Szinyei, Munkácsy, Székely és tájképfestő kortársaik Gödöllőn

Előszó

Részlet
Szinyei, Munkácsy, Székely és tájképfestő kortársaik
1870-1915
A táj minden korszakban elvarázsolta az embert, aki pihenés, feltöltődés, esetleg új élmények miatt kereste4 fel a folyók és tavak partjait, a szelíd dombokat, vagy a hegyeket, erdőket. Emlékezetünkben őrizzük ezeket a képeket, és ha vágyakozás fog el utánuk, megismételhetjük az élményt a szabadban, de ha erre nincs módunk, gyakran és szívesen fordulunk a tájkép műfajához. Manapság úgy gondoljuk, hogy a festők is hasonlóan reagáltak a táj szépségeire és évszázadokon át rögzítették a tájélményt vásznaikon. Ha azonban a tájképfestészet történetében kalandozunk, meglepődve látjuk, hogy nem volt ez mindig így .Hosszú évszázadokon át - az ókorban, a középkorban, de még a reneszánsz vagy a barokk idején is - a képeken a táj többnyire csupán jelzésszerű volt, esetleg háttérként szolgált bibliai és mitológiai, történelmi jelenetekhez, de önálló tájképpel egészen a 17. század végéig holland festészet megjelenéséig nem találkozhatunk.
A tájképfestészet meghonosodásának és főként általános elterjedésének legfőbb okai az emberi gondolkodás változásban keresendők és ebben nagy szerepe volt a 18. század végén induló felvilágosodásnak nevezett szellemi mozgalomnak, amely lassan háttérbe szorítva a feudális társadalmi rendszert - vele együtt az élet minden területét uraló egyház hegemóniáját - egy új polgári társadalmat készített elő. Hirdette és szorgalmazta a természet megfigyelésének fontosságát, a közvetlen tapasztalat elsődlegességét és ez alapvető változásokat eredményezett a társadalomban is. Megváltozott az emberek szemlélete, az egymáshoz való kapcsolatok egyszerűbbek és közvetlenebbek lettek, előtérbe került az utazás divatja és a kommunikáció új formái alakultak ki. A legnagyobb változás a természettudományok fejlődése területén volt tapasztalható, amelynek alapjait a 17. századi angol ipari forradalom rakta le. A felvilágosodott eszmék hatására többek között figyelmet kezdtek szentelni az atmoszferikus jelenségeknek, például - az egyház hegemóniája miatt. Vissza