Előszó
Nagykanizsa múltja, a város kulturális élete, annak ellenére, hogy önálló és állandó színházzal a város soha nem rendelkezett, elképzelhetetlen a színjátszás és színházi élet nélkül.
Ennek az...
Tovább
Előszó
Nagykanizsa múltja, a város kulturális élete, annak ellenére, hogy önálló és állandó színházzal a város soha nem rendelkezett, elképzelhetetlen a színjátszás és színházi élet nélkül.
Ennek az ellentmondásnak feloldására és bizonyítására írta meg: „Színházi élet Nagykanizsán" című munkáját dr. Dobó László.
Ha a szerző könyvét kezébe veszi a Tisztelt Olvasó, gyorsan meggyőződhet arról, hogy önálló és átfogó képet, dokumentumokra épített és alapozott hiteles munkát tanulmányozhat. A mű hitelességének értékét a könyvet színesítő és egyben dokumentáló fényképek és plakátok, pontos és fontos adatok alapozzák meg.
Mindezek mellett a szerző önálló kötetével úttörő munkát is végzett, mert olyan tényekkel egészítette ki eddigi helytörténeti ismereteinket melyek - az öntevékeny és hivatásos színjátszás - mindeddig feldolgozatlanok és egységes kötetben nem jelentek meg.
Kortörténeti tekintetben is értékes a kötet. Hiszen a város színházi életének feldolgozása során a kezdetektől - a „monarchia évtizedeitől" - napjainkig több generáció és több történelmi kor köszön az olvasónak áttekinthető és hiteles szerkezetben, olvasmányosan és vonzó színességgel.
Mindezek alapján kultúrtörténeti értékű, nemcsak Nagykanizsa tekintetében, de tágabb értelemben is. Bemutatva azt is, hogy a hivatásos színházi társulatok rendszeresen vendégei voltak a városnak - még a nehéz háborús években is - és jótékony inspiráló jelenlétükkel folyamatosan segítették a helyi öntevékeny amatőr színjátszók mozgalmát és munkáját igényes színvonalon.
Kiemelten értékesnek tartom a gyermek- és iskolai színjátszás - érzékelhetően a szerző szívéhez közel álló - feldolgozását és bemutatását. Igen, az iskolai színjátszás valóban közel áll Dobó Lászlóhoz és hozzám - no meg volt osztálytársainkhoz mert műveltük nagy-nagy lelkesedéssel éveken át a városban néha nem is sikertelenül és gyakran tájolva a környező községekben.
Ezeknek az emlékeknek és sok-sok közös élményünknek is szerepe volt abban, hogy szívesen vállaltam a könyv köszöntését és a Kedves Olvasó részére e szerény ajánlósorok megírását.
Vissza