Színem-java II.

Fülszöveg

Gyűjteményünk Tabi László negyedszázados humorista és vígjátékírói munkásságának színe-javát mutatja be. Ebből az alkalomból az író eljuttatott hozzánk néhány szemelvényt azokból a levelekből, amelyeket huszonöt éves pályafutása során hű olvasóitól kapott (vagy kaphatott volna).
Kedves Mester! Tegnap este nagyobb társaságban szóba került az ön neve és tevékenysége. A legtöbben szerény tehetségű akarnoknak tartották önt, s azt hangoztatták, hogy írási közül csak azok érnek valamit, melyeknek ötletét kiváló elődjeitől plagizálta. Lelkiismereti kötelességem közölni önnel, hogy én szívvel-lélekkel megvédtem a Mestert. Jólesett ezt leírnom. Tisztelettel: Özv. Krepuska Mártonné, ny. gyógypedagógus.
Tisztelt Barátom! Hálás köszönetet mondok azért, hogy legújabb kötetedet nekem elküldted. Mondanom sem kell, hogy azonnal nekiestem, s addig le sem tettem, amíg az utolsó betűig ki nem olvastam. Lángelme vagy, kedves Barátom! Gondolataid egyszerre mélyek és magasrendűek, filozófiád márványba kívánkozik, lenyűgöző stílusodnak még mindig a hatása altt vagyok. Ó, ha tudnád, hogy mennyire irigyellek! E soraimmal egyidejűleg megküldöm Neked nemrégiben megjelent novellás kötetemet. Leköteleznél vele, ha őszinte véleményedet munkáimról megírnád nekem. Meleg üdvözlettel stb., stb.
Mondja, író úr, hogyan jut az eszébe az a sok röhögtető marhaság? Választboríték mellékelve. Hálás olvasója: Simek Soma, Celldömölk.
Tisztelt Uram! Olvastam valamikor egy nagyon jó kis történetet, de már csak az elejére emlékszem. Ha jól sejtem, Ön írta. Így kezdődött: "Két vigéc utazik a vonaton..." Volna szíves közölni velem, hogy hol szerezhetném be ezen művét? Tisztelettel stb., stb. Vissza