Bevezetés. Az élet és a tudomány | 3 |
Az emberiség örökös harcza | |
A tudomány haladásához kötött reményeink | |
Nem mondott csődöt a tudomány | |
Csak bizonyos faju tudomány és civilisatió teszi majd boldogabbá az embereket | |
Az a cultura, mely az ismeretek gyarapítása mellett az érzelmek nemesítését elhanyagolja - nem igazi cultura | |
Igazi műveltség | |
Az életfilosofia mint tudomány még nincs megalkotva | |
Ennek akadályai | |
Az életfilosofia forrásai | 22 |
Mindenki consultál magának valami életfilosofiát | |
Az életfilosofia fogalma | |
Az életfilosofiának tanait csaknem az összes tudományokból kell meríteni | |
Forrásai: a psychologia és ezzel összefüggőleg a biologia, physiologia, experimentalis és tömegpsychologia, az axiologia (értéktan), ethika, sociologia, paedagogia, természetbölcselet és természettudományok, egészségtan, vallás, politika, a történelem bölcselete, élettapasztalatok és közmondások, mindezekből levont következtetések | |
Az élet vizsgálata | 37 |
Az élet legcardinálisabb tulajdonsága az önkifejtés, önérvényesülés, az ősöktől örökölt tulajdonságok kibontakozása | |
A testi és lelki átöröklés | |
Az öröklés tanulságai | |
Az egyéniség kifejlése és érvényesülése | |
A korlátlan individualismus lehetetlensége | |
Az egyéniség alkotó elemeinek vizsgálata: a kéj keresése, a kín kerülése | |
Nem lehet az embereket ugyanegy dologgal egyformán boldogítani | |
Az élvezetek értékelése | |
A legértékesebb élvezetek | |
Az élet czéljáról való nézetek | 57 |
Az élet czéljának keresése | |
Negativ eredmények | |
Exner, a Buddhismus, Schopenhauer, E. Hartmann pessimismusa | |
Positiv eredmények: a czél az egyén boldogulása (eudaimonismus) | |
A czél az utilitarismus szerint: a köz java | |
Locke, Bentham, Comte, Stuart Mill, Haeckel, W. Ostwald, H. Maudsley, Münzer, W. Humboldt, Ch. Darwin, Paulsen, W. Wundt, H. Spencer nézetei | |
Idealistikus irányzatok: Plato, Kant, Wolf, Böhm Károly nézetei | |
Az élet czéljának kitüzése | 73 |
A legértékesebbnek keresése az emberi természet vizsgálata fonalán | |
Az emberi élet legcardinálisabb tulajdonságai az öröm keresése | |
Az öröm és szeretet mint az élet egyik eszménye | |
Az erkölcsi jó mint legmagasabb eszmény | |
Az igaz, igazság mint eszmény | |
A szép | |
A művészet szerepe | |
A zene hatása | |
Javítja-e a zene az erkölcsöket? | |
Az élet czéljának megállapítása és kitüzése | |
Az ösztön mint főmozgató | 94 |
A boldogulás módjának részleges vizsgálata | |
Egyéniségünk fő mozgató rugójának, az ösztönnek vizsgálata | |
Az ösztön meghatározása | |
Az ösztön nyilvánulása, módosulása, megzavarodása az állatvilágban | |
Fajai | |
Az élet, önfenntartási, tevékenységi, táplálkozási ösztön, az alvás, a nemi ösztön | |
Az ösztönök további vizsgálata | 109 |
A szerelem | |
Az ész és szív harcza | |
Mire hallgassunk szerelmünkben? | |
A házasság | |
Érzéki ösztöneink mértéktelenségbe kergetnek | |
Az egészség | |
A derült kedély | |
Az úgynevezett "amerikai új gondolatok" a derült kedélyről | |
A meg nem öregedés művészete | |
A hosszú élet | |
Magasabb lelki érzelmek. Az erkölcsi jó | 123 |
Magasabb lelki vágyaink és érzelmeink | |
A tudás vágya | |
Agyunk constructiója határokat szab | |
A legfontosabb tudnivalók | |
Spencer gondolatai | |
Az érzelem | |
A szeretet mint legfontosabb érzelem | |
A szeretet különféle fajai, gyermek-, szülői szeretet | |
Az erkölcsi érzelem | |
Az erkölcsiség lényege | |
Menger tévedései | |
A vallási érzelem | |
A hit és vallás missiója | |
A vallás és az életfilosofia | |
Az igaz és az igazságosság | 142 |
Az igaz és az igazságosság fogalma és szeretete | |
A tisztelet érzelme | |
Kötelességteljesítés, őszinteség, szerénység, a cultura és a munka szeretete | |
A magaviselet | |
A jóakarat, szolgálatkészség, figyelem | |
A gentlemenség | |
Gyulai Pál és Chesterfield gondolatai | |
Az ellentmondó természet | |
Az élet hazugságai | |
Költészet és életfilosofia | 156 |
