Szír írók a steppe népeiről

Tartalom

ELŐSZÓ 13
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 15
1. A szír nevek átírása 15
2. Általános tájékoztató 16
II. BEVEZETÉS A SZÍRBŐL FORDÍTOTT KIVONATOKHOZ 28
1. A szír Nagy Sándor-legenda 28
[1. Pseudo-Kallisthenes] 28
[2. Pseudo-Ephraem] 33
[3. Serug-i Yacqub] 35
[4. Salamon basra-i püspök] 37
[5. Pseudo-Methodios] 38
2. Zakharias Rhetor mütilénei püspök Egyháztörténetének
szír nyelvű átdolgozása 47
[6. Pseudo-Zakharias Rhetor] 47
3. Kivonatok szír krónikákból 48
[7. Josue Stylita] 48
[8. Az ún. Edessai Krónika] 50
[9. Mesihá Zehá adiabeni egyháztörténete] 51
[10. Ázsiai János] 51
[11. Egyes históriák qlésástiqé, vagyis egyháztörténeti,
továbbá qosmostiqé, vagyis világtörténeti elbeszélései] 54
[12. Liber Chalipharum] 55
[13. Pseudo-Dionysios] 56
[14. A 846-ig jutó, névtelen szír krónika] 58
[15. Seert-i Krónika] 58
[16. Márí ibn Sulaymán] 59
[17. michael syrus]
[18. Gregorius Barhebraeus, a jakobiták primasanak szír krónikája] 66
[19. Gregorius Barhebraeus egyháztörténete] 68
4. Kivonatok szír hagiografikus művekből 69
[20. Szent Efrém életrajza] 69
[21. Ibériai Péter életrajza] 70
[22. Karká d-Bét Slöh vértanúinak története] 70
[23. Már Grigör vértanúságának története] 71
[24. Már Abá életrajza] 71
III. SZÍRBŐL FORDÍTOTT KIVONATOK 72
1. A szír Nagy Sándor-legenda 72
[1.] pseudo-kallisthenes 72
Továbbá: Ugyanannak az Alexandrosnak, Philippos fiának,
a makedóniainak hőstettei: hogyan vonult ki a világ végére
és vaskaput készíttetve hogyan zárta el az északi szelek elől,
hogy a hunok kivonulva az országokat foglyul ne ejtsék.
Alexandria királyainak levéltáraiban lévő írásokból 72
[2.] szent efrém szír egyházatyának és egyházi költőnek tulajdonított,
a világ végéről szóló verses beszédéből [pseudo-ephraem] 82
[3.] A serüú-i yacqüb-nak tulajdonított Nagy Sándorról szóló
verses beszédből 85
[4.] salamon basra-i püspök A méh könyve című munkájából 93
LIV Az Északon elzárt Góg és Magógról 93
[5.] A METHODios-nak tulajdonított kinyilatkoztatás VIII. fejezete
[pseudo-methodios] 94
2. zakharias rhetor mütilénei püspök Egyháztörténetének szír nyelvű átdolgozásából 9-7
[6.] A földrajzi függeléknek az Észak népeit tárgyaló része
[pseudo-zakharias rhetor] 97
3. Kivonatok szír krónikákból 103
[7.] Josue Stylita Az Edessában, Ámed-ben s egész Mezopotámiában
történt szerencsétlenségek krónikaszerű írásba foglalása
című munkájából 103
Qawád és Anastasios háborújának előzményei 104
A perzsa-római háború közvetlen előzményei 111
Qawád felvonulása a rómaiak ellen 112
[8.] Az ún. Edessai Krónikából 123
[9.] Mesíhá Zehá Adiabeni egyháztörténetéből 125
[ 10.] ázsiai János Egyháztörténetének harmadik részéből
[Joannes Ephesinos] 127
II. könyv 127
Harmincadik fejezet: Arról, hogy midőn a synoditák által támasztott üldözés alkalmával az ortodoxok egyházai felforgattattak, rövid idő múlva, azok az egyházak, amelyek a synoditák birtokában voltak, mintegy az Igazságosság ítélete folytán az egész Thrákiában levő egyházak oltárai egészen a falig felforgattattak, kifosztattak és elpusztultak 127
III. könyv 128
Huszonötödik fejezet. Arról, hogy Tiberios királyt, attól fogva, hogy kaisarrá lett, sok háború megpróbáltatásai fogták körül 128
VI. könyv 129
Hetedik elbeszélés. Arról a kétezer szép leányról, akik a király parancsára összeválogattattak, hogy a barbárok részére ajándék gyanánt küldessenek, valamint arról a bámulatos és siralmas dologról, amelyet e lányok keresztény buzgalmukban követte 129
Tizenkettedik elbeszélés. A római s a perzsa követekről,
akik mind a két birodalom részéről találkozót adtak egymásnak
a határvidéken, hogy megítéljék s egymás között kinyomozzák
mindazokat az okokat, amelyek miatt a harcok keletkeztek,
s akik kölcsönös szemrehányásokkal illették egymást 131
