Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés.
A XVIII. század végének és a XIX. század elejének novella- és regényirodalma. Fordítások. Kármán, Dugonics, Verseghy munkái. Német lovagregények, kísértetes, érzékeny és tréfás
történetek fordításai és magyarításai. Miklós Sógor. Orithia. Palugyay története. Vitéz Kálnoki Móritz. Dobai György elbeszélései. A jegyesek Carthagóban. Gaal György: A tudós
palótz. Verseghy: Kolomposi Szarvas Gergely. Kisfaludy Sándor és Vitkovics Mihály levélregényei. Általános bevezető megjegyzések 5
I. A főváros és a szellemi élet a húszas és harmincas években.
II. Zsebkönyveink, folyóirataink és hírlapjaink 1818-1835-ig 21
Önálló kötetek. Aurora. Hebe. Urania. Kisebb zsebkönyvek. Szépliteraturai Ajándék. Aspasia. Felsőmagyarországi Minerva. Sas. Regélő. Szemlélő. Rajzolatok. A hírlapok szépirodalmi melléklapjai. Muzárion 33
III. Az úttörők és követőik.
1. A német novellairodalom hatása víg novelláinkra. Fáy András : A különös testamentom. Az elkésések. A hasznosi kincsásás. Érzelgés és világ folyása. A tétényi éjszaka. A jó szív is
bajjal jár 37
2. Kisfaludy Károly és víg elbeszélései 46
3. Kovács Pál és víg elbeszélései. Fáy, Kisfaludy és Kovács Pál utánzóinak működése a szabadságharcig. Bonyodalmaik és motívumaik. Paródiák. Anekdota-félék 53
IV. Történeti novelláink Jósika előtt s első történeti regényünk.
1. A nemzeti mult kultusza irodalmunkban s az osztrák-német irodalomban. Az utóbbinak és Kisfaludy Sándor regéinek hatása novelláinkra. A prózai «regék». Hosszabb történeti
elbeszélések. A rege műfaj virágzása a szabadságharcig. Sablonossága és dagályossága 67
2. Kisfaludy Károly történeti novellái. Kiss Károly, gr. Mailáth János, Bártfay László, Szalay László s Bajza történeti novellái. Általános jellemzésük 82
3. Gaal József: Szirmai Ilona. Tartalma, forrásai, meséje, fogyatkozásai és jó oldalai 90
V. Társadalmi novelláink Jósika előtt s első társadalmi regényünk.
1. A német almanachirodalom hatása novelláinkra. Aszalay József, Pap Gábor, Kiss Károly novellái. Takács Éva és Stancsics Mihály erkölcsi irányú elbeszélései. Bajza, Szalay László munkái 98
2. A Bélteky ház. A mese fő mozzanatai. A regény jellemzése. Német hatások, különösen Lafontaine-é 109
VI. Francia és angol irány a társadalmi novellában és regényben.
1. Csató Pál. Novelláinak részletes méltatása: Egy nap Szliácson. A phantasta. A három pohár. A fiatal szív. Nőkeresés. A szerelemmel nem jó játszani 116
2. Petrichevich Horváth Lázár: Az elbujdosott. A regény jellemzése. Bulwer hatása 129
3. Bérczy Károly. Bulwer és Washington Irving hatása novelláiban 139
VII. Zsebkönyveink, folyóirataink és hírlapjaink 1836-1848-ig.
Önálló kötetek. Aurora. Hajnal. Emlény. Részvét Gyöngyei. Budapest Árvizkönyv. Kisfaludy Társaság Évlapjai. Nemzeti Almanach. Kliegl Könyv. Őrangyal. Országgyűlési Almanach. Pécsi Aurora. Aradi vészlapok. Szivárvány. Ajándok. Unio és mások, A Regélő és folytatásai a Regélő Pesti Divatlap, Pesti Divatlap és Budapesti Divatlap. A Rajzolatok és folytatásai. Az Athenaeum és melléklapja. Honderű. Magyar Életképek. Életképek. Közlemények. Hazánk. Hírlapok szépirodalmi melléklapjai s más kisebb jelentőségű lapok. Az első magyar élclap 143
