kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 461 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-388-344-X |
A szociális jog által szabályozott életviszonyok köre, a társadalombiztosítás és egyéb szociális intézmények fogalma | 9 |
A szociális ellátási rendszer néhány jellegzetes vonása, fogalmának meghatározása | 10 |
A szociális ellátások társadalmi rendeltetése | 10 |
A megélhetési zavarok megjelenési formáinak változása a különféle történelmi korszakokban | 11 |
A megélhetési zavarok elhárításának lehetséges színterei | 14 |
Az állam fellépése a szociális ellátási rendszerek megszervezése színterén | 19 |
Az állami fellépés szükségessége | 20 |
Az állami nagyrendszerek kialakulását, jellegét befolyásoló fontosabb tényezők | 23 |
Az állam által működtetett szociális ellátási rendszerek fő típusai. A társadasombiztosítás és sz egyéb szociális ellátások fogalmának meghatározása | 31 |
Az állam által működtetett szociális ellátó rendszerek kialakulása, fejlődésük főbb állomásai | 45 |
Az állam által megszervezett szociális ellátási rendszerek klasszikus példája: a bismarcki társadalombiztosítási rendszer | 46 |
A szovjet szociális ellátási rendszer kialakulása és jellemzői | 49 |
A fejlődés újabb állomása: az amerikai "Social Security Act" megjelenése | 51 |
Az első segélyezési típusú átfogó szociális ellátási rendsze: az új-zélandi modell | 53 |
Egy új általános teória: a Beverdge-terv | 55 |
A svéd jóléti állam kialakulása és jellemzői | 58 |
A szociális ellátási rendszerek fejlődésének fő tendenciái a II. világháborút követő időszakban | 60 |
A magyar állami szociális védelem első intézményeinek megjelenése, a magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulásának és fejlődésének főbb állomásai | 63 |
Az állami fellépés kezdetei | 63 |
A társadalombiztosítási rendsze kialakulása és rövid története 1945-ig | 66 |
Előzmények | 66 |
A betegségi biztosítás kialakulása és változásai az I. világháborúig | 69 |
Egy rövid epizód: a Tanácsköztársaság társasalombiztosítási intézkedései | 73 |
A betegségi és baleseti biztosítás reformja a két világháború között: az 1927. évi XXI. tc. | 74 |
Az öregségi és rokkantsági biztosítás | 77 |
A családi pótlék kialakulása | 79 |
Társadalombiztosítási rendszerünk néhány jellemző vonása 1945 előtt | 80 |
A társadalombiztosítási rendszer II. világháború utáni fejlődésének vázlata | 82 |
A rekonstrukció évei és a társadalombiztosítás fejlődése a fordulat évéig | 82 |
A társadalombiztosítási rendszer átalakulása a fordulat évétől az 1956--os forradalomig | 86 |
A fejlődés fő irányai 1957 után | 89 |
A társadalombiztosítási jog alapelvei és elhatárolása más jogágaktól | 99 |
A társadalombiztosítási jogviszonyok néhány sajátos vonása | 99 |
A társadalombiztosítási jog alapelvei | 107 |
A társadalombiztosítási jog elhatárolása más jogágaktól | 111 |
A védett személyek köre és a társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét, valamint igazgatását végző szervek | 121 |
A védett személyek köre | 121 |
A társadalom széles köre számára védelmet ígérő intézmények szabályozási megoldásai | 122 |
A meghatározott társadalmi csoportokat, kategóriákat védelem alá vonó szelektív stuktúrák | 124 |
A védett személyek köre a magyar társadalombiztosítási rendszerben | 127 |
A társadalombiztosítási irányítását, felügyeletét és igazgatását végző szervek | 156 |
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyelete és igazgatási szerveinek irányítása | 156 |
A munkáltatói kifizetőhelyek | 160 |
A társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások finanszírozása | 163 |
Elméleti alapkérdések | 163 |
A szociális intézmények finanszírozásának néhány alapösszefüggése | 164 |
Finanszírozási alaptípusok | 165 |
A biztosítási típusú rendszerek (jövedelmekhez igazodó) hozzájárulásai meghatározásának alapvető kérdései | 169 |
Az adóból történő finanszírozás néhány aspektusa | 171 |
Finanszírozástechnikai kérdések: a biztosítási rendszerek felépítésének lehetséges változatai | 173 |
A magyar társadalombiztosítási rendszer finanszírozásának forrásai | 178 |
Áttekintés | 178 |
A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék | 179 |
Egyes ellátásokra vonatkozó speciális szabályok | 181 |
A biztosított által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék | 182 |
A magánnyugdíjrendszer keretei között fizetendő tagdíj | 185 |
A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége | 186 |
A biztosított társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége | 186 |
Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége | 187 |
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozók baleseti járuléka | 188 |
Az egészségügyi hozzájárulás | 188 |