Huszonharmadik elbeszélés. Arról, hogy a baj elejétől fogva
miféle okokból keletkezett s a birodalmak között uralkodó béke
miért bomlott fel 133
Huszonnegyedik elbeszélés. Arról a csodálatos népről, amely ábárís néven neveztetik 135
Huszonötödik elbeszélés. Az esqlawianü (szlávok) nemzetéről
s a pusztításról, amelyet Thrákiában, a jólelkű Tiberios király
uralmának harmadik évében vittek véghez 137
Harmincadik elbeszélés. Az agpidis (gepidák) birodalmának
Sirmiön (nevű) nagy városáról, melyet az ábárís-ok vétkes
erőszakkal vettek el 138
Harmincegyedik elbeszélés. Narsés ajtcröápios elvonulásáról 138
Harminckettedik elbeszélés. Arról, hogy a végén, mivel a várva várt
események nem következtek be, Sirmiön városa a barbároknak
adatott át 139
Harmincharmadik elbeszélés. Sirmiön égéséről és arról, ami utána
történt 140
[11.] Egyes históriák qlésástiqé, vagyis egyháztörténeti, továbbá
qósmöstiqé, vagyis világtörténeti elbeszéléseiből, Hörmlzd bar
Kösráw halálától egészen a perzsák birodalmának végéig 140
[12.] A Kr. u. 724-ig érő szír vegyes krónikából [Liber Chalipharum/ 144
[13.] A Tellmahré-i Dionysios antiokhiai szír patriarcha neve alatt
közzétett krónika negyedik részéből [Pseudo-Dionysios] 147
[14.] A 846-ig jutó névtelen szír krónikából 151
[15.] A secert-i nesztoriánus krónikából 153
A római leányzók története 153
Yazdagird király története 154
Fairüz, a perzsák királya halálának története 155
Qabad perzsa király története 156
Damasf perzsa király története 157
[16.] Marí ibn sulaymány4 torony könyve című munkájából 157
[17.] Michael Syrus krónikájából 160
VIII. könyv 160
A VIII. könyv 3. fejezete II. Theodosios király idejéről 162
A VIII. könyv 5. fejezete az első, Ephesosban tartott zsinatról 163
A VIII. könyv 14. fejezete arról, ami Markianos élete végén történt 164
IX. könyv 164
XIX. könyv 1. fejezete Leon uralmának kezdetéről 164
XIX. könyv 6. fejezete a Zenon király uralma idejében
történtekről 165
A IX. könyv 7. fejezete Anasfas király idejéről, aki 27 esztendeig uralkodott 165
XIX. könyv 11. fejezete Anastas király életének végéről röviden 169
A IX. könyv 16. fejezete az ortodoxok üldözésének idejéről;
az edessai és antiokhiai áradásról 170
A IX. könyv 21. fejezete II. Justinianos uralmának elejéről 170
A IX. könyv 24. fejezete II. Justinianos koráról s a gyűlés után
történtekről 172
A IX. könyv 26. fejezete arról, ami II. Justinianos idejében
az egyházban történt 173
AIX. könyv 29. fejezete II. Justinianos király idejéről
és Róma pusztulásáról 173
A IX. könyv 33. fejezete Justinianos élete végéről, az általa épített
templomról, az ő korában talált vértanúk csontjairól s a többi
eretnekekről, akik ebben a korban léptek fel 173
X. könyv 174
A X. könyv 8. fejezete, amely tudtul adja, mi történt Justinos
8. évében a rómaiak s a perzsák között. A főpapokról 175
A X. könyv 9. fejezete a csapásokról, amelyek sirmiumi Jánost érték, utána magát Justinost, a hozzá hasonlókkal együtt, akik a hívőket üldözték, továbbá Isten haragjáról, amely az egész Jiolnxía-ra nehezedett 177
A X. könyv 10. fejezete a követről, akit Justinos a türqáyé népéhez (a törökökhöz) küldött, s a keresztény szüzekről, akiket a perzsák királya a (ürqayé királyának küldött ajándékba, s akik a folyóba vetették magukat 179
A X. könyv 12. fejezete, amely azokról az eseményekről számol be, amelyek akkor történtek, mikor Justinos betegségbe esett;
Tiberios kaisarról, a Róma kormányzójáról 180
A X. könyv 13. fejezete a Jakab és Pál veszekedése folytán,
alexandriai Péter által okozott botrányról 182
A X. könyv 15. fejezete Justinosról, akinek betegsége öt esztendőn
át súlyosra fordult, Tiberios megkoronázásáról s a botrányról,
amely Jakab s a Bét Ukkámin-ból való Pál révén az igazhitűek
egyházában egyre nagyobbodott 183