VIII. Báró Jósika Miklós.
1. Fellépése. Lelki fejlődése. Külföldi mesterei: Walter Scott és a francia romantikusok. A francia romantika jellemzése 149
2. Munkássága 1836-1843-ig. Zólyomi. Abafi. A könnyelműek. Az utolsó Bátori. Novellái 1837-ben és 1838-ban. A csehek Magyarországban. Novellái 1839-1842-ig. Zrinyi a költő.
Novellái 1843-ban 163
3. Munkássága 1844-1848-ig. Az élet útjai. Adolfine. Az Isten ujja. Novellái 1844-ben. Akarat és hajlam. Novellái 1845-ben és 1846-ban. Jósika István. Novellái 1847-ben. Egy kétemeletes ház Pesten. Utolsó novellája 1848-ban. Munkásságának rövid jellemzése 184
4. Regényeinek szerkezete, jellemrajzai, stílusa, lélekrajzai. Elbeszélő technikája: alapeszmék, erkölcsi irányzat. Reflexiók. Mesék, motívumok. Elbeszélő művészete 198
5. Leírásai. Kiktől tanult? Különös érzéke a leírás iránt. Vidékleírásai. Város- és várleírásai. Intérieur-, tömeg-, arc- és ruhaleírásai. Általános megjegyzések. Korrajzai: a külső és belső világ rajza. Jósika jelentősége 208
IX. Vajda Péter.
1. Fejlődése, jelleme. Prózai költeményei. A legszebb leány. Humoros előadásának németessége. Voltaire regényeinek hatása. Néhány humoros novellája. Tárcsai Bende. A regény jellemzése. Novalis nem hatott rá, inkább Voltaire, a német romantikus irónia és a német humoristák 224
2. A keletieskedés divata a külföldi irodalmakban és a mienkben, Vajda előtt. Keleti novellái. Vajkoontala, Yoridála s Kon-fu-cse, mint a legsikerültebbek. Többi keleti és nem
keleti tárgyú novellája. Korrajzai, keleti milieu-rajzai felszínesek, meséi, dagályossága, eszméi. Hatásuk korában. Az egykorú kritika véleménye. Műveinek értéke 235
X. Báró Eötvös József: A karthausi.
1. Eötvös lelki fejlődése 252
2. A regény szubjektív elemei. Szerkezete. A lélekrajz. Pesszimizmusa és erkölcsi alapgondolata. A reflexiók és hasonlatok. A leírás és jellemrajz 256
3. A francia szubjektív regények hatása A karthausi-ra általában. Hatások a részletekben. Az erre vonatkozó irodalom bírálata. Chateaubriand, Constant, Sainte-Beuve, Musset és
mások hatása. Hatása korában. Eredetisége forrásaival szemben 273

II. KÖTET
XI. A főváros és a szellemi élet a negyvenes években 5
XII. Víg novelláink és életképeink.
1. A Sterne-t utánzó német humoristák: Jean Paul, Saphir és követőik. Ennek a német humorista-iránynak követői nálunk: Fogarasi János, Munkácsy János és Frankenburg
Adolf. Frankenburg fejlődése. Víg elbeszélései. Irodalmi vonatkozásaik. Egyhangúságuk. Életképei. Komoly novellái. Ennek az iránynak még néhány képviselője 16
2. Hoffmann Amadeus s a népmesék hatása Vörösmarty novelláira. A holdvilágos este. A kecskebőr. Csiga Márton viszontagságai. Szél úrfi. A füredi szívhalászat. Mailáth János grófnak A levél c. elbeszélése 31
3. Az életkép. A német, francia és angol életképirodalom. Életkép-kísérletek nálunk Nagy Ignác előtt. Nagy Ignác, mint a fővárosi életképirodalom megalapítója. Fejlődése. Novellái.
