Előszó
A műszerelemek tárgyköre a finommechanikai ipar határvonalai között mozog és annak az építőköveit tartalmazza. Ezen belül tehát nem csupán valamilyen mérést szolgáló eszköz, tehát műszer elemeinek a taglalásával foglalkozik, hanem részletezi azokat a szerkezeti elemeket és munkamódszereket, melyeknek ismeretével műszerek, illetve egyéb finommechanikai szerkezetek tervezhetők és előállíthatók.
Egy bizonyos szerkezet, illetőleg műszer kivitelezése csak úgy képzelhető el, hogy az a már ismert és jól bevált szerkezeti elemekből van tervszerűen összeépítve, az ugyancsak jól bevált munkamódszerek segélyével.
Ha a finommechanika munkakörébe vágó készülékek és műszerek birodalmában körültekintünk, jellegzetességük szerint három csoportot különböztethetünk meg, éspedig mechanikai, optikai és elektromos műszertechnikai ágat.
Az első csoportba az író-, a számoló-, a könyvelő-, a varró-, a víz-, a gáz- és gőzmérőműszerek; az órák; továbbá a barométerek, a tachométerek, a taxaméterek stb. tartoznak.
A második csoportba helyezhetők a csillagászati és földmérési eszközök, a táv- és látcsövek, a fényképészeti, filmtechnikai és vetítőkészülékek, valamint az egyéb optikai műszerek is, mint például a mikroszkópok, stb.
A harmadik csoport tagjai pedig a távíró-, a távbeszélő-, a szikratávíró, illetőleg a rádió-, a tűzjelző- és a vasúti jelzőkészülékek; az elektromos órák, az elektromos mérőműszerek, az elektromos orvosi műszerek, az elektromos biztonsági berendezések, az izzó- és ívlámpák stb.
A rendkívül sokféle finommechanikai szerkezetnél, melynek az említettek csupán csekély töredékét teszik ki, az összeépítésnél alkalmazott munkamódszerek száma csekély, és nem sok azoknak a szerkezeti elemeknek száma sem, melyekből munkaképes szerkezetekké alakultak. A könyv célja ezeknek a szerkezeti elemeknek és munkamódszereknek a megismertetése.
Vissza