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén irányadó speciális szabályok | 192 |
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak | 193 |
A járulékfizetési kötelezettség teljesítése | 193 |
A munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete | 195 |
A segélyezési típusú intémények finanszírozása | 198 |
A társadalombiztosítási jogviszony tárgy: a társadalombiztosítási ellátások és a munkáltatót terhelő főbb kötelezettségek | 201 |
A munkavállalói jogviszony tárgy: a társadalombiztosítási ellátás fogalmi és fajai | 201 |
Az ellátások fajai | 202 |
A munkáltatói jogviszony tárgya: a munkáltatót terhelő főbb kötelezettségek | 208 |
A társadalombiztosítási jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei | 209 |
A társadalombiztosítási ellátások jogi természete | 209 |
Az ellátásokra való jogosultság feltételei | 210 |
Az ellátások mértéke | 222 |
Az ellátások mértékét befolyásoló tényezők a jogosultság megállapításakor | 222 |
Az ellátások reálértékének megőrzése | 224 |
A társadalombiztosítási jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése | 225 |
A munkavállaló társadalombiztosítási jogviszony dinamikája | 225 |
A munkáltatói társadalmbiztosítási jogviszonya dinamikája | 228 |
Felelősség és jogorvoslat | 229 |
Felelősség a társadalombiztosítási (és a családtámogatási) ellátások körében | 229 |
A jogalap nélkül igénybe vett ellátás visszafizetésének kötelezettsége | 230 |
A foglalkoztató megtérítési kötelezettség a mások által jogalap nélkül felvett ellátásokért | 231 |
A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége az általa okozott üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén | 232 |
A megtérítés mértéke | 233 |
A követelés érvényesítése | 234 |
Az igényérvényesítési haráridők | 234 |
Mérséklés, elengedés | 235 |
Jogorvoslat | 236 |
Jogorvoslat a közigazgatási eljárási szakban | 237 |
A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata | 240 |
A nemzetközi szociális jog alapkérdései | 243 |
Bevezetés | 243 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minimumstandardot meghatározó tevékenysége | 247 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet lérejötte | 247 |
A Szervezet fejlődésének fő szakaszai | 248 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szervezeti felépítése és működése | 250 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szevezet normái | 252 |
Az egyezmények és ajánlások végrehajtásának ellenőrzési mechanizmusa | 252 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fontosabb szociális normái | 254 |
A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezmény (1952) | 255 |
A Nemzeti Munkaügyi Szervezet ún. harmadik generációs minimumstandardjai | 263 |
Az Európa Tanács szociális standardokat megállapító normái | 270 |
Az Európai Szociális Karta (Torino, 1961) | 271 |
A Szociális Biztonság Európai Kódexe és ennek protokollja (1964) | 278 |
A felülvizsgált Európai Kódex a szociális biztonságról (1990) | 282 |
Az Európa Tanács által elfogadott egyéb szociális normák | 286 |
Kétoldalú szociálpolitikai egyezmények és egyéb szociálpolitikai megállapodások | 288 |
Magyarország jelenleg hatályos szociálpolitikai egyezményei és megállapodásai | 289 |
Az egyezmények néhány jellegzetes vonása | 290 |
Az Európai Unió szociális joga | 295 |
A szociális jogok megjelenése és fejlődése az Európai Közösségben | 296 |
A kezdetek | 296 |
Az 1972-es párizsi csúcstalálkozó és az első szociális akcióprogram | 300 |
A Közösségi Charta és a Maastrichti Szerződés | 303 |
Az Amszterdami Szerződés (1997) | 308 |
A Közösségi szociális jog néhány alapvető vonása | 311 |
Az európai közösségi szociális jog fogalma, tárgya | 311 |
Közösségi hatáskörök a szociális jog szabályozásában | 312 |
Az európai szociális jog intézényi alapjai - rövid áttekintés | 314 |
A szociális jog koordinációja az Európai Unióban | 321 |
Bevezetés | 321 |
A szociális jogi koordináció közösségi jogi alapjai | 322 |
A koordináció hatálya | 324 |
A szociális jogi koordináció fő feladatai és alapelvei | 330 |
Az egyes szociális biztonsági ágazatokra vonatkozó előírások | 335 |
Az áttelepült (vagy vándor-) munkavállalók társadalombiztosításával foglalkozó igazgatási bizottság | 344 |
Reformelgondolások és javaslatok a koordináció hatékonyabbá és egyszerűbbé tételére | 345 |
Hamonizációs törekvések | 347 |
Függelék | 351 |
Az Európai Szociális Karta | 353 |
A Munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Charta | 377 |
Az Európai Unió Tanácsa 1408/71 sz. rendelete a munkavállalókra és az egyéni vállalkozókra, valamint családtagjaikra vonatkozó társadalombiztosítási rendszerekről | 385 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.