Hogy válik újdonságíróból életképíróvá? A Torzképek : fővárosi ember-típusok, jelenet-leírások, állat-genreképek. A Magyar Titkok, mint a Torzképek folytatása. Sue : Mystéres
de Paris-jának hatása. Meséje mellékes, fődolog benne az életképrajzolás. Többi életképgyüjteményei: Hajdan és Most. Menny és pokol. A Budapesti séták az Életképek-ben
a mai tárcák ősei. A Szúnyogok. Munkásságának jelentősége 34
4. A Nagy Ignác hatása alatt felvirágzó életképirodalom. Az akkori víg novellák életképszerüsége. Nagy Ignác utánzóinak fővárosi életképei. Br. Jósika Miklós: Ifjabb Békési erenc kalandjai szintén életképsorozat s nem regény 65
5. Gaal József jellemzése. Alföldi életképei s elbeszélései, egyéb víg genreképei és novellái. Munkásságának eredetisége és jelentősége 73
6. Kuthy Lajos víg novellái és életképei. A Gaal és Kuthy hatása alatt keletkezett számos vidéki életkép 82
7. Bernát Gáspár és fresco-képei. Lanka Gusztáv humoreszkjei 86
8. Boros Mihály politikai és irodalmi szatírái 93
9. Pákh Albert és humoros életképei 95
10. Vas Gereben pályája kezdetén. Néhány figyelemreméltó víg elbeszélés. Összefoglalás 99
XIII. Báró Eötvös József: A falu jegyzője.
A regény kapcsolata az akkori aktuális külföldi és magyar életképirodalommal s Eötvös politikai működésével. Elvei a költészet céljáról. Irodalmi hatások. A regény elkészülése
és megjelenése. A mese bonyolítása. Humoros és szatirikus alaphangja. Főerőssége a milieurajz: az alföldi környezet, a főalakok, a megyei élet tipikus alakjai, genre-jelenetek
a megyei életből. Irányzatos reflexiói és fejtegetései. Az egykorú kritika véleménye. A regény jelentősége 106
XIV. Társadalmi novelláink és regényeink.
1. Novella- és regényfordításaink 1818-1848-ig 121
2. A németes romantikus irány. Kovács Pál, Kölcsey, Garay, Császár Ferenc, Kunoss, Karacs Teréz, Lakner Sándor novellái. Kelmenfy László jellemzése. Novellái. A Meghasonlott
kedély méltatása. Br. Lakos János: Emlékezés Itáliára. Ney Ferenc és Obernyik novelláinak egy része már a francia romantika hatását mutatja 126
3. A francia romantikus irány. Nagy Ignác és Gaal József novellái 143
4. Kuthy Lajos fejlődése és jelleme. Novelláinak részletes ismertetése. Összefoglalás. Regénytöredékei. A Hazai Rejtelmek. Meséje, kompozíciója, fogyatkozásai. Az alföldi milieu-rajz mint a regény legértékesebb oldala. Irodalmi hatások. Az egykorú kritika véleménye. Kuthy munkásságának jelentősége. Ormós Zsigmond: Véres boszú c. rémregénye s filoszemita irányzatossága 150
5. Márk (Barthos János) és Lauka Gusztáv novellái 173
6. Pálffy Albert. Víg novelláinak franciássága. Komoly tárgyú novellái. Két regénye: Magyar millionaire s A fekete könyv. Degré Alajos víg elbeszéléseinek franciás modora. Komoly
novelláinak értéktelensége 176
7. Az ifjú Jókai Mór. A Nepean sziget. Novelláinak szertelen túlzásai. Hatásvadászó stílusuk. A francia romantika hatása. Leírásai és képzelete. Víg elbeszéléseinek eredeti magyar humora s torzító túlzásai. A Hétköznapok. Meséje, szerkezete. Valószínűtlenségek és borzalmak a regényben. Irodalmi hatások. Jellemrajzai, leírásai, humoros jelenetei. Elbeszélő művészete. Az egykorú kritika véleménye. Szomorú napok c. félbenmaradt regénye. Jókai hatása korában 187
8. Petőfi elbeszélései: A szökevények. A hóhér kötele c. regénye. Két népies elbeszélése. Arany János két novella-kísérlete. Gyulai Pál: Férj és nő. Tompa beszély töredéke 200
9. A dilettáns novellaírók munkái. A francia romantikus irányúak kedvelt motívumai. A németes romantikájúak. Novella-paródiák. Néhány figyelemreméltóbb elbeszélés előadás, lélekrajz vagy tárgy választás tekintetében. A lengyel tárgyúak és a zsidókérdéssel foglalkozók. A magyar környezetrajz nyomai. Népies és irány novellák. Novella-kuriozumok s más érdekes jelenségek. Stílusuk. Egykorú nyilatkozatok novelláinkról. A társadalmi novella és regény rohamos fejlődése 1836 óta 212
