Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés.
A XVIII. század végének és a XIX. század elejének novella- és
regényirodalma. Fordítások. Kármán, Dugonics, Verseghy
munkái. Német lovagregények, kísértetes, érzékeny és tréfás
történetek fordításai és magyarításai. Miklós Sógor. Orithia.
Palugyay története. Vitéz Kálnoki Móritz. Dobai György elbeszélései. A jegyesek Carthagóban. Gaal György: A tudós
palótz. Verseghy: Kolomposi Szarvas Gergely. Kisfaludy
Sándor és Vitkovics Mihály levélregényei. Általános bevezető megjegyzések.................................. 5
I. A főváros és a szellemi élet a húszas és
harmincas években.
II. Zsebkönyveink, folyóirataink és hírlapjaink
1818-1835-ig................... 21
Önálló kötetek. Aurora. Hebe. Urania. Kisebb zsebkönyvek.
Szépliteraturai Ajándék. Aspasia. Felsőmagyarországi Minerva.
Sas. Regélő. Szemlélő. Rajzolatok. A hírlapok szépirodalmi
melléklapjai. Muzárion................................. 33
III. Az úttörők és követőik.
1. A német novellairodalom hatása víg novelláinkra. Fáy András : A különös testamentom. Az elkésések. A hasznosi kincsásás. Érzelgés és világ folyása. A tétényi éjszaka. A jó szív is
bajjal jár ..................................................37
2. Kisfaludy Károly és víg elbeszélései ................... 46
3. Kovács Pál és víg elbeszélései. Fáy, Kisfaludy és Kovács Pál
utánzóinak működése a szabadságharcig. Bonyodalmaik és
motívumaik. Paródiák. Anekdota-félék ................. 53
IV. Történeti novelláink Jósika előtt s első
történeti regényünk.
1. A nemzeti mult kultusza irodalmunkban s az osztrák-német
irodalomban. Az utóbbinak és Kisfaludy Sándor regéinek
hatása novelláinkra. A prózai «regék». Hosszabb történeti
elbeszélések. A rege műfaj virágzása a szabadságharcig.
Sablonossága és dagályossága.......................... 67
2. Kisfaludy Károly történeti novellái. Kiss Károly, gr. Mailáth
János, Bártfay László, Szalay László s Bajza történeti novellái. Általános jellemzésük........................... 82
3. Gaal József : Szirmai Ilona. Tartalma, forrásai, meséje,
fogyatkozásai és jó oldalai............................. 90
V. Társadalmi novelláink Jósika előtt s első
társadalmi regényünk.
1. A német almanachirodalom hatása novelláinkra. Aszalay
József, Pap Gábor, Kiss Károly novellái. Takács Éva és Stancsics Mihály erkölcsi irányú elbeszélései. Bajza, Szalay
László munkái....................................... 98
2. A Bélteky ház. A mese fő mozzanatai. A regény jellemzése.
Német hatások, különösen Lafontaine-é ................ 109
VI. Francia és angol irány a társadalmi
novellában és regényben.
1. Csató Pál. Novelláinak részletes méltatása : Egy nap Szliácson. A phantasta. A három pohár. A fiatal szív. Nőkeresés.
A szerelemmel nem jó játszani ......................... 116
2. Petrichevich Horváth Lázár: Az elbujdosott. A regény jellemzése. Bulwer hatása........................ 129
3. Bérczy Károly. Bulwer és Washington Irving hatása novelláiban .............................................. 139
VII. Zsebkönyveink, folyóirataink és hírlapjaink
1836-1848-ig.
Önálló kötetek. Aurora. Hajnal. Emlény. Részvét Gyöngyei.
Budapest Árvizkönyv. Kisfaludy Társaság Évlapjai. Nemzeti
Almanach. Kliegl Könyv. Őrangyal. Országgyűlési Almanach.