Költészet és életfilosofia | |
A költő mint életfilosofia | |
Az egyéni költészet csalékony volta | |
A lyra, az epika és dráma az életfilosofia szolgálatában | |
Egy pár életigazság a nagy költők műveiből | |
Tanulságok | |
A művészet többi fajairól | |
A táncz mint fiziologiai, psychologiai szükséglete | |
A táncz fontossága egészségtani szempontból | |
Önző vágyaink. A becsvágy | 171 |
Önző vágyaink mint ösztöneink hatjásai | |
A hiúság, a becsvágy, az elismerés vágya | |
A becsület fogalma | |
Becsületünk nem attól függ, hogy mások mint vélekednek felőlünk | |
A párbaj mint esztelen, embertelen, igazságtalan és erkölcstelen intézmény | |
Becsvágyból származó csalódásaink és azok okai | |
Az érdem sorsa | |
Igaz-e, hogy a valódi érdemnek mindig a nem méltánylás a sorsa? | |
A stréberség | |
Önző vágyaink további vizsgálata | 190 |
Hír- és dicsőségvágy | |
Ennek eredete és értéke | |
Az igazi nagyság | |
A nemzetek boldogulása és az értékelés | |
Hatalom- és uralomvágy | |
Az egyéniség veleszületett tulajdonsága, mely szerint térben és időben kiterjeszkedni, érvényesülni akar | |
A pénzvágy | |
A meg nem vásárolható javak | |
A pénzvágy activ és passiv alakjai | |
A kapzsiság fajai | |
Egy milliomos tanácsai | |
Carnegie a milliomosok élvezeteiről | |
A vágy és a siker | 211 |
A társaság után való vágyódásunk | |
A gazdag és szegény egyéniségek társas hajlama | |
Schopenhauer a társaságról | |
A különféle társaságok hatása | |
Vágyaink további sorsa, a vágy és a siker viszonya | |
Megelégedésünk mint a siker és vágy viszonya | |
Ennek mathematikai formája | |
Tanulságok | |
Az indulat és hatásai | 220 |
Az indulat és hatásai | |
A félelem mint legpusztítóbb indulat | |
Az úgynevezett amerikai "új gondolatok" a félelemről | |
E gondolatok tévedései | |
A harag | |
A harag mint az önvédemi ösztön kifolyása | |
A harag okai, lefolyása, csillapítása | |
Védekezés a harag ellen | |
William James a harag csillapításáról | |
Az életfilosofia tanácsai | |
A gyűlölet különféle fajai és az életfilosofia | 235 |
A gyűlölet | |
A gyűlölet mint önvédelmi eszköz | |
A bűnnek gyűlölete | |
Az ellenség gyűlölete | |
A fajgyűlölet, nemzetiségi gyűlölet | |
Az anyanyelv szerepe és fontossága | |
A nemzeti büszkeség | |
A magyar nemzeti büszkeség | |
A magyar, az angol, német, franczia typus | |
A nemzetiségi gyűlölet antisocialis elemei | |
A vallási gyűlölet | |
A politikai és pártgyűlölet | |
A politikai élet fejletlen állapota | |
Ember- és világgyűlölet | |
Nőgyülőlet | |
Az akarat problemája | 260 |
A vágyakból fölépülő akarat | |
A motivumok harcza | |
Az akarat kötöttsége | |
Maudsley tana | |
A hipnosis és akaratunk | |
Gondolat és akaratszabadság | |
Az egyéni természet ereje | |
Álombeli akaratunk | |
Érzelmeink sem szabadok | |
A lelkiismeret | |
A felelősség kérdése | |
A felelősség psychologiai, ethikai és socialis szempontból | |
A felelősséget és büntethetőséget a köznek és az egyénnek védelme követeli | |
A büntetés czélja | |
A felettünk lebegő fatum | |
Socialismus és életfilosofia | 281 |
A socialismus és az életfilosofia | |
A socialismus programmja és az emberiség boldogítását czélzó ideál | |
Ezen ideák egy része a filosofia ideái is | |
A békés fejlődés előkészítésnek módjai | |
A kiegyenlítődés kérdése | |
Emerson tanai a kiegyenlítődésről | |
Igaz-e, hogy mindenkinek olyan a sorsa, a milyet megérdemel? | |
A socialiusmus törekvéseiből és tanaiból levonható életfilosofiai tanulságok | |
Az élet vége. Tanulságok | 297 |
A halál | |
Az egészséges szervezetet nem nyugtalanítja a halál gondolata | |
Az élet hossza | |
Nothanagel, Beardsley a halálról | |
Hosszú és munkás élet végén a halál gondolata szinte megnyugtató | |
Az öngyilkosság | |
Az öngyilkosság ethikai szempontból | |
Az élet értéke | |
Az élet humoros felfogása | |
A bölcs ember küzdelmei | |
A ki a köznek sokáig élhetett, annak emléke is soká fog élni közöttünk | |