Jogbölcselet, jogszociológia, jogelmélet | 11 |
A jogbölcselet | 13 |
A jogszociológia | 19 |
Az általános jogtan | 23 |
A marxista-leninista jogelmélet tárgyának kialakulása | 29 |
A marxista-leniniste jogelmélet tárgyának új elemei | 48 |
A pozitív jog és a marxista-leninista jogelmélet | 56 |
Összegezés | 62 |
Marx és a "modern" marxista jogelmélet | 65 |
A marxista jogelmélettel foglalkozó különböző nyugati irányok | 65 |
"Keleti" és "nyugati" marxista jogelmélet? | 66 |
Az állam és a jog elhalásának kérdése | 71 |
Az elidegenedés és a jog | 79 |
Új tartalom - új fogalomrendszer | 85 |
Régi és új kérdések a szocialista jogelméletben | 91 |
A jog "örök" problémái és a jogi formalizmus | 91 |
Jogalkotás, jogértelmezés és jogalkalmazás | 97 |
A jogforrások kérdése a szocialista jogban | 110 |
Értékek, igazságszolgáltatási elvek és jogi alapelvek | 116 |
Ellentmondások a különböző társadalmi rendszerek joga között | 125 |
Antinómia és ellentmondás. A jog alapvető társadalmi ellentmondásai | 125 |
A jogi antinómiát illető különböző felfogások | 127 |
A különböző társadalmi rendszerek joga közötti ellentmondások alapja | 129 |
Az összehasonlító jogi módszer elégtelensége | 130 |
A különböző társadalmi rendszerek jogának egymáshoz való viszonya | 133 |
A jogalkotás és a jogalkalmazás, a jogszabály és a jogeset ellentmondása | 135 |
A szocialista társadalom és a szocialista jog közötti új ellentmondás | 138 |
Befejezés | 140 |
A "dolog természete" és a szocialista jogelmélet | 141 |
A polgári álláspontok | 142 |
A szocialista jogelméletet ért bírálatok | 147 |
A jog lényege | 149 |
A jogintézmények lényege | 152 |
A jogismerési kötelesség mai szerepe | 156 |
A jogismerés problémájának különböző megközelítése | 156 |
A jogismerés elvi kérdései | 159 |
A jogismerési kötelesség a magyar jogban | 168 |
A szocialista jog és a jogismerési kötelesség | 173 |
Jogtudomány és békés együttélés | 183 |
A békés együttélés adta lehetőségek a jogtudományban | 183 |
A különböző jogrendszerek megismerésének módszerei | 186 |
A jogrendszerek csoportosítása | 189 |
A demokrácia együttes védelme | 192 |
Az együttműködés módja | 194 |
Az összehasonlító jog Magyarországon | 196 |
Az összehasonlítás eszméjének megjelenése | 197 |
A haladás és a nemzeti gondolat ütközése | 201 |
Pozitivizmus és összehasonlító jog | 207 |
A jogösszehasonlítás az irredentizmus szolgálatában | 211 |
A szocialista felfogás kibontakozása | 214 |
A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga | 219 |
A Tanácsköztársaság államának jellege | 219 |
Az új állam funkciói | 225 |
A régi államapparátus szétzúzása | 229 |
Az új jog sajátosságai | 233 |
Régi jog - új jog | 236 |
A szovjet példa jelentősége | 239 |
Nemzeti jog és szocialista jogfejlődés | 241 |
A haladó és a "nemzeti" ütközése a múltban | 243 |
Az új joghoz vezető átmenet | 247 |
A szocialista jogfejlődés általános és sajátos vonásai | 253 |
Jogi gondolkodásunk szocialista átalakulása | 258 |
Mit értünk jogi gondolkodáson? | 258 |
A jogi forma társadalmi meghatározottsága | 260 |
Jogi vitáink tanulságai | 262 |
A jogelmélet és a tételes jogtudományok viszonya | 265 |
Jogtudomány és jogi gondolkodás | 268 |
Elmélet és gyakorlat | 270 |
Pártosság a jogi gondolkodásban | 273 |
Népi demokratikus jogfejlődésünk fő vonásai | 277 |
Átalakulás és forradalmi változás | 277 |
A régi jog meghaladása | 280 |
Új jogalkotásunk szakaszai | 282 |
A stabilitás és a változtatás igénye | 285 |
A jogforrások szerkezetének változása | 287 |
Új feladatok | 289 |
A szocialista demokrácia és a jog | 291 |
Állami és lényegi demokrácia | 291 |
Az állampolgári jogok | 293 |
A jogok általános és egyedi érvényesülése | 294 |
Egyedi biztosítékok és társadlami gyakorlat | 298 |
Végső következtetések | 300 |
Demokrácia és felelősség | 301 |
Társadalmi és jogi felelősség | 301 |
Objektív és szubjektív felelősség | 302 |
A jogi felelősség formái | 303 |
A felelősség "eloszlása" | 305 |
A kockázatvállalás | 309 |
A kollektív felelőssg | 311 |
Tanulságok | 313 |
Név- és tárgymutató | 315 |