Pécsi Aurora. Aradi vészlapok. Szivárvány. Ajándok. Unio
és mások, A Regélő és folytatásai a Regélő Pesti Divatlap,
Pesti Divatlap és Budapesti Divatlap. A Rajzolatok és folytatásai. Az Athenaeum és melléklapja. Honderű. Magyar Életképek. Életképek. Közlemények. Hazánk. Hírlapok szépirodalmi melléklapjai s más kisebb jelentőségű lapok. Az
első magyar élclap ................................... 143
VIII. Báró Jósika Miklós.
1. Fellépése. Lelki fejlődése. Külföldi mesterei : Walter Scott
és a francia romantikusok. A francia romantika jellemzése ....149
2. Munkássága 1836-1843-ig. Zólyomi. Abafi. A könnyelműek.
Az utolsó Bátori. Novellái 1837-ben és 1838-ban. A csehek
Magyarországban. Novellái 1839-1842-ig. Zrinyi a költő.
Novellái 1843-ban ................................... 163
3. Munkássága 1844-1848-ig. Az élet útjai. Adolfine. Az Isten
ujja. Novellái 1844-ben. Akarat és hajlam. Novellái 1845-ben
és 1846-ban. Jósika István. Novellái 1847-ben. Egy kétemeletes
ház Pesten. Utolsó novellája 1848-ban. Munkásságának rövid
jellemzése ........................................... 184
4. Regényeinek szerkezete, jellemrajzai, stílusa, lélekrajzai.
Elbeszélő technikája: alapeszmék, erkölcsi irányzat. Reflexiók. Mesék, motívumok. Elbeszélő művészete......... 198
5. Leírásai. Kiktől tanult? Különös érzéke a leírás iránt.
Vidékleírásai. Város- és várleírásai. Intérieur-, tömeg-, arc- és ruhaleírásai. Általános megjegyzések. Korrajzai: a külső
és belső világ rajza. Jósika jelentősége.................. 208
IX. Vajda Péter.
1. Fejlődése, jelleme. Prózai költeményei. A legszebb leány.
Humoros előadásának németessége. Voltaire regényeinek
hatása. Néhány humoros novellája. Tárcsai Bende. A regény
jellemzése. Novalis nem hatott rá, inkább Voltaire, a német
romantikus irónia és a német humoristák .............. 224
2. A keletieskedés divata a külföldi irodalmakban és a mienkben, Vajda előtt. Keleti novellái. Vajkoontala, Yoridála s Kon-fu-cse, mint a legsikerültebbek. Többi keleti és nem
keleti tárgyú novellája. Korrajzai, keleti milieu-rajzai felszínesek, meséi, dagályossága, eszméi. Hatásuk korában.
Az egykorú kritika véleménye. Műveinek értéke ........ 235
X. Báró Eötvös József: A karthausi.
1. Eötvös lelki fejlődése................................. 252
2. A regény szubjektív elemei. Szerkezete. A lélekrajz. Pesszimizmusa és erkölcsi alapgondolata. A reflexiók és hasonlatok. A leírás és jellemrajz ............................256
3. A francia szubjektív regények hatása A karthausi-ra általában. Hatások a részletekben. Az erre vonatkozó irodalom
bírálata. Chateaubriand, Constant, Sainte-Beuve, Musset és
mások hatása. Hatása korában. Eredetisége forrásaival szemben ................................................ 273

II. KÖTET
XI. A főváros és a szellemi élet
a negyvenes években............5
XII. Víg novelláink és életképeink.
1. A Sterne-t utánzó német humoristák : Jean Paul, Saphir
és követőik. Ennek a német humorista-iránynak követői
nálunk : Fogarasi János, Munkácsy János és Frankenburg
Adolf. Frankenburg fejlődése. Víg elbeszélései. Irodalmi
vonatkozásaik. Egyhangúságuk. Életképei. Komoly novellái. Ennek az iránynak még néhány képviselője .............16
2. Hoffmann Amadeus s a népmesék hatása Vörösmarty novelláira. A holdvilágos este. A kecskebőr. Csiga Márton viszontagságai. Szél úrfi. A füredi szívhalászat. Mailáth János grófnak A levél c. elbeszélése.............................31
3. Az életkép. A német, francia és angol életképirodalom. Életkép-kísérletek nálunk Nagy Ignác előtt. Nagy Ignác, mint a
fővárosi életképirodalom megalapítója. Fejlődése. Novellái.
