Előszó
Könyvünk, a Színek kölcsönhatása, a színek tanulmányozásának és tanításának kísérleti útját rögzíti.
A vizuális érzékelés során szinte soha nem tapasztaljuk olyannak a színeket, mint amilyenek...
Tovább
Előszó
Könyvünk, a Színek kölcsönhatása, a színek tanulmányozásának és tanításának kísérleti útját rögzíti.
A vizuális érzékelés során szinte soha nem tapasztaljuk olyannak a színeket, mint amilyenek fizikai mivoltukban.
Ez teszi a színeket a művészet legviszonylagosabb eszközeivé.
Hogy eredményesen használhassuk őket, tudnunk kell, hogy a szín mindig megtéveszt bennünket.
Ezért is nem a színrendszerek tanulmányozásával kezdjük a munkát. Mindenekelőtt azt kell megtanulnunk, hogy egy és ugyanaz a szín számtalan olvasatot enged meg.
A színharmóniák törvényeinek és szabályainak mechanikus alkalmazása és követése helyett - tudva, hogy a színek hatnak egymásra egyes egészen meghatározott színhatások összeállításából indulunk ki, például megpróbálunk két különböző színt azonos vagy majdnem azonos hatásúvá tenni.
Ezek a tanulmányok a szem színérzékenységét fejlesztik - mégpedig kísérleti úton, a próbálkozás és tévedés (trial and error) tapasztalataival. Addig próbálkozunk, amíg a kívánt hatást el nem érjük.
Ez azt jelenti: meglátni a szín aktivitását és megérezni a színviszonylatokat.
Az általános alapozó tréning a megfigyelés és az önálló kifejezés képességének a megszerzésére irányul.
Könyvünk ezért nem követi az „elmélet és gyakorlat" akadémikus elvét. Megfordítva a sorrendet - a gyakorlatot helyezi az elmélet elé, hiszen utóbbi csak a gyakorlat eredménye lehet.
Vissza