Szláv igeaspektus

Tartalom

ELSŐ RÉSZ (Krékits József)
Bevezetés................................................................9
Kérdésfeltevés............................................ 9
Az aspektualitásról..........................................10
Az aspektusok és az akcióminőségek kölcsönös összefüggése.................11
A perfektív igék invariáns jelentése................................13
A szláv igék klasszifikációjának kérdéséről............................23
A rezultativitás kérdéséhez a szláv igékben............................32
Az ellentétes jelentésekről........................................37
A potenciális és az aktuális jelentés a szláv igékben..........................39
Kezdő igék..............................................43
A tulajdonképpeni kezdő, illetve ingresszív akcióminőségű igék...............43
A 3a- és B3- igekötős kétarcú kezdő igék..............................46
Az ambivalens -igekötős kezdő igék..............................50
Metszéspontok a kezdő és a szemelfaktív igék lexikai és grammatikai jelentéseiben........................................... . 54
A - igekötős motív igék jelentései................................62
Grammatikai jelentésváltozások a kezdő igékben........................65
Finitív igék .................................................72
Ellentétes nézetek összeütközése a finitív igék jelentésének értelmezésében........72
A finitív igék prototipikus jelentése................................74
A finitív igék alapjelentése és konnotációja............................76
Metszéspontok a finitív és a perduratív igék jelentésében....................79
Az OT- igekötős finitív igék augmentatív-finitív mellékjelentése................80
Az OT- igekötős finitív igék rezultatív-finitív mellékjelentése..................82
Grammatikai jelentésváltozások a finitív igékben........................87
Delimitatív igék..............................................92
A delimitatív igék alap-és prototipikus jelentése.........................92
A - igekötős delimitatív igék attenuatív mellékjelentése...................96
A delimitatív igék konnotációja. ..................................97
Metszéspontok a delimitatív és az augmentatív igék jelentésében..............99
A szemléleti aktáns előtérbe kerülése a delimitatív igék jelentésében.............104
Grammatikai jelentésváltozások a delimitatív igékben.....................106
Perduratív igék...............................................112
A perduratív igék alap- és prototipikus jelentése.........................112
A perduratív igék konnotációja ..................................115
Metszéspontok a delimitatív és a perduratív igék jelentésében.................117
A szemléleti aktáns előtérbe kerülése a perduratív igék jelentésében.............121
Grammatikai jelentésváltozások a perduratív akcióminőségű igékben............121
Perfektív akcióminőségek.........................................124
Kvantitatív-terminatív akcióminőségek..............................124
Specifikus rezultatív-terminatív igék...............................129
A temporatív-terminatív igékből képzett gyakorító igék.......................131
Az Első rész összefoglalása ........................................142
A cselekvésmódok összefüggése..................................142
A cselekvésmódok oppozíciói....................................148
Metszéspontok az akcióminőségek lexikai jelentéseiben....................148
Metszéspontok a temporatív-terminatív, a kvantitatív-terminatív és a specifikus rezultatív-terminatív igék grammatikai jelentéseiben....................150
Zárszó.................................................154
MÁSODIK RÉSZ (Jászay László)
Az aspektus kategóriája a szláv nyelvekben..............................159
A szláv aspektus általános jellemzése...............................159
Funkcionális különbségek a szláv aspektuson belül.......................164
Különbségek a befejezett igével alkotott kapcsolatokban.................165
Különbségek az aspektus használatában ismétlődő cselekvés kifejezésekor......166
Különbségek az aspektus használatában általános tényközlő jelentésben........169
Különbségek narratív funkcióban...............................172
Az aspektusviszonyok morfológiája az oroszban...........................176
Az aspektuspárok elsődlegesen morfológiai szempontból.....................176
Bevezető megjegyzések....................................176
A folyamatos ige perfektivációja...............................179
A befejezett ige imperfektivációja...............................185
Háromtagú korrelációk.......................................188
Azonos képzési folyamatban létrejött változatok......................188
Imperfektív igék a két különböző aspektusképző folyamat eredményeként
(az aspektushármasok)...................................189
A páros igék képzésének és lexikai azonosságának összefüggése..................191
Az aspektuspár fogalma.......................................191
Az aspektuspárok hierarchiája funkcionális alapon.......................194
A szemléleti viszony mezőszerkezetben...........................198
Aspektuspár képzése - szóképzés vagy szóalakképzés?..................211
A szemlélet és az ige jelentésének kapcsolata.............................218
Az aspektuspárok szemantikai típusai...............................218
A kérdés történetéről......................................218
Az aspektuspárok javasolt szemantikai típusai.......................221
A lexikai jelentés szerepe a grammatikalizálódott szemlélet kifejezésében..........231
Az aspektus és a lexikai jelentés kapcsolatának szintjei..................231
Használati korlátozások a folyamatos szemlélet némely jelentésében..........234
Az aspektuskorrelációk funkcionális sajátosságai...........................253
A folyamatos-befejezett aspektusbeli viszony oppozíciós típusai...............253
Bevezető megjegyzések....................................253
Az aspektusok erős oppozíciója................................255
Az aspektusok triviális oppozíciója..............................260
Az aspektusok gyenge oppozíciója, a perfektívum és az imperfektívum konkurenciája........................................263
Az erős és gyenge oppozíció tagadáskor...........................275
A szemléleti oppozíció jellege az invariáns jelentések szintjén..............278
Szintagmatikai korlátozások az aspektusban........................280
Két imperfektívum egy aspektushármasban...........................282
Bevezető megjegyzések....................................282
Tárgyas imperfektívumok az aspektushármas részeként.................285
Inchoatív imperfektív változatok az aspektushármasban.................293
Kettős aspektusú igék........................................299
Általános jellemzésük.....................................299
A kettős aspektusú igék prefixációja.............................301
A kettős aspektusú igék szuffixális imperfektivációja...................306
A levonható következtetések.................................313
Általános összegzés a Második rész alapján..............................316

Témakörök