Hogy válik újdonságíróból életképíróvá ? A Torzképek : fővárosi ember-típusok, jelenet-leírások, állat-genreképek.
A Magyar Titkok, mint a Torzképek folytatása. Sue : Mystéres
de Paris-jának hatása. Meséje mellékes, fődolog benne az
életképrajzolás. Többi életképgyüjteményei: Hajdan és
Most. Menny és pokol. A Budapesti séták az Életképek-ben
a mai tárcák ősei. A Szúnyogok. Munkásságának jelentősége .....34
4. A Nagy Ignác hatása alatt felvirágzó életképirodalom.
Az akkori víg novellák életképszerüsége. Nagy Ignác utánzóinak fővárosi életképei. Br. Jósika Miklós: Ifjabb Békési
Ferenc kalandjai szintén életképsorozat s nem regény ......65
5. Gaal József jellemzése. Alföldi életképei s elbeszélései, egyéb
víg genreképei és novellái. Munkásságának eredetisége és
jelentősége...........................................73
6. Kuthy Lajos víg novellái és életképei. A Gaal és Kuthy
hatása alatt keletkezett számos vidéki életkép..........82
7 Bernát Gáspár és fresco-képei. Lanka Gusztáv humoreszkjei..............................86
8. Boros Mihály politikai és irodalmi szatírái.............93
9. Pákh Albert és humoros életképei.................... 95
10. Vas Gereben pályája kezdetén. Néhány figyelemreméltó
víg elbeszélés. Összefoglalás........................... 99
XIII. Báró Eötvös József: A falu jegyzője.
A regény kapcsolata az akkori aktuális külföldi és magyar életképirodalommal s Eötvös politikai működésével. Elvei a
költészet céljáról. Irodalmi hatások. A regény elkészülése
és megjelenése. A mese bonyolítása. Humoros és szatirikus
alaphangja. Főerőssége a milieurajz: az alföldi környezet,
a főalakok, a megyei élet tipikus alakjai, genre-jelenetek
a megyei életből. Irányzatos reflexiói és fejtegetései. Az
egykorú kritika véleménye. A regény jelentősége ....... 106
XIV. Társadalmi novelláink és regényeink.
1. Novella- és regényfordításaink 1818-1848-ig............121
2. A németes romantikus irány. Kovács Pál, Kölcsey, Garay,
Császár Ferenc, Kunoss, Karacs Teréz, Lakner Sándor novellái. Kelmenfy László jellemzése. Novellái. A Meghasonlott
kedély méltatása. Br. Lakos János: Emlékezés Itáliára.
Ney Ferenc és Obernyik novelláinak egy része már a francia
romantika hatását mutatja............................ 126
3. A francia romantikus irány. Nagy Ignác és Gaal József
novellái .............................................143
4. Kuthy Lajos fejlődése és jelleme. Novelláinak részletes ismertetése. Összefoglalás. Regénytöredékei. A Hazai Rejtelmek.
Meséje, kompozíciója, fogyatkozásai. Az alföldi milieu-rajz
mint a regény legértékesebb oldala. Irodalmi hatások. Az
egykorú kritika véleménye. Kuthy munkásságának jelentősége. Ormós Zsigmond : Véres boszú c. rémregénye s filoszemita irányzatossága................................150
5. Márk (Barthos János) és Lauka Gusztáv novellái....... 173
6. Pálffy Albert. Víg novelláinak franciássága. Komoly tárgyú
novellái. Két regénye : Magyar millionaire s A fekete könyv.
Degré Alajos víg elbeszéléseinek franciás modora. Komoly
novelláinak értéktelensége ............................ 176
7. Az ifjú Jókai Mór. A Nepean sziget. Novelláinak szertelen
túlzásai. Hatásvadászó stílusuk. A francia romantika hatása.
Leírásai és képzelete. Víg elbeszéléseinek eredeti magyar humora s torzító túlzásai. A Hétköznapok. Meséje, szerkezete.
