Színes magyar nyelvkönyv I-II.

Egységes jegyzet külföldiek részére

Szerző

Erdős József

Szerkesztő

Grafikus

Lektor

Budapest

'Erdős József: Színes magyar nyelvkönyv I-II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	607 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Harmadik, javított kiadás változatlan utánnyomásának átdolgozása. Színes illusztrációkkal. Tankönyvi szám: I. kötet J 16-891/1., II. kötet J 16-891/A/1.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Több, mint negyedszázados története van a magyarországi egyetemekre, főiskolákra készülő külföldi diákok magyar nyelvi előképzésének. A szervezeti kereteket kezdettől fogva a Nemzetközi Előkészítő Intézet és elődei adták. Az évenként 35-40 országból érkező hallgatóság és sok esetben a közvetítő nyelv hiánya, valamint a magyar nyelvnek a világnyelvektől, és a hallgatók anyanyelvétől való jelentős tipológiai eltérése sajátos feltételeket teremtett a nyelvoktatás számára. E sajátos feltételek között mindig különös fontosságot kellett tulajdonítanunk az alapfokú nyelvi tananyagok megalkotásának. Az intézmény fejlődésével párhuzamosan alakult ki, s egyre inkább körvonalazódott a magyar mint idegen nyelv tanításának sajátos elvi rendszere, gyakorlati módszertana, és mindezek eredményeként jöttek létre a megfelelő tananyagok.
A most megjelenő tankönyv az intézet oktatói által szerkesztett, s a tanári munkaközösség közreműködésével készült, 1968-ban bevezetett kísérleti jegyzeteket hivatott fölváltani. Feladatunk az volt, hogy az oktatói kollektíva tapasztalatait, elméleti vizsgálódásait, gyakorlati eljárásait összegezve, a kísérleti jegyzetek eredményeire támaszkodva, de egyúttal a korábbi időszak tanulságait is levonva, a jelenlegi időszak követelményei alapján új utakat keressünk, s végleges formát adjunk az intenzív bevezető tanfolyam oktatási anyagának.
I. Mi az új, hol a továbblépés a Színes magyar nyelvkönyvben, melyet az olvasó most a kezében tart?
1. E tananyag felhasználni és tükrözni kívánta azokat az eredményeket, amelyeket az utóbbi évtizedben az általános nyelvészet és különösen az alkalmazott nyelvtudomány elért.
2. A könyv — a szerzők szándéka és elképzelése szerint — egy modern elveken épülő, komplex oktatási folyamat tananyagainak gerincét képezi, melyet egyrészt a vele együtt megjelenő Munkafüzet és Ellenőrző lapok egészítenek ki, másrészt a komplex nyelvi órák anyagához csatlakozó Társalgási és Nyelvi laboratóriumi gyakorlatok tesznek majd teljessé. Mindezek célszerű és összehangolt használatát a tervek szerint Módszertani útmutató hivatott elősegíteni.
3. A Színes magyar nyelvkönyv - a hozzá kapcsolódó tananyagokkal együtt - az oktatás folyamatának valamennyi fázisát felöleli. Az volt a célunk, hogy a leckék szerkezete is kövesse az oktatási folyamat, a nyelvtanulás és a nyelvóra természetes menetét az új anyag bemutatásától és sokoldalú gyakorlásától az elsajátítás különböző fokozatain keresztül az összefoglalásig és ellenőrzésig. Szakítanunk kellett tehát a hagyományos leckefelépítéssel, s mindenekelőtt a „szövegközpontúság" gyakran hangoztatott elvére támaszkodó, de azt helytelenül értelmező gyakorlattal, amely egy hosszabb szövegből kiindulva, mintegy deduktív módon vezette be az új nyelvi jelenségeket.
Tankönyvünk leckéiben a szöveg valóban a középpontba került: helyileg és tartalmilag egyaránt, mint cél és lehetőség, de nem kiindulópont, megfejtendő rejtvény. (Az új nyelvi jelenségeket természetesen mi sem elszigetelten, hanem nagyobb egységekben: mondaton vagy mondatokon belül, funkcionális szemlélettel, „működés" közben mutatjuk be, messzemenően felhasználva ennek érdekében a vizualitást is.)
Az anyagrészek kialakult sorrendje tehát: az új nyelvtani anyag és az új lexika bemutatása - elsődleges rögzítő-bevéső gyakorlatok - olvasmány (esetleges kiegészítésekkel), részletes szószedet - szövegfeldolgozó, olvasási és fogalmazási, ill. beszédkészséget fejlesztő szintetikus gyakorlatok. Részben ezekhez kapcsolhatók, de alapvetően az otthoni, önálló, írásbeli munkát szolgálják a munkafüzeti gyakorlatok. Megvalósul tehát a nyelvoktatás módszertanának egyik általánosan elfogadott alapelve: a hallás utáni megértésnek, a szóbeli kifejezésnek, az olvasott szöveg megértésének és az írásbeli kifejezésnek a természetes sorrendje. Egyúttal eleget teszünk az ismerttől az ismeretlenhez, az egyszerűtől a bonyolult felé haladás didaktikai követelményének. Vissza