XV. Történeti novelláink.
1. Bevezetés. Történeti novelláink gyengesége. Motívumaik. A francia romantika hatása. Egyes novellisták érzéke érdekesebb tárgyak választása iránt. Remellay Gusztáv novellái
Bibliai tárgyú elbeszélések. Kétes eredetiségűek 228
2. Jósika hatása történeti novelláinkban. Hatása a részletekben, az elbeszélő technika fejlődésében s főként a leírásokban 239
3. Sikerültebb történeti novelláink. Fáy: A velenceiek. P. Horváth Lázár: A tőr és a kéz. Vörösmarty: Orlay. Kiss Károly két elbeszélése. Tóth Lőrinc és Pulszky Ferenc novellái Kazinczyról. Bérczy, Obernyik, Vas Gereben és Kelmenfy történeti novellái. Gyulai Pál: Az aranycsináló. Gaal József, Nagy Ignác és Kuthy Lajos történeti novelláinak áttekintése. Összefoglalás 244
XVI. Báró Eötvös József és báró Kemény Zsigmond történeti regényei.
1. Eötvös nézetei a történeti regényről. A Magyarország 1614-ben irányzatossága. A Dózsa-féle parasztlázadás Eötvös előtt két novellánknak volt tárgya. A regény kompoziciója
és főszereplői. Leírásai, forrásai, kitűnő korrajza: történeti alakok, a kor művészi megelevenítése, a parasztlázadás rajza nagyszabású tömegjeleneteivel. Stílusa. Értéke 258
2. Kemény lelki fejlődése és jelleme. Mutatványok Izabella királyné és a remete c. első regényéből. Jellemzésük, értékük. Mutatvány az Élet és ábránd c. regényből. Irodalmi hatások, szubjektív elemek. Ellentétbe helyezkedik a francia romantikával s mélyebb lélekrajzra törekszik. Értékes részletei 269
3. A Gyulai Pál készülése és megjelenése. A kritika nem igen foglalkozik vele. Báthory Zsigmond kora irodalmunkban Kemény előtt: az Abafi, Jósika István s Fáynak Két Báthory
c. drámája. Ennek hatása a Gyulai Pál meséjére. Forrásai. Irodalmi hatások, főleg a Balzacé. Szubjektív elemek. Kemény véleménye a regénynek rendkívül szabad szerkezetéről. A Gyulai Pál szerkezetének fogyatkozásai. Leírások. Nézetei a korrajzolásról. Korrajzának kiválósága. Jellem- és lélekrajzainak mélysége és finomsága. Stílusának eredeti
sajátosságai. A Gyulai Pál eddigi elbeszélő irodalmunk tetőpontja 282
XVII. Összefoglalás
Novella- és regényirodalmunk fejlődésének főbb mozzanatai Fáy fellépésétől a szabadságharcig. A magyar élet rajza, a jellemzés és lélekrajz elbeszéléseinkben. Az elbeszélő stílus fejlődése. Befejezés 302
Bibliográfia 315
Névmutató 352

Témakörök