"Szivárványhíd Pannonhalma és Debrecen között"

Előszó

II. János Pál pápa találkozása 1991. augusztus 18-án a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak képviselőivel ökumenikus istentisztelet keretében olyan egyháztörténeti esemény, amelynek mélyen el kell gondolkoztatnia mind a protestáns, mind a római katolikus keresztyéneket hazánkban. A második világháború után évtizedeken át a felszínen inkább az udvarias és hűvös távolságtartás, mint a közeledés és a párbeszéd volt a jellemző. Közben azonban megalakult az Egyházak Világtanácsa 1948-ban Amszterdamban, amely az ökumenikus gondolkodás hatalmas előretörését jelentette és létrejött a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965), amelynek célját XXIII. János pápa egy szimbolikus mozdulattal úgy jellemezte, hogy kitárta a vatikáni palota egyik ablakát. Valóban nyitás volt ez a zsinat a mai világ és a különböző egyháztestekben élő keresztyén hívők felé. Az Egyházak Világtanácsa gyűlésein megfigyelőként jelen vannak a római katolikus megfigyelők, mint ahogyan a II. Vatikáni Zsinatra meghívást kapott az evangéliumi egyházak sok jeles képviselője is. Megegyezünk abban, hogy az egység útja az imádságon és a párbeszéden keresztül vezet. A közös imádkozás ígéretesen megvalósulni látszik a néhány éve közösen tartott ökumenikus imaheteken. Bár a teológusok dolgozószobájában, folyóiratokban megindult egy mély áramlás a lényeges kérdésekről szóló párbeszéd felé, de az igazi dialógus, ahol mások hitét megbecsülve, a magunkét vallva "az igazságot követve szeretetben" közeledünk egymáshoz, még várat magára. Meg vagyunk győződve, hogy ennek a termékeny párbeszédnek döntő indíttatást fog adni az ökumenikus istentisztelet, amely augusztus 18-án a debreceni református Nagytemplomban lezajlik.
Ez a kötet arra kíván rámutatni beszédes bizonyságokkal, hogy hazánkban a katolikus-protestáns, közelebbről a római katolikus-református párbeszédnek szép múltja van (azért írunk "római katolikus" jelzőt, mert a mi evangéliumi hitünk is igényt tart a katolicitásra, hiszen az ókeresztény ökumenikus katolikus hitvallásokon alapul). Nem hoztunk dokumentumokat abból az időből, amikor a szabadelvűség folytán mindkét felekezetben nem Jézus Krisztus, hanem a "természeti teológia" volt a találkozási pont. Vissza