| A szociális jog által szabályozott életviszonyok köre, a társadalombiztosítás és egyéb szociális intézmények fogalma | 9 |
| A szociális ellátási rendszer néhány jellegzetes vonása, fogalmának meghatározása | 10 |
| A szociális ellátások társadalmi rendeltetése | 10 |
| A megélhetési zavarok megjelenési formáinak változása a különféle történelmi korszakokban | 11 |
| A megélhetési zavarok elhárításának lehetséges színterei | 14 |
| Az állam fellépése a szociális ellátási rendszerek megszervezése színterén | 19 |
| Az állami fellépés szükségessége | 20 |
| Az állami nagyrendszerek kialakulását, jellegét befolyásoló fontosabb tényezők | 23 |
| Az állam által működtetett szociális ellátási rendszerek fő típusai. A társadasombiztosítás és sz egyéb szociális ellátások fogalmának meghatározása | 31 |
| Az állam által működtetett szociális ellátó rendszerek kialakulása, fejlődésük főbb állomásai | 45 |
| Az állam által megszervezett szociális ellátási rendszerek klasszikus példája: a bismarcki társadalombiztosítási rendszer | 46 |
| A szovjet szociális ellátási rendszer kialakulása és jellemzői | 49 |
| A fejlődés újabb állomása: az amerikai "Social Security Act" megjelenése | 51 |
| Az első segélyezési típusú átfogó szociális ellátási rendsze: az új-zélandi modell | 53 |
| Egy új általános teória: a Beverdge-terv | 55 |
| A svéd jóléti állam kialakulása és jellemzői | 58 |
| A szociális ellátási rendszerek fejlődésének fő tendenciái a II. világháborút követő időszakban | 60 |
| A magyar állami szociális védelem első intézményeinek megjelenése, a magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulásának és fejlődésének főbb állomásai | 63 |
| Az állami fellépés kezdetei | 63 |
| A társadalombiztosítási rendsze kialakulása és rövid története 1945-ig | 66 |
| Előzmények | 66 |
| A betegségi biztosítás kialakulása és változásai az I. világháborúig | 69 |
| Egy rövid epizód: a Tanácsköztársaság társasalombiztosítási intézkedései | 73 |
| A betegségi és baleseti biztosítás reformja a két világháború között: az 1927. évi XXI. tc. | 74 |
| Az öregségi és rokkantsági biztosítás | 77 |
| A családi pótlék kialakulása | 79 |
| Társadalombiztosítási rendszerünk néhány jellemző vonása 1945 előtt | 80 |
| A társadalombiztosítási rendszer II. világháború utáni fejlődésének vázlata | 82 |
| A rekonstrukció évei és a társadalombiztosítás fejlődése a fordulat évéig | 82 |
| A társadalombiztosítási rendszer átalakulása a fordulat évétől az 1956--os forradalomig | 86 |
| A fejlődés fő irányai 1957 után | 89 |
| A társadalombiztosítási jog alapelvei és elhatárolása más jogágaktól | 99 |
| A társadalombiztosítási jogviszonyok néhány sajátos vonása | 99 |
| A társadalombiztosítási jog alapelvei | 107 |
| A társadalombiztosítási jog elhatárolása más jogágaktól | 111 |
| A védett személyek köre és a társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét, valamint igazgatását végző szervek | 121 |
| A védett személyek köre | 121 |
| A társadalom széles köre számára védelmet ígérő intézmények szabályozási megoldásai | 122 |
| A meghatározott társadalmi csoportokat, kategóriákat védelem alá vonó szelektív stuktúrák | 124 |
| A védett személyek köre a magyar társadalombiztosítási rendszerben | 127 |
| A társadalombiztosítási irányítását, felügyeletét és igazgatását végző szervek | 156 |
| A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyelete és igazgatási szerveinek irányítása | 156 |
| A munkáltatói kifizetőhelyek | 160 |
| A társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások finanszírozása | 163 |
| Elméleti alapkérdések | 163 |
| A szociális intézmények finanszírozásának néhány alapösszefüggése | 164 |
| Finanszírozási alaptípusok | 165 |
| A biztosítási típusú rendszerek (jövedelmekhez igazodó) hozzájárulásai meghatározásának alapvető kérdései | 169 |
| Az adóból történő finanszírozás néhány aspektusa | 171 |
| Finanszírozástechnikai kérdések: a biztosítási rendszerek felépítésének lehetséges változatai | 173 |
| A magyar társadalombiztosítási rendszer finanszírozásának forrásai | 178 |
| Áttekintés | 178 |
| A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék | 179 |
| Egyes ellátásokra vonatkozó speciális szabályok | 181 |
| A biztosított által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék | 182 |
| A magánnyugdíjrendszer keretei között fizetendő tagdíj | 185 |
| A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége | 186 |
| A biztosított társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége | 186 |
| Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége | 187 |
| A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozók baleseti járuléka | 188 |
| Az egészségügyi hozzájárulás | 188 |
| Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén irányadó speciális szabályok | 192 |
