Szlovák tükörben

Előszó

A szlovák és a magyar irodalom évszázadokon keresztül a közös közép-európai társadalmi és kulturális közegben fejlődött. Így jellegzetes nemzeti sajátosságaik mellett több közös vonásuk is van, és az idők folyamán számos kapcsolat és összefüggés alakult ki köztük. E kapcsolatrendszer alakulására, erősödésére vagy gyengülésére jelentős mértékben hatott a két nemzet kölcsönös viszonya. Azonban az ellentétek kiéleződése és az érintkezések beszűkülése idején is mindkét oldalon akadtak a kultúra területén tevékenykedő személyek: írók, műfordítók, irodalomtörténészek, kritikusok, akik a szlovák és a magyar nép kölcsönös megértésének és közeledésének ügyét szolgálták a kulturális kapcsolatok ápolása és az irodalmi értékek cseréje útján. Ennek gazdag hagyománya van a szlovák-magyar irodalmi érintkezések történetében.
Említést érdemel például Andrej Slákovic szlovák romantikus költő és Gáspár Imre magyar író barátsága. Az utóbbi több szlovák verset fordított le magyarra, hogy hozzáférhetővé tegye őket a magyar olvasók számára. A kiváló szlovakista, Sziklay László egész életművét a szlovák irodalom és a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásának szentelte. E kötet tanulmányai adalékokat szolgáltatnak a magyar irodalom szlovák fogadtatásának történetéhez, és néhány olyan írót és műfordítót mutatnak be, akik hozzájárultak a magyar irodalom meghonosításához a szlovák irodalmi kultúrában. Az elmúlt fél évszázadban a szlovák hungarológia irodalomtudományi ága a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok nem egy tényét és vonatkozását már feltárta és értékelte. Azonban kezdeteitől napjainkig nagy az aránytalanság a feldolgozásra váró kultúrtörténeti és irodalomtörténeti anyag gazdagsága és a vele foglalkozó kutatók csekély létszáma között. Mint önálló tudományág csak a XX. század húszas éveinek második felében alakult meg. Megalapítója Pavel Bújnák (1882-1933) nyelvész és irodalomtörténész volt, aki 1925- től a prágai Károly Egyetemen, majd 1931-től korai haláláig a pozsonyi Komensky Egyetemen adott elő finnugor nyelvészetet és magyar irodalmat. Bújnák főleg Arany János költészetével és szlovák visszhangjával foglalkozott. Vissza