Fülszöveg
A szimbólumok tanulmányozása az emberi képzeletvilág, megismerő és elvonatkoztató képesség fejlődésének feltárásához segít hozzá. Minden egyes megfejtett mitológiai vagy vallási szimbólummal a történelmi ember kultúrateremtő tevékenységének egy újabb szeletét ismerjük meg. A kiváltó olasz kutató összegző munkája izgalmas felfedezéseket ismertet.
Tudta Ön például, hogy az ókori egyiptomi hitvilágban a szkarabeusz a spontán nemzés és az újjászületés szimbóluma volt, s emiatt a múmiákra hatalmas szkarabeuszokat helyeztek el?
Vagy hogy a szimbólum szó görög eredetije egy kettétört érme két darabját jelölte, melyek azonosításra szolgáltak? Piacenzában előkerült egy i. e. IV. századból származó máj-modell, amely az ókori rómaiak számára mint mikrokozmosz a makrokozmosz pontos tükreként funkcionált: az univerzum felosztását vésték a bronzból készült modellre, s az egyes istenek hatáskörébe tartozó területeket is feltüntették rajta.
És vajon hányan tudják, hogy a zsidó vallás első számú...
Tovább
Fülszöveg
A szimbólumok tanulmányozása az emberi képzeletvilág, megismerő és elvonatkoztató képesség fejlődésének feltárásához segít hozzá. Minden egyes megfejtett mitológiai vagy vallási szimbólummal a történelmi ember kultúrateremtő tevékenységének egy újabb szeletét ismerjük meg. A kiváltó olasz kutató összegző munkája izgalmas felfedezéseket ismertet.
Tudta Ön például, hogy az ókori egyiptomi hitvilágban a szkarabeusz a spontán nemzés és az újjászületés szimbóluma volt, s emiatt a múmiákra hatalmas szkarabeuszokat helyeztek el?
Vagy hogy a szimbólum szó görög eredetije egy kettétört érme két darabját jelölte, melyek azonosításra szolgáltak? Piacenzában előkerült egy i. e. IV. századból származó máj-modell, amely az ókori rómaiak számára mint mikrokozmosz a makrokozmosz pontos tükreként funkcionált: az univerzum felosztását vésték a bronzból készült modellre, s az egyes istenek hatáskörébe tartozó területeket is feltüntették rajta.
És vajon hányan tudják, hogy a zsidó vallás első számú szimbóluma, a Dávid-csillag valójában egy pajzs, az isteni oltalom jelképe, melyben kétféle erő kapcsolódik össze, az isteni fensőbb s a teremtett világ anyagi, azaz alsóbbrendű erői?
Ismerjük-e eléggé a hindu mitológia Síváját, tudjuk-e, hogy a híres Táncoló Síva szobor szimbolikájában az eksztatikus tánc öröme az elmének az anyagvilág rabságából való szabadulását jelképezi?
Az ókori Kínában a teknősbéka az univerzum tartópillérének szimbóluma volt, hiszen kör alakú páncéljával és lapos alvázával a földre boruló égboltot mintázza.
A sintonizmusban a torii, a két függőleges tartóoszloppal rendelkező kapuszerű építmény a lehatárolás szimbóluma: a szent és a profán világ közötti átmenetre hívja fel a figyelmet. A maják pedig azért szórták be cinóberporral a holtak testét, mert a napfelkeltéhez, a keleti égtájhoz tartozó vörös szín az újjászületést szimbolizálja.
Mindezt és még számtalan jelentős tényt, elméletet és felfedezést megismerhetünk ebben a gyönyörűen illusztrált, gazdag ismeret- és képanyaggal összeállított könyvben, amely az ember őstörténetétől kezdve a nagy világvallások kialakulásáig vizsgálja a szimbólumoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepét.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal