Szintaxis

Tartalom

1. A NYELVI LEÍRÁS ALAPJAI 5
1.1 A grammatika kezdetei- nyelvi kategóriák/szintaxis 5
1.2 A logikai szemléleti! grammatika 6
1.3 A történeti szemlélet 8
1.4 A szemantika kezdetei 9
1.5 F. de Saussure 11
2. A NYELV MINT RENDSZER 13
2.1 A mondat rendszerszerű összefüggései - Ch. Bally 13
1. Az elmélet alapfogalmai 13
2. Coordination, phrase segmentée, phrase liée 15
3. Szintagma 21
4. (Inhérence - Relation) - Causation 23
5. Nyelvi kategóriák - funkciók 25
6. Transpositiok 26
2.2 A jelentés rendszere 2 7
2.2.1 W. Porzig 28
2.2.2 J. Trier 28
2.2.3 H. Sperber 28
2.3 A kifejezés rendszere: a formális - taxonomikus leírás - az amerikai leíró iskola 29
3. A GENERATÍV GRAMMATIKA FELÉ 31
3.1 Lucien Teniére, Éléments de syntax strucutrale 31
1. Általános fogalmak 31
1.1 Connexio - Nodus - Stemma 31
1.2 L'ordre linéaire - l'ordre structurale 32
1.3 Autonomie de l'order structurale et de l'ordre linéaire 33
1.4 Le mot 33
1.5 Syntax et Morphologie 33
1.6 Le marquant morphologique 33
1.7 Structure et fonction 34
1.8 Distinction de la structure et du sens 34
1.9 Rapport de le structure et du sens 35
1.10 Le nucleus 35
1.11 Le nucleus dissocié 36
1.12 Categories et fonctions 36
1.13 Ordre statique et ordre dynamique 36
1.14 Les espéces de mots traditionelles 37
1.15 Mots contitutifs et mots subsidiaires 37
1.16 Mots variables et mots invariables 38
1.17 Les symbols et la phrase virtuelle 38
1.18 L'anaphore 38
2. Structure de la Phrase simple 39
2.1 Le noeud verbal 39
2.2 Sujet et predicat 40
2.3 Les actants 41
2.4 Les espéces d'actants 42
2.5 Les indices 43
2.6 Indices personnels régimes 44
2.7 Indices et conjugaison 44
2.8 La conjugaison objective 44
2.9 L'adjective épithéte 44
2.10 L'épithéte non adjective 45
2.11 L'adjectif attibut 45
2.12 La phrase á verbe etre 46
2.13 L'attribut du seconds et du tiers actants 47
2.14 L'apposition 48
2.15 L'adjectifs en apposition 49
2.16 L'apostroph 49
2.17 Projection des actants 50
2.18 La phrase substantivale 51
2.19 Le noeud adjectivale 51
2.20 La phrase adjectivale 52
2.21 Le noeud adverbiale 52
2.22 La phrase adverbiale 52
3. Les complications de la phrase simple 53
3.1 Jonction 53
3.2 Translation 54
3.3 Variétés stemmatique de la translation 55
3.3.1 Translation du Premier Degré 55
3.3.2 Translation du Second Degré 55
3.2 A descriptiv iskola kritikája - a transformatio betörése az amerikai leírásba 56
3.2.1 Z. Harris 56
3.3.2 N. Chomsky 57
(gen. gramm. (1))
1. Elemi grammatika 57
2. Transformátios sík 59
3. A transformátios sík természete 61
4. A nyelvelmélet explanatorikus ereje 66
3.3 A transformatio fogalma 67
3.4 Transformatio és történetiség 69
3.5 Structuralis szemantika 69
3.5.1 Katz - Fodor 69
3.5.2 W. Schmidt 73

4. A GENERATÍV KONCEPCIÓ MÁSODIK FÁZISA 75
(gen. gramm (2))
4.1 Aspects of the Theory of Syntax - 1965 75
1. Alapfogalmak 75
2. mélyszerkezet aspektusai /I-III/ 77
2.1 Kategoriális grammatika 77
2.2 Functionalis grammatika 78
2.3 Szemantikai információk 81
2.3.1 N - complex symbolum 82
2.3.2 V - complex symbolum 84
3. A grammatikai szabályok tipusai 90
4. Deep structure, generalizált transformatio és a grammatika recursiv sajátossága 91
5. A szintaktikai és szemantikai komponens skopusa 95
4.2 L. Tesniere és N. Chomsky 96
4.3 A Grammatika alapproblémája: szintaxis-szemantika; állapot - mozgás belső összefüggése 96

5. A MONDAT SZERKEZETÉNEK FIX KERETEI FELÉ 99
5.1 Esetgrammatika - Ch.J. Fillmore: The Case for Case 99
1. Az eset problémájának körvonalai 99
2. Case Grammar 102
3. Esetrammatika és lexicon 109
4. Felszini szerkezet a Case-Grajiunar-ban 110
5.2 Fillmore és az esettan 130