Tartalom

I. kötet
A színes magyar nyelvkönyvről 3
Jelek, jelölések, szimbólumok 12
1. Első lecke 15
Nyelvtan: Az alany és az állítmány. A nominális mondat. A jelző
A névszók többes száma. A nyomatékos mondatrész.
Kötőszavak. Állító és tagadó mondatok. Mellérendelt összetett mondatok. A szórend. A hangsúly és a hanglejtés.
Olvasmány: Tanterem. Az utca
2. Második lecke 33
Nyelvtan: A névmási jelző. A jelzői mellékmondat. A személyes névmások.
A van ige. Az -i melléknévképző. Számnevek I.
Olvasmány: Ez a város Budapest
3. Harmadik lecke 53
Nyelvtan: A helyhatározó ragjai és névutói Hol? kérdésre. A helyhatározószók.
A határozott és a határozatlan névelő. A helyhatározói mellékmondat I.
Olvasmány: A lakás
4. Negyedik lecke 75
Nyelvtan: Az igeragozás (jelen idő, alanyi ragozás). Rendhagyó igék: jön, megy.
A Hova? kérdésre felelő helyhatározó ragjai és a helyhatározószók.
Az irányjelölő igekötők. Az igekötők szórendi kérdései.
Olvasmány: Jön az orvos. Gabi a játékok között
5. Ötödik lecke 99
Nyelvtan: A Honnan? kérdésre felelő helyhatározó ragjai és a helyhatározószók.
A helyhatározóragok összefoglalása. A -s -sz -z végű igék ragozása.
Az ikes ige ragozása. Rendhagyó igék: alszik, fekszik.
Olvasmány: Egy férfi a repülőtéren
6. Hatodik lecke 119
Nyelvtan: A Hova? és a Honnan? kérdésre felelő névutók. A helyhatározói
névutók összefoglalása. Az ez-az mutató névmás ragos és névutós alakjai.
A helyhatározói mellékmondat II.
A helyhatározó jelzője és jelzői mellékmondata.
Az alárendelt jelzői mellékmondatok összefoglalása I.
Olvasmány: Felmegyünk a Várba
7. Hetedik lecke 139
Nyelvtan: Ismétlés I. A mellérendelt összetett mondatok összefoglalása.
A számnév. A mennyiségjelző és mellékmondata.
A névutók összefoglalása. A szórendi táblázatok összefoglalása.
A mondatrend.
Olvasmány: Iskolában
Népdal: Csinálosi erdőn
8. Nyolcadik lecke 161
Nyelvtan: A birtokviszony I. A birtokos szerkezetek.
A birtokos személyragozás. A birtokos jelző.
Olvasmány: Gabi családja
9. Kilencedik lecke 179
Nyelvtan: A birtokviszony II. A névutók személyragos alakjai.
A személynévmás határozóragos alakjai.
Birtokos szerkezetek több birtokkal.
Olvasmány: A barátaim
10. Tizedik lecke 195
Nyelvtan: A határozott és a határozatlan tárgy. A tárgy ragja.
A tárgyas igeragozás. Rendhagyó igék: tesz, vesz, visz, eszik, iszik stb.
Olvasmány: Mit vásárol Éva?
11. Tizenegyedik lecke 213
Nyelvtan: A személyes névmások tárgyesete. A tárgyi mellékmondat.
A tárgy jelzője. A birtokos személyragozott tárgy.
Az alanyi és a tárgyas igeragozás használatának összefoglalása.
Olvasmány: Étterem a Tisza-parton
12. Tizenkettedik lecke 231
Nyelvtan: Az időhatározók I. Az időhatározó ragjai és névutói.
