Szobrászat/Színek

Előszó

Hans Joachim Albrechtre azon publikációit olvasva lettem figyelmes, melyekben kortárs festőművészek különböző színelméleteiről értekezik behatóan és világosan. Írásai Robert Delunay-ról, Josef Albersről és Richard Paul Lohseről időközben elérték a széles publikumot is. Hans Hinterreiterről készült könyvében meggyőzően mutatja be a művész szoros kötődéseit Wilhelm Ostwald színelméletéhez. Ezenkívül van még számos kisebb terjedelmű írása is, pl. Ellsworth Kelly-ről, vagy Frank Badurról.
Nagy érdeklődést keltett "A szín a jelen szobrászatban" című tanulmánya, mely 1980-ban a zürichi Manesse Kiadónál jelent meg, és amelyet Hans Joachim Albrect az Albert Knoepflinek szentelt ünnepi kiadvány számára készített. E tanulmánya, melyben az alapvető felismeréseket a plasztikai alkotások szélesebb skálájára alkalmazza, lehetővé teszi számára, hogy felismerhetővé váljon: az író maga is gyakorló szobrászművész.
A jellegzeteset megragadni - ez az érthetőség. Albrecht plasztikai műveiben ez a tétel közvetlenül mutatkozik meg a ritmikusság által megjelenített testiség összefogott formáiban. Szerkezeteit számos tanulmányrajt előzi meg, valamint különböző modelleken szervezi és próbálja ki őket. A speciális anyagszín, vagy éppen a többszínűség által a kész mű a komplexitásnak új síkját, úgymond új dimenzióját éri el. Hans Heinz Holz "Színes profilok" című tanulmánya ezzel a kérdéssel igen alaposan foglalkozik.
A szobrok, melyeket e könyvből megismerhetünk, nem dúskálnak a színekben. Nagy fegyelemmel és óvatossággal bánik velük. Általuk alig felismerhető, hogy ez a szobrászat többet tud a színekről, mint a legtöbb festő. Vissza