6.A CHOMSKY-FÉLE MÉLYSZERKEZET FELBOMLÁSA/KRITIKÁJA; A MÉLY- ÉS FELSZÍNI SZERKEZET KÖZÖTTI'TÉR TOVÁBBI DIMENZIONÁLÓDÁSA 133
6.1 A kategóriák felbomlása - a mélyszerkezet újraértékelése 133
6.1.1 A hagyományos kategóriák felbomlása - általában 134
6.1.2 A mélyszerkezet Új formája - Terence Langendoen, The Study of Syntax, 1969 134
1. A mondat intuíciójának elemei 134
2. Transformátiok 149
2.1 Extrapositio 149
2.2 Infinitivusos mondatok separatioja 150
2.3 Relativ transformatio 158
2.4 Főnév/melléknév mint transzformatio eredménye 160
2.5 Pronominalisatios transformatio 162
2.6 Conjunctiok reductionalis tranformatiója 166
3. Angol mondatformák 169
6.2 Predicativ functiok számának növekedése 188
6.2.1 G. Lakoff 188
1. A probléma exponálása: adverbiális meghatározások, negatiok 188
2. Az anaphorikus pronomen általában 188
3. Anaphorikus it 189
4. Negatios elemek 190
5. Hely- és időhatározó adverbiumok 196
6. Következtetések 199
6.2.2 J. D. McCawley 200
1. A szintaxis és szemantika kettéválasztása 200
2. A negatív mondat mélyszerkezete 200
3. Visszaható névmás - felszíni/mélyszerkezet viszonya 202
4. A nyelvileg érvényes generalizációk 205
5. Kétféle logikai jelölés 208
6. Negatio, qunatificatio, conjunctio 208
6.3 A performatív elemzés - a mélyszerkezet egy újabb sajátos dimenziója 216
6.3.1 John Róbert Ross: On Declarative Sentences - a mondat szerkezetének további kitágítása 216
1. A performatív mondat fogalma 216
2. A performatív mondatok bizonyitása 218
2.1 A higher subject I bizonyitása 218
2.2 A higher verb bizonyitása 222
2.3 Bizonyítékok a higher verb indirect object-je mellett 226
2.4 Egy újabb argumentum 226
3. Performativ Deletion 227
4. Kétféle analízis 228
5. A 2.-ből adódó következtetések 229
6.3.2 A speech-act theory korlátai 230
6.4 A generativ szemantika: G. Lakoff, On Generative Semantics 230
1. A basic theory 2 30
2. Derivációs megszoritást involváló quantifier-ek 233
3. További példák 247
4. Autonomous és arbitrary syntax 25 8

7. A MÉLYSZERKEZET MATEMATIKAI LOGIKAI ÉRTELMEZÉSE 269
7.1 James D. Mc. Cawley, Where Do Noun Phrases Come From 269
1. Bevezetés 269
2. Szemantikai reprezentáció 269
3. Noun phrase-ek és a szemantikai reprezentáció 272
4. Implicatiok 278
7.2 Lauri Karttunen, Die Logik der Predicatscomplementkonstruktionen 281
1. Factiv igék 282
1.1 A factiv igék fogalma 282
1.2 Präsuppositio 283
1.3 "Mögliche Welten 283
2. Implicativ igék 284
2.1 Az implikativ igék fogalma 284
2.2 Implicatio 285
2.3 Jelentés-postulatumok 286
2.4 Negative implicative 287
3. Wenn-verbumok és Nur-wenn verbumok 288
3.1 Wenn-verbumok 288
3.1.1 Negative Wenn-verbumok 291
3.1.2 Egyéb implicativ causativa 292
3.2 Nur-Wenn-verbumok 293
3.2.1 Nur-Wenn-verbumok 293
3.2.2 Negativ Nur-Wenn-verbumok 293
4. Alkalmazások 294
5. Következtetések 296

8. SZERVES NYELVI RENDSZER 29 8
1. A nyelvi elemzés két útja; szerves rendszer 298
1.1 A leirás generativ/deductiv modellje 298
1.2 Hagyományos leírás 298
1.3 A hagyományos és generativ/deductiv szintézise 299
2. Szerves rendszer 299
2.1 A szerves rendszer összefüggései 299
2.2 Hipotetikus rendszer 301
2.3 Hipotetikus mint a szerves alapja 302
3. Elemek rendszere 303
3.1 Elemek szerves rendszere 303
3.2 Elemek hipotetikus rendszere; szerveshipotetikus 304
4. Szervetlen rendszer 306
5. Jelentés-integráció 307
5.1 Deadverbiális igék 307
5.2 Metaphorikus igék 307
5.3 Igék határozói értékkel az integratiókban 309
5.4 Határozók belső dimenzinalódása az integratio során 310
5.5 A rendszer belső mozgása; történetiség 312

9. MARXIZMUS ÉS NYELVTUDOMÁNY 314
I. A generativ grammatika/ill. szemantika - és a marxizmus 314
1. A kérdés nyelvtudománytörténeti megalapozása 314
2. A kérdés lényege - szinkronice 316
3. Új elemek a generativ koncepción belül 318
II. Egy marxista elemzés felé 319
1. A jelentés belső struktúrája 319
1.1. Ugyanannak a jelentésnek az összefüggései 319
1.1.1. Jelentések közvetlen összefüggései 319
1.1.2. Jelentések hipotetikus rendszere 320
1.2. Jelentésintegrációk; a jelentések kettős mozgása 320
1.3. A jelentés belső dimenzionálódása 323
1.4. Nyelvi - logikai kettős mozgások 324
2. Jelentés és szintaktikai szerkezet belső összefüggései 326
2.1. Az elemi mező viszonyai 326
2.1.1. Az elemi mező fogalma 326
2.1.2. A jelentés modellje 327
2.2. A jelentés és a mondat belső összefüggései 331
2.2.1. Mondat és szó viszonya általában 331
2.2.2. A jelentés belső szerkezete és a mondat-pozíciók összefüggése 332
2.2.3. A mondatok összefüggése 335
2.2.4. A mondat és az alany 338
3. Esetek 338
4. A szintaktikai szerkezet a jelentés és az esetek összefüggése 341

III. 342
JEGYZETEK 347

Témakörök