Valószínűtlenségek és borzalmak a regényben. Irodalmi hatások. Jellemrajzai, leírásai, humoros jelenetei. Elbeszélő
művészete. Az egykorú kritika véleménye. Szomorú napok c.
félbenmaradt regénye. Jókai hatása korában ............ 187
8. Petőfi elbeszélései: A szökevények. A hóhér kötele c. regénye.
Két népies elbeszélése. Arany János két novella-kísérlete.
Gyulai Pál: Férj és nő. Tompa beszély töredéke.........200
9. A dilettáns novellaírók munkái. A francia romantikus irányúak kedvelt motívumai. A németes romantikájúak. Novella-paródiák. Néhány figyelemreméltóbb elbeszélés előadás, lélekrajz vagy tárgy választás tekintetében. A lengyel
tárgyúak és a zsidókérdéssel foglalkozók. A magyar környezetrajz nyomai. Népies és irány novellák. Novella-kuriozumok s más érdekes jelenségek. Stílusuk. Egykorú nyilatkozatok novelláinkról. A társadalmi novella és regény rohamos
fejlődése 1836 óta....................................212
XV. Történeti novelláink.
1. Bevezetés. Történeti novelláink gyengesége. Motívumaik.
A francia romantika hatása. Egyes novellisták érzéke érdekesebb tárgyak választása iránt. Remellay Gusztáv novellái
Bibliai tárgyú elbeszélések. Kétes eredetiségűek..........228
2. Jósika hatása történeti novelláinkban. Hatása a részletekben, az elbeszélő technika fejlődésében s főként a leírásokban.... 239
3. Sikerültebb történeti novelláink. Fáy : A velenceiek. P. Horváth Lázár : A tőr és a kéz. Vörösmarty : Orlay. Kiss Károly
két elbeszélése. Tóth Lőrinc és Pulszky Ferenc novellái Kazinczyról. Bérczy, Obernyik, Vas Gereben és Kelmenfy történeti novellái. Gyulai Pál: Az aranycsináló. Gaal József,
Nagy Ignác és Kuthy Lajos történeti novelláinak áttekintése. Összefoglalás ................................... 244
XVI. Báró Eötvös József és báró Kemény
Zsigmond történeti regényei.
1. Eötvös nézetei a történeti regényről. A Magyarország
1614-ben irányzatossága. A Dózsa-féle parasztlázadás Eötvös
előtt két novellánknak volt tárgya. A regény kompoziciója
és főszereplői. Leírásai, forrásai, kitűnő korrajza : történeti
alakok, a kor művészi megelevenítése, a parasztlázadás
rajza nagyszabású tömegjeleneteivel. Stílusa. Értéke.......258
2. Kemény lelki fejlődése és jelleme. Mutatványok Izabella
királyné és a remete e. első regényéből. Jellemzésük, értékük.
Mutatvány az Élet és ábránd c. regényből. Irodalmi hatások,
szubjektív elemek. Ellentétbe helyezkedik a francia romantikával s mélyebb lélekrajzra törekszik. Értékes részletei . 269
3. A Gyulai Pál készülése és megjelenése. A kritika nem igen
foglalkozik vele. Báthory Zsigmond kora irodalmunkban
Kemény előtt: az Abafi, Jósika István s Fáynak Két Báthory
c. drámája. Ennek hatása a Gyulai Pál meséjére. Forrásai.
Irodalmi hatások, főleg a Balzacé. Szubjektív elemek. Kemény véleménye a regénynek rendkívül szabad szerkezetéről. A Gyulai Pál szerkezetének fogyatkozásai. Leírások.
Nézetei a korrajzolásról. Korrajzának kiválósága. Jellem- és lélekrajzainak mélysége és finomsága. Stílusának eredeti
sajátosságai. A Gyulai Pál eddigi elbeszélő irodalmunk tetőpontja.....282
XVII. Összefoglalás
Novella- és regényirodalmunk fejlődésének főbb mozzanatai
Fáy fellépésétől a szabadságharcig. A magyar élet rajza,
a jellemzés és lélekrajz elbeszéléseinkben. Az elbeszélő
stílus fejlődése. Befejezés.....302
Bibliográfia..............315
Névmutató ..............352

Témakörök