Szó, kép, zene

Tartalom

Szájhagyomány és irodalom: kapcsolat vagy ellentét? 9
1. Két tudományág viszonya 9
2. Egyszerű formák nyoma az irodalomban 11
3. Élőszó és írás 15
4. Tétova végkövetkeztetés 22
A művészetek tudományközi kutatása 25
Az értelmezés történetisége 48
1. Előadás és értelmezés 48
2. Az egyetlen hiteles értelmezés ábrándja 50
3. A „mű" változó megítélése 53
4. A „mű" azonossága 55
5. Történeti hitelesség és helyi hagyományok 62
6. Előadás és írott értelmezés 66
7. Az értékek állandósága 79
8. Az értékek változékonysága 85
9. Hatástörténet 96
10. A mű talányossága és önazonossága 112
11. A szöveg hitelessége 116
12. A fordítás 121
Nem hallott dallamok és nem látott festmények:
társművészetek a romantikus szépprózában 155
1. Említés és használat 155
2. Ut musica poesis 156
3. Elképzelt műalkotások 159
4. „Valódi" festmények I63
5. „Valódi" és „képzeletbeli"; vonal és szín 166
6. Építészet: a műit romantikus értelmezése 171
Nemzeti kultúra és világszínvonal: feszültség vagy összhang 177
Önértelmezés és regényelmélet 197
Az értelmezés fordulatai 215
1. Allegorikus történet 215
2. Lélektani esettörténet 219
3. Kortörténet 224
4. Az értelmezés allegóriája 226
Zene és szöveg három huszadik századi dalműben 236
1. Pelléas et Mélisande 237
2. A kékszakállú herceg vára 252
3. The Turn of the Screw 262
Újítás az irodalomban és a zenében 281
A hagyomány újszerűsége: Ezra Pound és a zene 302
1. Művészetköziség 302
2. A költészet zeneisége 305
3. Szöveg és zene 307
4. Hagyomány 312
Hatástörténet és érték(elés) 319
1. Kicsúfolás és álomjáték 320
2. Öntükrözés 326
3. Művészet és szórakoztatóipar 330
4. Újrafölfedezés 337
Képjegyzék 345

Témakörök