A X. könyv 16. fejezete Tiberios, a görögök első s a rómaiak
51. királyának uralma első idejéről. Kesrön, a perzsák királyának
haláláról és fia, Hörmizd. trónra lépéséről. Arról, hogyan
gondolkoztak az egyházi ügyekről ebben az időben 184
A X. könyv 18. fejezete Tiberios koráról s arról, ami a királyok s az egyházak között történt 185
A X. könyv 20. fejezete Tiberios halálának idejéről s a perzsákkal s a barbárokkal folytatott háborúkról 187
A X. könyv 21. fejezete Maurikianos (Maurikios), a görögök
második királya uralma kezdetének idejéről 189
A X. könyv 23. fejezete Maurikianos koráról s a békéről,
amelyet a perzsákkal kötöttek; arról, ami az egyházakban történt a birodalmak között fennálló békeállapot idejében 196
A X. könyv 24. fejezete Maurikios király megöletéséről s a többi, királyok s az egyházak kormányzói között véghezment
eseményekről 197
XI. könyv 198
A XI. könyv 1. fejezete Herakleios uralmának kezdetéről s arról,
ami az Egyházban történt ebben az időben 198
A XI. könyv 3. fejezete, amely a perzsákat illetőleg arra mutat rá, hogy miután elbizakodtak a rómaiakon aratott győzelmeik miatt s azért, mert tartományaikat elfoglalták, pártoskodás ütött ki közöttük és győzelmeik kárba vesztek, a rómaiakat illetőleg pedig, hogy miután tartományaikat visszafoglalták és birtokukba vették, szokásuk szerint minket kezdtek üldözni. A tayyáyé néven nevezett arabok uralma Herakleios, a rómaiak (királyának) 12. évében vette kezdetét; midőn Kosráw, a perzsák (királya) uralmának 32. évében volt, az ő első (királyuk) a görögök 933. évében (622) kezdett uralkodni, amely Ádámtól a 6130., Urunktól a 604. esztendő 200
A XI. könyv 10. fejezete Konstansnak, a rómaiak királyának,
Herakleios unokájának és cotmán-nak, a (ayyáyé királyának koráról,
amelyben a (ayyáyé a kappadókiai Kaisareiát s a tenger szigeteit is
hatalmukba kerítették, továbbá Már Yöhannán patriarcháról
s a többi egyházi ügyekről 201
A XI könyv 15. fejezete Mu'awiya, a tayyáyé királyának halála idejéről,
amelyben a birodalom széjjelszakadt, valamint a rómaiakéról,
továbbá Athanasios antiokhiai patriarcha ordinatiójáról 202
A XI. könyv 16. fejezete Justinos, a rómaiak elcsapott királya idejéről;
Anthanasios Bar Gümmáyé-ről akit ebben az időben Abd al-Malik,
az arabok királya is nagyra becsült; az egyházi ügyekről, amelyeket
ebben az időben főpapok intéztek 203
A XI. könyv 17. fejezete Justinianos visszatérésének idejéről,
miután tíz esztendőt töltött száműzetésben s utána még öt évig
uralkodott, továbbá Abd al-Malik, az arabok királyának haláláról
s azokról, akik utána léptek a trónra, végül azokról a keresztény
arabokról, akik ebben az időben hitüket megvallva a vértanúság
koronájában részesültek 205
A XI. könyv 18. fejezete Konstantinápolynak az arabok által történt
második körülzárásáról, Byzantia első alapításáról, amely Dionysios
könyvében e helyen van közbeszúrva. Van benne külön fejezet
is e kornak egyházi eseményeiről 207
A XI. könyv 19. fejezete Umar-ról, az arabok királyáról,
aki fanatizmusból nagyon gyűlölte a keresztényeket;
gyorsan bekövetkezett haláláról; Leonról, a rómaiak királyáról;
Már (Illés) patriarchának Antiokhiába történt bevonulásáról
és elhunytáról, továbbá Athanasios ordinatiójáról 209
A XI. könyv 21. fejezete Leon, a rómaiak királya és Hasim (Hisám)
a tayyáyé királya halálának idejéről, Iwánis, az örmény katholikosz,
Athanasios antiokhiai és Alexandros alexandriai patriarchák
elhunytáról, továbbá bizonyos Blslr nevű vakmerő emberről 210
A XI. könyv 22. fejezete Konstantinos, Leon fia uralmának idejéről,
amelyben az arabok birodalma szétszakadt, s a Khalkedon-pártiak
részéről az arabok királyának parancsára Szíriában patriarcha
lépett fel, s amelyben az igazdicséretű püspökök a patriarchával
veszekedést folytattak 212