| A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak | 193 |
| A járulékfizetési kötelezettség teljesítése | 193 |
| A munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete | 195 |
| A segélyezési típusú intémények finanszírozása | 198 |
| A társadalombiztosítási jogviszony tárgy: a társadalombiztosítási ellátások és a munkáltatót terhelő főbb kötelezettségek | 201 |
| A munkavállalói jogviszony tárgy: a társadalombiztosítási ellátás fogalmi és fajai | 201 |
| Az ellátások fajai | 202 |
| A munkáltatói jogviszony tárgya: a munkáltatót terhelő főbb kötelezettségek | 208 |
| A társadalombiztosítási jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei | 209 |
| A társadalombiztosítási ellátások jogi természete | 209 |
| Az ellátásokra való jogosultság feltételei | 210 |
| Az ellátások mértéke | 222 |
| Az ellátások mértékét befolyásoló tényezők a jogosultság megállapításakor | 222 |
| Az ellátások reálértékének megőrzése | 224 |
| A társadalombiztosítási jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése | 225 |
| A munkavállaló társadalombiztosítási jogviszony dinamikája | 225 |
| A munkáltatói társadalmbiztosítási jogviszonya dinamikája | 228 |
| Felelősség és jogorvoslat | 229 |
| Felelősség a társadalombiztosítási (és a családtámogatási) ellátások körében | 229 |
| A jogalap nélkül igénybe vett ellátás visszafizetésének kötelezettsége | 230 |
| A foglalkoztató megtérítési kötelezettség a mások által jogalap nélkül felvett ellátásokért | 231 |
| A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége az általa okozott üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén | 232 |
| A megtérítés mértéke | 233 |
| A követelés érvényesítése | 234 |
| Az igényérvényesítési haráridők | 234 |
| Mérséklés, elengedés | 235 |
| Jogorvoslat | 236 |
| Jogorvoslat a közigazgatási eljárási szakban | 237 |
| A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata | 240 |
| A nemzetközi szociális jog alapkérdései | 243 |
| Bevezetés | 243 |
| A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minimumstandardot meghatározó tevékenysége | 247 |
| A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet lérejötte | 247 |
| A Szervezet fejlődésének fő szakaszai | 248 |
| A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szervezeti felépítése és működése | 250 |
| A Nemzetközi Munkaügyi Szevezet normái | 252 |
| Az egyezmények és ajánlások végrehajtásának ellenőrzési mechanizmusa | 252 |
| A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fontosabb szociális normái | 254 |
| A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezmény (1952) | 255 |
| A Nemzeti Munkaügyi Szervezet ún. harmadik generációs minimumstandardjai | 263 |
| Az Európa Tanács szociális standardokat megállapító normái | 270 |
| Az Európai Szociális Karta (Torino, 1961) | 271 |
| A Szociális Biztonság Európai Kódexe és ennek protokollja (1964) | 278 |
| A felülvizsgált Európai Kódex a szociális biztonságról (1990) | 282 |
| Az Európa Tanács által elfogadott egyéb szociális normák | 286 |
| Kétoldalú szociálpolitikai egyezmények és egyéb szociálpolitikai megállapodások | 288 |
| Magyarország jelenleg hatályos szociálpolitikai egyezményei és megállapodásai | 289 |
| Az egyezmények néhány jellegzetes vonása | 290 |
| Az Európai Unió szociális joga | 295 |
| A szociális jogok megjelenése és fejlődése az Európai Közösségben | 296 |
| A kezdetek | 296 |
| Az 1972-es párizsi csúcstalálkozó és az első szociális akcióprogram | 300 |
| A Közösségi Charta és a Maastrichti Szerződés | 303 |
| Az Amszterdami Szerződés (1997) | 308 |
| A Közösségi szociális jog néhány alapvető vonása | 311 |
| Az európai közösségi szociális jog fogalma, tárgya | 311 |
| Közösségi hatáskörök a szociális jog szabályozásában | 312 |
| Az európai szociális jog intézényi alapjai - rövid áttekintés | 314 |
| A szociális jog koordinációja az Európai Unióban | 321 |
| Bevezetés | 321 |
| A szociális jogi koordináció közösségi jogi alapjai | 322 |
| A koordináció hatálya | 324 |
| A szociális jogi koordináció fő feladatai és alapelvei | 330 |
| Az egyes szociális biztonsági ágazatokra vonatkozó előírások | 335 |
| Az áttelepült (vagy vándor-) munkavállalók társadalombiztosításával foglalkozó igazgatási bizottság | 344 |
| Reformelgondolások és javaslatok a koordináció hatékonyabbá és egyszerűbbé tételére | 345 |
| Hamonizációs törekvések | 347 |
| Függelék | 351 |
| Az Európai Szociális Karta | 353 |
| A Munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Charta | 377 |
| Az Európai Unió Tanácsa 1408/71 sz. rendelete a munkavállalókra és az egyéni vállalkozókra, valamint családtagjaikra vonatkozó társadalombiztosítási rendszerekről | 385 |
Folytatás Microsoft-tal