Szlavóniai (kórógyi) szótár III. (töredék)

Előszó

A szótár III. kötete befejezésének alkalmából szeretnék köszönetet mondani Bencze Sándor kórógyi születésű adati tisztviselőnek, aki lelkes, odaadó és nem kis türelmet kívánó munkával átrágta magát a III. kötet anyagán is, és értékes, hasznos megjegyzéseivel segítette azt a törekvést, hogy a szótár pontosabb képét adja Szlavónia, közelebbről Kórógy nyelvének. Ősei csodálatos zengésű, régi ízeket, színeket őrző nyelvéhez való ragaszkodása, megbecsülése, szeretete példamutató. Ez vezérelte az anyag átnézése közben is.
Hasonlóképpen köszönettel tartozom Molnár Csikós Lászlónak, a Hungarológiai Intézet gyakornokának azért a gondos munkáért, mellyel az összevetések ellenőrzését végezte.
Itt köszönöm meg ismételten Szlavónia, Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu népének azt a megértő támogatást, jóakaratú segítséget, amellyel gyűjtőmunkámat s ezzel a szótár elkészültét lehetővé tette.
Nem teljes a szótár, jól tudom, sok-sok szó hiányzik még, nem is lehet teljes, ahhoz anyanyelvjárásként kellene beszélnem a nyelvjárást, én azonban csak betolakodó vagyok, noha már a lassan több évtizedes ismeretség után úgy megyek Szlavóniába, mintha haza mennék. Szótáramban segítőkész idős és fiatal adatközlőimmel megpróbáltuk összegyűjteni, regisztrálni a régit, de a feltörekvő újat is, mozgásában ábrázolva a nyelvjárás szóanyagát.
Köszönettel tartozom a Tartományi Tudományügyi Érdekközösségnek az anyagi támogatásért, hasonlóképpen a Hungarológiai Intézetnek és a Forum Kiadóvállalat munkaközösségének a kiadásért. Vissza

Fülszöveg

Sajátos nyelvi szigetet alkot annak a négy szlavóniai magyar falunak (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu) alig négyezer főnyi magyarsága, amelynek nyelvét Dr. Penavin Olga egyetemi tanár immár több mint két évtizede tanulmányozza. E nagyszabású kutatómunka eredménye a szlavóniai (kórógyi) szótár, amelynek első kötetét 1968-ban tette közzé a szerző, ezt 1975-ben követte a második kötet (K-P), most pedig a mű befejező részét (R -ZS) tesszük az olvasó asztalára.
Feldolgozó és rendszerező munkája során szerzőnk szem előtt tartotta a magyar nyelvtudomány, különösen pedig a népnyelvi kutatás és a lexikográfia legújabb eredményeit és bevált gyakorlatát. Ennek megfelelően arra törekedett, hogy a szlavóniai (főképp kórógyi) népnyelv egész szókincsét összegyűjtse és feldolgozza, mivel „csak így lehet az illető tájnyelv szókészletére, meglevő, illetve meg nem levő fogalmaira fényt deríteni. Így kiderül, milyen formában, alakváltozatban élnek a közszavak, melyek hiányoznak, a gazdasági, társadalmi változások kifejezésére milyen új szavak, milyen másutt nem található idegen, más nyelvből átvett szavak jelentkeznek, melyek a saját táj szavak akár jelentésben, akár alakban, melyeket nem szótáraztak még, melyekhez fűződik néprajzi vagy egyéb érdekesség".
Éppen ezért nemcsak a nyelvtudomány, de a néprajz iránt érdeklődő tudósok és olvasók megkülönböztetett figyelmére is joggal tart számot Dr. Penavin Olga műve, a szlavóniai (kórógyi) tájszótár három kötete. Vissza