Az időhatározószók. Az időhatározói mellékmondat. Az óra.
Olvasmány: Reggeltől estig
13. Tizenharmadik lecke 249
Nyelvtan: A főnévi igenév. A főnévi igenév mint tárgy.
A főnévi igenév tárgya. Az -ék többes jel.
Olvasmány: Színházban
Népdal: Sej, a Tari réten
14. Tizennegyedik lecke 267
Nyelvtan: Ismétlés II.
Az -e kérdő szócska. A jelen idejű igeragozás összefoglalása.
Olvasmány: Orvosok és betegek
II. kötet
15. Tizenötödik lecke 3
Nyelvtan: A mód- és az állapothatározó. A részeshatározó. Az eszköz- és társhatározó.'
Olvasmány: A kecskeméti konzervgyárban
Népdal: Hull a szilva
16. Tizenhatodik lecke 27
Nyelvtan: A múlt idő. Az igeragozás múlt időben. Időhatározók II.
Olvasmány: A paraszt, a fia és a szamár
17. Tizenhetedik lecke 43
Nyelvtan: Igekötők II. Időhatározók III.
Olvasmány: Levél egy kirándulásról
18. Tizennyolcadik lecke 61
Nyelvtan: Birtokos szerkezetek III. A fok- és mértékhatározó. A számállapothatározó.
Olvasmány: Baleset
19. Tizenkilencedik lecke 81
Nyelvtan: A célhatározó. A jövő idő. Időhatározók IV. A szokott ige.
Olvasmány: Cél: a Balaton!
20. Huszadik lecke 101
Nyelvtan: A melléknév fokozása. A számhatározó. A hasonlító mondatok.
Olvasmány: Egy magyar falu
21. Huszonegyedik lecke 119
Nyelvtan: A birtokos szerkezetek összefoglalása. Az igeidők és az időhatározók összefogla-
lása. A határozók összefoglalása.
Olvasmány: A Balaton partján
Népdal: A csitári hegyek alatt
22. Huszonkettedik lecke 133
Nyelvtan: A főnévi igenév mint alany. A ható igék.
Olvasmány: Sportolni jó
23. Huszonharmadik lecke 151
Nyelvtan: Az okhatározó. A következményes és magyarázó mellérendelt mondatok.
A mellérendelt összetett mondatok összefoglalása.
Olvasmány: Mátyás király és az okos lány
24. Huszonnegyedik lecke 167
Nyelvtan: A felszólító mondat. A felszólító módú igeragozás.
Olvasmány: Edit a születésnapjára készül
Népdal: Széles a Balaton vize
25. Huszonötödik lecke 191
Nyelvtan: Felszólító módú igék a mellékmondatban.
Olvasmány: Lúdas Matyi I.
26. Huszonhatodik lecke 205
Nyelvtan: A hogy kötőszós mellékmondatok összefoglalása.
Olvasmány: Lúdas Matyi II.
Népdal: Tavaszi szél
27. Huszonhetedik lecke 223
Nyelvtan: Időhatározók V. Az eredet- és az eredményhatározó. A műveltető ige
Olvasmány: Magyarország
28. Huszonnyolcadik lecke 241
Nyelvtan: A feltételes módú igeragozás. A feltételes mellékmondatok.
Olvasmány: Tanulni jó
29. Huszonkilencedik lecke 261
Nyelvtan: A melléknévi és a határozói igenevek.
Olvasmány: Történelmi képek a magyar múltból
30. Harmincadik lecke 279
Nyelvtan: A maga visszaható és az egymás kölcsönös névmás. Összefoglaló táblázatok.
Olvasmány: Magyarok a nagyvilágban
Függelék 291
A magyar igék fő ragozási típusai 293