonyról | 208 |
Az árutermelés és az értéktörvény sajátosságai a szocializmusban | 213 |
Árutermelés "vagy" áruk termelése | 213 |
Árutermelés... áruk nélkül | 215 |
Az értéktörvény és megjelenési formái | 221 |
Nem sémákat kell kiagyalni, hogy megmagyarázzuk, miért marad fenn az árutermelés a szocializmusban | 225 |
Az árutermelés megkülönböztető jegyei a szocialista társadalomban | 235 |
Szocializmus "vagy" árutermelés | 239 |
Miért kell visszatérni? | 240 |
A szocializmus lényege: árujellegű "vagy" nem árujellegű | 247 |
Áruk... árutermelés nélkül | 254 |
És újra: áru, de mégsem áru, pénz, de mégsem pénz | 258 |
Az árutermelés elhalásának feltételei és módjai | 266 |
A tevékenységcsere naturális és áruformájának összefüggése | 266 |
Mi váltja fel az árutermelést? | 271 |
Áttérés a társadalmi munka közvetlen számbavételére és elosztására | 283 |
Az áru felváltása a termékkel, amely nem a piacon keresztül kerül társadalmi fogyasztásra | 287 |
Az árképzés tökéletesítése és az önálló elszámolási viszonyok fejlesztése | 297 |
Az értéktörvény. Az árképzési rendszer tökéletesítése | 297 |
Árak: a látszat és a valóság | 297 |
A termelői és a felvásárlási árak tökéletesítése | 302 |
Az árak és a "láncreakció" | 307 |
Az árképzés tökéletesítése a KGST-országokban | 313 |
Az önálló elszámolás és a gazdasági törvények komplex felhasználása | 321 |
Az önálló elszámolás a szocialista gazdálkodás módszere | 321 |
Az önálló elszámolás elveinek tökéletesítése | 327 |
Önálló elszámolás a mezőgazdasági vállalatoknál | 339 |
Az önálló elszámolási viszonyok fejlesztése "vertikálisan" és a tudományos intézényeknél | 342 |
Önálló elszámolás és anyagi ösztönzés a KGST-országokban | 349 |
A szocializmus politikai gazdaságtana tudományos rendszerének fejlődése | 358 |
A "legerősebb módszertani korlát" leküzdése | 361 |
A politikai gazdaságtan "elhalása" | 361 |
Ami megadta a lökést a "kimondhatatlanul ostoba módszertani vakság" megszűnéséhez | 367 |
A szocializmus politikai gazdaságtana oktatásának tudományos tökéletesítése | 372 |
A "jótékonykodástól" a tudományos rendszerig | 372 |
A gazdaságtudományok és a politikai gazdaságtan | 381 |
Új vagy tökéletesebb struktúra? | 384 |
Jegyzetek | 395 |
Névmutató | 431 |