A XI. könyv 24. fejezete Marwán meggyilkolásának koráról, amelyben
az arabok birodalma újból egyesült; Konstantinosról, a rómaiak
királyáról, az általa egybehívott zsinatról, amelyet hetediknek
neveztek el, amikor a képek tiszteletét megszüntetve Yohannán bar
Mansür-1, Georgios Damaskenost s a Kyprosi Georgiost átokkal
sújtották. Továbbá az igazdicséretűek egyházáról, amely a sátán
irigysége következtében az Athanasios Sandlájá által támasztott
veszekedésben hullámzott 212
A XI. könyv 25. fejezete Abü Gacfar, az arabok királya uralmának
kezdetéről, amelyben Már Iwánnis patriarcha elhunyt, s az istentelen
Isháq révén bajok keletkeztek, Georgios, a szent patriarcha pedig
ordinálva lett és száműzetésbe küldetett. Ebben a korban épült
Bagdad városa, amely az arabok birodalmának fővárosává lőn 213
XII. könyv 214
A XII. könyv 5. fejezete 214
A XII. könyv 7. fejezete az arabok egymás ellen folytatott háborúinak
koráról s a lázadókról, a rómaiak két királyának meggyilkolásáról;
Edessa, Kaisüm és Samosata falainak felépítéséről; a kiátkozott
lázadók részéről a patriarcha ellen irányuló veszekedések
és egyenetlenkedések kiélesedéséről 214
A XII. könyv 12. fejezete Theophilos, a rómaiak királya uralmának
kezdetéről; Ma'mün, vagyis cAbdalla, az arabok királya kedvező
sorsáról; Abirám lázadásáról és Mar Dionysios győzelméről 215
A XII. könyv 15. fejezete különböző eseményekről, amelyek három
római király idejében mentek végbe; neveik az előző fejezetben
jegyezvén fel; továbbá az egyházi ügyek hagyományáról,
amelyet Már Dionysios patriarcha nagyon pontosan szedett
rendbe könyvében 215
A XII. könyv 16. fejezete arról az időről, amikor Theophilos, a rómaiak
királya Kis-Armeniába vonult s az arabok ellen háborút indított.
E kornak egyházi ügyeiről, valamint arról a hazug antikrisztusról,
aki egy bolond ember révén lett híressé, de azután lelepleztetett 216
XIII. könyv 217
A XIII. könyv 2. fejezete arról az időről, amidőn a rómaiak
birodalmában Basileios és Leon, az arabokéban Muhtadi s utána
Ahmad Mühtamed uralkodtak, a főpapok említésével,
akik Egyházunkban egymás után következtek 218
A XIII. könyv 3. fejezete Romanos, a rómaiak királya uralmának
kezdetéről, amikor az arabok birodalmában hanyag királyok léptek fel,
minek következtében a rómaiak megerősödtek s az arabok államában
több várost foglaltak el. Továbbá két kolostor története, amelyek
ebben a korban létesültek 218
XIV. könyv 219
Minthogy a türqayé (törökök) ebben az időben kezdtek uralkodni,
valamint városokat és tartományokat elfoglalni, ezt a XIV könyvet
róluk szereztük, olyanformán, hogy azt a rendes módon fejezetekre
osztjuk. Az első fejezet tehát azt tünteti fel, hogy a türqayé, akik nem
mások mint a türqayé, miféle nemzet és mely tájékon laknak 219
A XIV könyv 2. fejezete a törökök életmódjáról 221
A XIV könyv 3. fejezete, amely tudtul adja, hogyan kezdtek
kivándorolni a lakóhelyüket képező országból 223
A XIV. könyv 4. fejezete a türqayé utolsó kivonulásáról, amidőn
hatalmukba kerítették Perzsiát, Asszíriát, Mezopotámiát, Armeniát,
Szíriát, Palesztinát, Kilikiát egészen a tengerig, sőt még
Egyiptomot is 224
A XIV. könyv 5. fejezete, amely feltünteti a türqayé nemzetének
az arabokkal való egyesülését hitvallás dolgában 226
[18.] Gregorius Barhebraeus, a jakobiták prímásának
szír krónikájából 228
A salgürqáyé (szekdzsükök) uralmának kezdetéről Perzsiában 235
[19.] Gregorius Barhebraeus egyháztörténetéből 237
4. Kivonatok szír hagiografikus művekből 238
[20.] Szent Efrém életrajzából 238
[21.] Ibériai Péter életrajzából 239
[22.] Karká d-Bét Slöh vértanúinak történetéből 240
[23.] Már Grigör vértanúságának történetéből 242
[24.] Már Abá nesztoriánus katholikosz (540-552) életrajzából 245
IRODALOM 247
A KÖTET ÁLTAL FELÖLELT KORSZAK
URALKODÓINAK LISTÁJA 261
NÉVMUTATÓ 265

Témakörök