Szociális párbeszéd az Európai Unióban

Tartalom

Bevezetés 7
1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - a nemzetközi szintű szociális párbeszéd kezdetei 13
1.1. A nemzetközi szintű munkaügyi szabályozás kezdetei 13
1.2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet létrejötte, struktúrája és döntéshozatali mechanizmusa 17
1.3. A nemzetközi munkaügyi egyezmények alkalmazásának elősegítése 20
1.4. A szociális párbeszéd szempontjából legfontosabb nemzetközi munkaügyi egyezmények és ajánlások 28
1.5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az Európai Unió együttműködése a szociális ügyek területén 32
2. Az integráció és a szociális párbeszéd elmélete és fogalmai 37
2.1. Az integráció és a szociális párbeszéd elméleti értelmezése 37
2.1.1. Integráció-elméletek és az Európai Unió szociális párbeszéde 38
2.1.1.1. Az első integráció-elméletek 39
2.1.1.2. Neofunkcionalizmus 42
2.1.1.3. Kormányközi elmélet 46
2.1.1.4. A többszintű kormányzás (multilevel governance) elmélete 49
2.1.1.5. Az intézményelvű megközelítés 53
2.1.2. Az EU szintű szociális párbeszéd értelmezése a pluralizmus-, illetve korporatizmus-elméletek szempontjából 55
2.1.2.1. A pluralizmus 56
2.1.2.2. A neokorporatizmus 60
2.2. Alapfogalmak: demokratikus deficit és a szubszidiaritás 68
2.2.1. Demokratikus deficit 68
2.2.2. Szubszidiaritás 69
3. A szociális párbeszéd intézményei és szerepe az Európai Unióban 73
3.1. A közösségi szintű szociális párbeszéd háttere 74
3.1.1. A közösségi szintű szociális és társadalmi párbeszéd fogalmának különbségei 74
3.1.2. A közösségi szintű szociális párbeszéd történeti háttere 76
3.2. Az európai szociális párbeszéd fejlődésének szakaszai 79
3.2.1. A konzultáció 80
3.2.1.1. Tanácsadó Bizottságok (Advisory Committees) 81
3.2.1.2. Közös Bizottságok (Joint Committees) 83
3.2.1.3. Informális munkacsoportok 85
3.2.1.4. Az európai szintű konzultáció jelentősége 85
3.2.2. A közös politikaformálás és megvalósítás (concertation) 86
3.2.2.1. A közös politikaformálás és megvalósítás (concertation) értékelése 89
3.2.3. Autonóm párbeszéd 89
3.2.3.1. Az autonóm párbeszéd értékelése 94
3.2.4. Tárgyalások és megállapodások 95
3.2.4.1. A tárgyalások és megállapodások rendszere a Maastrichti Szerződés Szociális Jegyzőkönyve, illetve az Amszterdami Szerződés szerint 98
3.2.4.2. A tárgyalások és megállapodások rendszerének jelentősége 100
3.2.5. A közösségi szintű szociális párbeszéd továbbfejlesztésének kérdései 103
3.3. Az európai szociális partnerek csúcsszervezetei 105
3.3.1. Az európai ágazati szakszervezetek, illetve az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 107
3.3.2. Az európai munkaadói szervezetek, illetve az Európai Munkaadói Szövetség (UNICE) 111
3.3.3. Az Állami Vállaltok Európai Központja (CEEP) 114
4. A közösségi szintű szociális párbeszéd a gyakorlatban: az Európai Üzemi Tanácsok Irányelv 117
4.1. Az Európai Üzemi Tanácsok Irányelv háttere 118
4.2. Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv vitája
a tárgyalások és megállapodások rendszerében 122
4.3. Az Európai Üzemi Tanácsokról (EÜT) szóló irányelv tartalma és gyakorlati hatásai 125
4.4. Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv tárgyalások és megállapodások rendszerében lefolytatott vitájának jelentősége 128
5. Következtetések 133
5.1. Az integrációelméletek magyarázata a közösségi szintű szociális párbeszéd rendszerének kialakulására 135
5.2. A pluralizmus- és a korporatizmus-elméletek magyarázata a közösségi szintű szociális párbeszéd rendszerének kialakulására 139
MELLÉKLET
A TANÁCS 1994 szeptember 22-i 94/45/ek irányelve 143
IRODALOMJEGYZÉK 165
TÁRGYMUTATÓ 181

Témakörök